Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-04-07 / 28. szám
2 Békés 1928. április 7. a megbocsátás, a szeretet melegét, a rideg magyar éjszakában. Egyes fanatikus gyülölködök azonban : vakok, süketek és némák. Őrjőngenek, mint az üvöltő dervisek. Ezeknek kevés a bialiai alap, kevés a történelem komoly tanulsága . . . A nemzet gyalázása ellen törvényt hoztunk. Megtévelyedett korunk szégyenére úgy látszik másik törvényt is kellene hoznunk, mely ne csak a bűnt torolja meg, de mentse meg a közszellemet is azoktól, akik a közérdek leple alatt, de önösen I. Ferenc Gyulán. GYULAI RIPORT 1807-BŐL. Irta: Dr. Scherer Ferenc. Előttem fekszik a városnak egy régi jegyzőkönyve : „Protocollum causarum civilium coram senatu oppidi Gyula Hungarici tractatarum ab anno 1803 “ Lapozgatom az elsárgult lapokat A fedél belsején receptet találok: „A jó tentát miképpen kellessen csinálni, annak leírása.“ Ezt bizony fontos volt megörökíteni, mert abban az időben nótárius uram a magakotyvasztotta tentába mártogatta ludtollas pennáját. Tovább lapozok. Perlekedések, hagyatéki ügyek Hegybirákat és csőszöket választanak Négy szücslegény panaszt emel Orbán József szücsmester ellen, mert »a panaszlott mester a pecsenyét igen ritkán szokta a panaszosoknak feladni “ Majd a biróválasztás kelt izgalmakat; amott pedig Lugzó Kovács Mátyás város hadnagya két kisbiróval katonaszökevényt hoz be. A nappali, főkép pedig az éjjeli „szorgalmatos vigyázásokra“ utca kapitányokat választanak, érdemes, írástudó személyeket, mégpedig a magyarvárosi, újvárosi és oláhvárosi tizedben négy-négyet és egyet a Bárdoson kívül. 1807. május 14-én a következő bejegyzést találom : „Első Ferencz ausztriai császár és magyar király itt voltáról Örökös emlékezetre való feljegyzése Magyar-Gyula városa érdemes tanácsának.“ Azt hiszem, ennél a tárgynál megállapodhatunk. Ritkán volt városunknak királyi vendége, érthető tehát, hogy az egész város megmozdult. Hozzá még Ludovika kiralykisasszony is elkísérte fejedelmi apját országos kőrútján s ez a körülmény még fokozta az érdeklődést. A fejedelmi vendégek fogadására kivonult a város tanácsa Gergely Ferenc főbíró uram vezetésével, kivonultak a céhek, ki az mérges gyilokkal, alattomosan bujkálva és leselkedve törnek embertársaikra, s igazi céljuk nem a közérdek önzetlen szolgálata, hanem fanatikus gyűlöletük beteges kielégítése. Jöjjön el a Feltámadás ! Vissza kell adni az embereknek az önbecsülés öntudat, megértés, megbocsátás tiszta érzéseit, mert ezek nélkül az ember kész feláldozni: a kötelességet, a hűséget, az erényt, az eszményt, az életet, a világot-önmagáért. egész város De adjuk át a szót Szecsei nótáriusnak, áttéve írását a mai helyesírásba. „A Felséges császár és felséges koronás fejedelmünk itten Gyulán volt és itten maga magzatja, Ludovika hercegkisasszonnyal a nemes vármegye kuriális házánál meghála. Mely szerencsés bejövetelére az egész város népe és minden mesteremberek sorba állíttatván, gyönyörű megörvendeztető „vivát" kiáltásokkal éltettük Őfelségét Emellett bejövetele alkalmatosságával, valamint elmenetelével is minden templomaink harangjait főbb tiszteletünk megadására nézve meghuzattuk 12 nevendék leányainkkal, — azokat tiszta fehér öltözetben, magyar pártákkal és díszes ékes koszorúkkal őket felékesitvén, — az alább megirt tisztelő versekkel megtiszteltük és köszöntöttük, elmondattuk és énekeltettük, amelyeknek foglalatjai igy következnek, arra Pataki István katolikus kántor ur által leggyönyörűbben megtanittatván nevendék leányaink.