Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-04-25 / 33. szám
LX. évfolyam 33 szám. Szerda Gyula, 1938. április 35. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 Mi Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, T A HSAI) ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZÁT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Olasz-magyar barátság. Olaszország bizalma és vonzalma határozott formában megnyilvánult Magyarország mellett és ez a vonzalom alkalmat adott a két nemzetnek arra, hogy egymásiránti barátságát minél nagyobb mértékben kimélyitse. Természetesen ea a baráti kapcsolat óriási visszhangot és ellenszenvet keltett mindenütt, ahol Magyarországnak ellenségei vannak, különösen a kisantant sajtóban, az kétségtelen. A román sajtó egyöntetű támadása Olaszország ellen már is arra késztette az olasz kormányt, hogy a bukaresti olasz követ utján demarsot nyújtson át a román külügyminiszternek. Ebben a demarsban az olasz kormány tiltakozását jelentette be a román sajtó olasz ellenes hangja miatt. Bár a románok a milánói merényletet használták fel támadásaik okául, mi tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a támadásnak tulajdon- képeni célja közönséges bosszú azért, mert Olaszország baráti jobbot nyújtott Magyarországnak és mert Mussolini Lengyelországot is meg akarja nyerni ennek a baráti szövetségnek. A kisantant érzi vesztét és ezért, nagyon rossz taktikával, támadni kezd, holott inkább védekeznie kellene. Az kiabál mindig, akinek a háza ég, mondja a közmondás és a románoknak a legtöbb félteni valójuk van abban az ügyben, amelyért Magyar- ország harcol, hogy kivívja a trianoni igazságtalan békeszerződés revízióját. A románok tehát gyűlölködő hangon támadnak és felhasználnak minden alkalmat arra, hogy a magyarságnak és a magyarok barátainak kellemetlenséget okozhassanak. Hogy ennek igen súlyos következményei is lehetnek Romániára nézve, azzal az elvakult és szélsőséges politikai pártok által állandóan megtépázott román kormány ugylátszik nem törődik. Mi törődünk vele és biztosak vagyunk benne, hogy ez a harc csak a mi javunkra dőlhet el, mert mindenki előtt világos ma már, Magyarország igaz ügyért harcol a világ népeinek figyelme moJlett. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Most az olasz-magyar barátság idején sem a románoknak, sem elvbarátaiknak nem fog sikerülni megakadályozni az olasz-magyar baráti kapcsolat kimélyitésól. Dr. Lukács György előadása amerikai útjáról a Külügyi Társaságban. Nsgyérdekességü előadás volt pénteken este Budapesten a Külügyi Társaságban, amelyen gróf Appongi Albert elnökölt s az előadói tisztet dr. Lukács György v b. t. t, városunk képviselője töltötte be. Amerikai útjáról szá molt be képviselőnk Előadását két részre osztotta: a Kossuth zarándoklatra és a Rothermere lordnál tett látogatás alkalmával szerzett tapasztalataira. Előadásának bevezető részében utalt arra, »hogy milyen nagyföntosságu a külföldi magyarok világszövetsége megalakulásának kérdése Mai csonka hazánkban hót nyolc millió magyar van együtt és körülbelül ugyanennyi van szétszóródva szerte a világban. Három és félmillió teetvérünk van elszakított területen, az amerikai kontinensen két millióra tehető a magyarok száma. Kanadában, Braziliában és a többi amerikai államokban szintén na gyón sok a magyar, ezenkívül Párisban magában ötvenezer van, nem számítva a többi országokban élő magyar testvérek számát. Ezeket össze kell fogni, mert igy a világ közvéleményére a magyarság sokkal nagyobb befolyást tud gyakorolni. Rothermere lord, amikor meglátogatta az amerikai magyarokat, felvetette annak szükségességét, hogy a tengerentúli magyarokat meg kell szervezni. Kossuth Lajos eszményként él az ame rikai nép lelkében. Kossuth az