Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-04-07 / 28. szám

1928. április 7. Békés ffnii tnM 1 talpra az eiii m Máit A gyulafehérvári gyűlést megtartják engedély nélkül is. hogy a sértő kifejezést visszavonja-e. Dr. Csige Varga Antal a sértő kifejezés vissza­vonását csak feltételesen volt hajlandó meg­tenni. Mivel azonban a feltételes visszavo­nást nem fogadta el. Dr. Csige Varga Antal pedig a feltételes visszavonást megtagadta, ezért az alispán felhívja a várm. t. fő­ügyészt, hogy a széksértésre nézve tegyen indítványt. Erre a törvényhatósági bizottság tanácskozásának méltóságát sértő eme ki­fejezés miatt dr. Hoffmann Károly t. fő­ügyész indítványt tesz: állapitsa meg a tör­vényhatósági bizottság, hogy dr. Cs. Varga Antal elhangzott kifejezésével széksértést követett el, ezért dr. Csige Varga Antalt 40 pengő birsággal büntesse. A vármegyei t. főügyésznek ezt az indítványát a törvény- hatósági bizottság egyhangúlag elfogadja, dr. Csige Varga Antalt széksértés miatt 40 pengőnek azonnali lefizetésére kötelezi és miután ezen összegnek hovaforditásáról a szabályrendelet nem intézkedik, azt a József főherceg szanatórium javára lefizetni rendeli. Dr. Csige Varga Antal a 40 pengőt a vár­megye főjegyzőjének kezeihez lefizeti, to­vábbi szólásjogával nem él Az indítvány ellen felszólalt még dr. Makay Márton, inig az indítvány mellett dr. Telegdíj Lajos és Csernns Mihály bi­zottsági tagok Dr. Berthóty Károly élt ezután a zár­szó jogával, mig személyes kérdésben dr. Major Simon és dr. Makay Márton szó­laltak fel. Dr. Daimel Sándor alispán válaszol ezután dr. Major Simon felszólalásában az ő intézkedéseivel kapcsolatban elhangzot­takra és ezután mint elnök felteszi a kér­dést, hogy azok, akik dr. Berthóty Károly és társainak indítványát elfogadják, álljanak fel. A felszólításra a közgyűlési teremben jelenlevők, dr. Major Simon, dr. Makay Már­ton és dr. Csige Varga Antal bizottsági tagok kivételével mindnyájan felállottak. Az ellenpróba elrendelésénél egyedül dr. Makay Márton állt fel. Elnök a szavazás eredménye alapján kijelenti, hogy Békésvármegye törvényható­sági bizottsága elfogadta a következő hatá­rozati javaslatot: „Dr. Major Simon th. bizottsági tag által dr. Kovacsics Dezső, a vármegye főispánjához intézett és a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldött „Nyílt levél“ élesen támadó, közéleti vezetőkkel szemben szokatlanul tiszteletlen hangja felett mélységes megütközésének adunk kifejezést. A levél Írója által is hangsú­lyozott társadalmi béke megóvásának ér­dekéből, a vármegye köztiszteletben és szeretetben álló főispánját ért súlyos tá­madást helytelenítjük és a legteljesebb mértékben elitéli. A „Nyílt lev ék1 célzatával szemben kijelentjük, hogy Kovacsics Dezső Békés­vármegye főispánjának a vármegye életé­ben kifejtett rendkívüli munkásságáért mélységes hálával tartozunk és őt köz­érdekű működésében a jövőben is teljes bizalommal támogatjuk.“ A közgyűlés tagjai a tárgysorozat első pontjában, mint az egész közgyűlés főképen érdeklő ügynek letárgyalása után nagyrész­ben eltávoztak s ezután a tárgysorozat többi 32 pontját gyors egymásutánban tárgyalta le a közgyűlés Az Aradi Közlöny munkatársa beszél­getést folytatott Bocu Sever kamarai kép­viselővel, a nemzeti parasztpárt egyik vezé­rével. Az érdekes interjú során a román képviselő a következőket mondta: — Közölhetem magával, hogy április 22-én nemcsak Alba-liüian (Gyulafehérváron) tart a nemzeti parasztpárt népgyülést, ha­nem tiz más, nagy vidéki városban. így Temesvárott is lesz egy és lehet, hogy Aradon is. Az a célunk, hogy egymillió em­bert állítunk talpra ezen a napon. A gyűléseken nem is annyira egyöntetű ha­tározatokat fogunk hozni, mint inkább