“ Itt adjuk a verset egész terjedelmében : Vájjon mit hallok! Mostanság a fillem harangozott, A mi felséges királyunk, ime hozzánk utazott. Magzatja ragyogva mosolygott, Kit Gyula örömmel fogadott, E szent szókra fakadóit. Jövel hercegkisasszonyunk, nemzetünk reménye Ludovika, mi koronás királyunk szülöttje. Nincs kincsünk, hazánk ékessége, Szerelmünk lángját úgy érhesse, Hogy szivecskédhez kösse. Örvendezz Gyula városa hercegkisasszonyodban, Méltán dicsekedhetsz hozzád érkezett kincses tárban. E kincset jó szívvel fogadjad, Egyedül az égnek háláljad, Hogy megjelent ma nálad, Mondjad: élj testvéreiddel, hűséggel tölt keblünk, Óhajtva vár, légy egy testté ó királyi vér velünk. Nézzed mint buzog minden magyar, Szívesen köszönteni akar, Fejet hajt itt minden kar. Antal felelős szerkesztésében megjelenő Bé- megyei Hírlap egyik számában megjelent azt a vezércikket, amely dr. Lukács György országgyűlési képviselőnek a newyorki zarándokbizottság vezetésének megbízásával kapcsolatban jelent meg. Bemutatja és a törvényhatósági bizottság asztalára teszi a gyulai kir. törvényszéknek Oroszlány Gábor rá- galmazási ügyében hozott Ítéletét s ugyancsak bemutatja és a törvényhatóság asztalára helyezi a vármegye főispánjának elnöklete alatt tartott és dr. Csige Varga Antal ügyében eljáró becsületügyi választmány ülésében felvett jegyzőkönyv másolatot. Bemutatja id. Rábay Imre vésztői lakos árvízkárosultnak hozzá, a vésztői árvízzel kapcsolatban intézett levelét, meghatalmazását és ezeket szintén a törvényhatóság asztalára helyezi, annál is inkább, mert a levél felolvasását és az ügynek további ismertetését elnöklő alispán nem engedi meg azért, mert a főispán nincs jelen, hogy a felszólalásra észrevételt megtehesse és ez a most tárgyalás alatt álló indítványra nem vonatkozik. Utána Cs. Varga Antal kért személyes kérdésben szót és dr. Major Simonnak, őt támadó szavaira kijelenti, hogy dr. Major Simonnak az a vádja, mintha az ő kommunizmus alatti magatartása kifogás tárgyává lenne, .valótlan. Kijelenti, hogy a vármegye főispánjának elnöklete alatt, annak idején összeült becsületügyi választmány őt kizárólag azért mondotta ki lovagias elégtétel adásra képtelennek, mert egy közötte és Oroszlány Gábor között felmerült lovagias ügyben ő Oroszlány Gábornak lovagias elégtételt nem adott. Dr. Haviár Gyula th. bizottsági tag megjegyzi, hogy nem valószínű, hogy csak azért diszkvalifikálták. Erre dr. Csige Varga Antal indulatosan kiáltja: »Aki velem ellenkezőt állít, az hazudik.« Elnöklő alispán ezért dr. Csige Varga Antalt nyomban rendreutasitotta, de a törvényhatósági tagok nagy többsége zajosan a széksértés megállapítását követelte. Elnöklő alispán, mielőtt erre nézve a várm. t. főügyészt felhívta volna, felszólította dr. Csige Varga Antalt: nyilatkozzék, Magyar s többi nemzetségek velünk örvendezzetek, Mázsák, nimfák, dryádesek vígan zengedezzetek. Megnyertük kincsünk látását, Kérjük hát Istennek áldását. Országunk boldogságát, Jer ! szivünket által adjuk s mind szűz koszorúinkat, Hercegi kisasszonyunkhoz földig hajtjuk magunkat. Éltünk fogytáig hűségünket, Állhatatos szeretettinket Mutatjuk égig, végig ! Hogy a verset Pataki uram irta-e, vagy talán a nótárius, biztosan meg nem mondhatjuk. Azt azonban tudjuk, hogy a tanács és az egész város népe nevében az uralkodónak írásban benyújtott köszöntést Szecsey nótárius fogalmazta. Ebben kifejti, hogy „mi lehetett volna minékünk, leghivsé- gesebb adózó jobbágyoknak ebben a világi gyarló életben főbb gyönyörűségünk és örömünk, minthogy felséges koronás fejedelmünknek hozzánk édes atyai kegyelemmel való eljövetele és megérkezése szándéka tudtunkra esett.“ Nem akarjuk az olvasót ezzel az írásművei tovább untatni, azért csak a befejező jókívánságokat közöljük még : „Kőnyörgünk pedig végtére az egek urának, a felséges mindenható Istennek, hogy ezen legféltőbb és legdrágább kincsünket, e mi felséges koronás fejedelmünket, a felséges királyi magzatokat s dicső famíliáját ágról-ágra elágaztassa és világ végéig virágoztassa, drága életét kedvelje, királyi dicső hírét nevelje, népeit szaporítsa és erősítse; kegyes életének pedig végére jutván, e földi országa helyett mennyben adjon országot és hervadhatatlan koronát, tiszta szivünkből és lelkűnkből kívánjuk.“ „Ezeket írásban május 14-én este 7 órakor beadtuk felséges urunknak és személyesen megtiszteltük s másnap reggel 7 és fél órakor tőlünk örömmel elbocsájtottuk.“ A vármegyei törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése. (1928. április 3.) A közgyűlést, melyen a bizottsági tagok rendkívül nagy számban jelentek meg, dr. Kovacsics Dezső főispán délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Kijelentette, hogy mielőtt a közgyűlés a napirend letárgyalására térne át, visszatér a törvényhatósági bizottság folyó évi február hó 28-án tartott rendes közgyűlésének eseményeire. A közgyűlésen az alispáni jelentés kapcsán dr. Major Simon th. bizottsági tag szólalt fel s melyet, mig különösebb figyelemmel kisért azért, hogy a felszólalás érdemi részének kibontakozását megfigyelje, figyelmét elkerülték bizonyos, a zajban ártikulátlanul hangzó közbeszólások, amalyekre az ő figyelme később hivatott fel. Ahogy utólag megtudja állapítani, dr Csige Varga Antal »kuss« és »ne szemtelenkedjék« szavakat kiáltott közbe, amely kifejezések mélyen sértik a törvény- hatóság tekintélyét s amelyektől meg kell óvni e helynek méltóságát. Ezen kifejezésekért dr. Csige Varga Antalt most rendre- utasitja. De, ezen utólagos rekonstruálásánál a történteknek, megállapítja azt is, hogy dr. Major Simon bizottsági tag felszólalásakor »hiénaüvöltés« és »beleken táncolás«- féle kifejezéseket használt, amelyek akkor figyelmét szintén elkerülték. Ezért dr. Major Simont szintén rendreutasitja. Egyben kéri a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy a törvényhatóság tárgyalásakor tartsák távol a személyi gyülölséget, minthogy itt a vármegye közönségének képviseletében és egyetemes közérdekének előmozdítására kell mindnyájunknak munkálkodnunk. Ezután a főispán az elnöki széket törvényes helyettesének, a vármegye alispánjának adta át es az ülésről eltávozott. Dr. Daimel Sándor alispán az elnöklést átvéve, bejelentette, hogy a napirenden, tárgysorozat első pontjaként dr. Berthóty Károly és társai törvényhatósági bizottsági tagoknak indítványa szerepel, amely dr. Major Simon törvényhatósági bizottsági tag által a vármegye főispánjához intézett nyilt levélben foglaltakkal szemben állásfoglalást javasol. Az indítvány megokolására dr. Berthóty Károly th. bizottsági tag kér szót. Dr. Berthóty Károly felszólalásában indítványukat megindokolja és jelenlevő bizottsági tagok helyeslő nyilatkozatai közepette előterjesztette határozati javaslatát. Ezután dr. Major Simon th. bizottsági tag szólalt fel és indítványt tett, hogy a közgyűlés az ügy felett térjen napirendre. 0 a vármegye főispánjához intézett nyilt levelét a társadalmi béke megóvása céljából intézte, közérdeket szolgál, a február 28-iki közgyűlésen történt felszólalása is. Ennek indokolásául felmutatja a dr. Csige Varga