északamerikai államok történelmének egyik faktora lett, ő volt ugyanis az, aki lángoló szabadságszere- tetével és izzó szónoklataival előkészítette a talajt Lincolnnak, aki megteremtette az észak és dél közötti közösséget Előadása további során a magyarság pozíciójának megerősödéséről beszélt, ami különösen abban nyilvánul meg, hogy a magyarok Amerikában a társadalom mind szélesebb rétegeiben igyekeznek elhelyezkedni és egyetemekre Íratják be fiakat, amivel csak tekintélyt szereznek a magyar óhazának. Majd fel vetette azt a kérdést, hogy propagandául volt e a zarándoklat? — Erre vonatkozólag Rothermere lord szavait idézhetem — hangsúlyozta, — aki azt mondotta, hogy a magyaroknak a propaganda legyen a kenyerük. Cseh-szlovák köztársaság egyetlen alapja a propaganda, ez kovácsolja össze őket, hogyne volna szüksége a magya roknak igazságtalan megcsonkitottságukban propagandára, amikor a magyar nép mögött ezeréves múlt áll ! Nekünk most propagandáMegjelenlk szerdán ős szombaton ra, megint propagandára és harmadszor is propagandára van szükségünk! Hamisság, mesterkéletlensóg nélküli propagandát kell kifejtenünk, nem kell szógyelnünk a múlt kis hibáit sem, hiszen azokat szokszorosan felülmúlja a minket ért szörnyű igazságtalanság, egyszerűen fel kell tárni sebeinket a külföld előtt. Dr. Lukács György azután részletesen vázolta amerikai útját és ott szerzett érdekes és figyelemreméltó tapasztalatait. Előadása végén hangsúlyozta, hogy Magyarország viszonya a megalázott helyzetből már Kiemelkedett és legelemibb kötelessége minden magyar embernek a propaganda, amely a jobb jövő egyedüli utravezetője Gróf Apponyi Albert mondott meleghangú köszönetét dr. Lukács Györgynek értékes előadásáért. Tóth Károly, a szegedi egyetem prorektoranak halálos szerencsétlensége Budapesten. Folyó bó 21 ón d u, 2 órakor a Duaakor- zón sétálók egyszerre borzalmas sikoltásokra lettek figyelmesek. A Wurm utcával szemben lévő megállónál egy jól öltözött, 60 óv körüli férfi fel akart ugrani egy már mozgásban levő villamosra, de olyan szerencsétlenül ugrott, hogy a lépcsőről visszaesett és a már sebesen robogó villamos a vaskorláthoz dobta. A kővetkező pillanatban a vaskorláttól a férfi visz- szavágódott és a villamos pótkocsijának lép- csőzete alá került, úgyhogy a felette elhaladó kocsi kiálló lépcsője rendkívül súlyosan őssze- roncsolta testét. A borzalmas sikongatásokra a korzón sétáló közönség dermedten állt meg, majd amikor az ijedtségtől felocsúdtak, odarohantak. A villamos utasai, különösen azok, akik a perronon álltak és végig nézték a szerencsétlenséget, hangosan sikoltozni kezdtek, úgy hogy a viliamoskocsi vezetője rögtön fékezett és megállt. A szerencsétlenül járt ember ott feküdt eszméletlenül a vaskorlát és a villamoskocsi közötti keskeny sávon. Fejéből patakzott a vér, arca össze-vissza volt roncsolva. Pillanatok alatt, óriási tömeg gyűlt össze, majd rövidesen megérkeztek a mentők is. Elsősorban megállapították, hogy a szerencsétlenül járt férfi dr. Tóth Károly egyetemi tanár, a szegedi egyetem prorekíora A Duna- korzóról jövet, a 8 as villamosra akart felszállni, de mire a megállóhoz ért, a villamos már elindult. De nem akart lemaradni, a kocsi után futott és igy történt a szerencsétlenség. Dr. Tóth Károly egyetemi tanárt a mentők azonnal a Rókus kórházba szállították. Állapota rendkívül aggasztó. Dr. Hültl Hümór sebószprofesszor a hír hallatára azonnal a Rókusba sietett, ahol megvizsgálta a szeren* csétlenül járt dr. Tóth Károlyt és reménytelennek találta állapotát. Dr. Tóth Károly egye| 1928. május hó 1-én kezdődik f gl a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület IV. hetibetét évtársulatának befizetése. ^ Felvilágosítást ad és előjegyzéseket már most elfogad az intézet. 213 ?-§