egyöntetű tetteket fogunk vég­hez vinni. — Es mik lesznek azok? Bocu Sever lakonikusan válaszolt: — Huszonnégy óra alatt vissza­állítjuk a törvény és a rend uralmát Romániában. Ne higyje, hogy ezt meg lehet aka­dályozni. Az egymillió ember addig nem megy szét, mig célját el nem érte. Beszélnek arról, hogy szomszédaink (főleg Magyarországra gondolnak ekkor) kihasznál­A NO és JARASA! Egy szellemes francia Állította, hogy a no nemessége tárásáról Ismerhető lel. KUnnycd UlemU, ruganyos és biztos az Állagon telüli nó Járása. PALMA-KAUCSUK SAROK a }ÁrÁsl biztossá és ruganyossá teszt. Francia sarkú cipőkre az uj vékony PALMA LOUIS>sarkot erősiti a cipész. Szent László-u. 15. számú ház, meljben van 3 utcai szoba, 1 konyha, 1 kamra, egy nagy üzlethelyiség és melleképületelr, szabadkézből eladó. $2í 1-2 ják az esetleges zavart és talán támadólag lépnek fel. Nevetséges. Demagógia az egész. Hát lesz itt egyáltalán zavar...? Hát lesz...? Ki mer egymillió ember ellen valamit is csinálni P A milliós tömeg végre fogja hajtani akaratát, ha kell, fizikai erőszak révén is. Kijelentem, hogy a gyűlésekre nem is kérünk engedélyt, tehát nem lesz módjuk a hatóságoknak azt meg nem adni. Megjegy­zem még, hogy az alba-iuliai népgyülés és az összes többi gyűlések az egész világ nyilvánosságának ellenőrzése mellett fog­nak lezajlani. Eddig valami száz külföldi újságíró jelentette be érkezését, hogy szem­tanúi legyenek Románia történelmi forduló­pontjának. Szóba hozom, hogy egyes politikai kö­rökben mind erőteljesebb hire jár annak, mintha Titulescu lemondott volna a külügy- miniszterségről. — ügy van bólint Bocu Sever. — Megírhatja egész nyugodtan, mert én a leg­hitelesebb helyről tudom, hogy Titulescu külügyminiszter a na­pokban benyújtotta lemondását, a kormány azonban nem szán­dékszik egyelőre foglalkozni ezzel a dologgal. Gyűli í. t. város moniiüi. Kissely Gyula belügyminiszteri tanácsos, a Délvidék volt főkormánybiztosának országos fő- szerkesztésében nagyjelentőségű országos mono­grafikus mü szerkesztése van folyamatban, amely Magyar Városok Fejlődése, Magyarország Városai és Vármegyéi cim alatt a Vármegyei Könyvkiadó kiadásában jelenik meg. — Ezen nagyszabásúnak ígérkező munkálat keretében vármegyénk három kötettel szerepel: Gyula r. t. város-, Békéscsaba r. t. város- és Békésvármegye köteteivel. Az országos föszerkesztőség felkérésére Méreg Gyula reálgimnáziumi tanár vállalta a gyulai és békésmegyei kötetek helyi főszerkesztését, aki az akció iránt melegen érdeklődő és azt értékes er­kölcsi támogatásával előmozdító dr. Kovacsics Dezső főispánnal egyetértőig megalakította e két kötet helyi szerkesztőbizottságát. A bizottság a főispán elnöklésével február 29-én tartott ülésén véglegesen megállapította az egyes kötetek tar­talmát és a város, illetve a vármegye életének minden téren való megnyilvánulását megörökíteni hivatott értekezések terjedelmét. A gyulai monográfia cime: Gyula r t. vá­ros múltja, jelene és jövője, tartalma pedig a kövei kező: Előszó. írja dr. Lukács György b. t. t. ny. miniszter, országgyűlési képviselő. 1. Gyula r. t város története alapításától napjainkig. írja dr. Scherer Ferenc oki. középis­kolai tanár. 2. Gyula r. t. város földrajzi viszonyai. írja dr. Mihalik László egyetemi tanársegéd. 3. Gyula r. t. város állat- és növényvilága, írja Polónyi Károly reálgimnáziumi tanár. 4. Gyula r. t. város közigazgatási és városi intézményei. írja dr. Jantsovits Emil városi főügyész. V 1928. május hó 1-én kezdődik f a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület IV. hetibetét évtársulatának befizetése. ^ Felvilágosítást ad és előjegyzéseket már most elfogad az intézet. V'M 1 — 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom