Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-03-31 / 26. szám
EiX. évfolyam 2« szám. Szombat Óvnia, 1928. máreins 31, Bi »fizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill ,ly *l8ra W“Ä POLITIKAI, TAKSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér Felelés szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Választás után. G.yiila város tisztújító közgyűlése szerdán dr. Varga Gyulát választotta meg polgármesternek. A magunk részéről köteles tisztelettel tudomásul vesszük a képviselőtestület határozatát. —- Férfiasán, nyíltan kifejtettük álláspontunkat a polgármesteri állás betöltésére nézve. Bár személy szerint nem a mi jelöltünk győzött, és nem is bukott, — hiszen dr. Lovich Ödönt nem is jelölték, — egyben valamennyien, e város jólétéért és fejlődéséért dolgozó polgárok megegyezünk: attól a férfiútól, akit erre az előkelő, vezető állásra a közbizalom kijelölt, mindnyájan azt várjuk, hogy erős és haj- lithatatlan egyéniségével, bölcs judi- ciumával e város fölzaklatott életének folyását a rendes mederbe tereli vissza és se jobbra, se balra nem hajló akaraterejével nyugalmat fog teremteni ott, ahol a békés munkálkodást állandó széthúzás, pártoskodás és komolytalanság veszélyeztette Energiát kérünk a vezetésben s a város érdekeinek szemelőtt tartását és nem klikkek batalmaskodásának ismételt felburjánzását, szóval olyan vezetést, amelyre e város legelőkelőbb és legnévtelenebb polgára is tisztelettel és megnyugvással tekinthessen. Ahogy a múltban nem adtuk oda toliunkat egyéni érdekek szolgálatára, úgy most, e sorsdöntő órában nem rekriminálunk a polgármester választás alkalmából fölmerült visszásságok miatt sem, mert egyéni óhajainkat, célkitűzésűnket alárendeljük az oppor- tunus szempontoknak, amelyek elsősorban nyugalom után kiáltanak és amelyek az uj polgármester működésétől a város fejlődését várják. Ezen az egyenes utón minden gyulai lakost maga mellett fog találni az uj polgármester. Mwikakönyvekért szedhető kiállítási költségek. A kereskedelemügyi miniszter 62126—1928 sz. rendeletével kimondotta, hogy a munkakönyv kiadásáért az iparhatóságok csak az egyszerű kiállítási költségnek, azaz a munkakönyvért tényleg kifizetett összegnek és a bélyegilleték meg térilésének összegét kívánhatják meg A tanszerződés felbontásának, megszűnésének bejelentése alkalmával a felekkel szemben semminemű dij fel nem számítható és tőlük át nem vehető. A gyulai polgármesterválasztás, Dr. Varga Gyula lett a polgármester. Szerdán délelőtt 9 órakor dr. Daimel Síitdor, Bókésvármegye alispánja elnöklésével tisztújító közgyűlést tartott Gyula városa, amelynek tárgya a polgármester választás volt. A közgyűlést nagy és szokatlan érdeklődés kisérte. A pályázók voltak: vitéz dr. Bánhegyi Géza dr. Fassánok Janos Gábor Jnricskag Barnabás dr. Kiss László dr. Lovich Ödön dr. Meggesxj Ágoston dr. Varga Gyula. A vállasztást ellenőrző bizalmiférfiak megválasztása után a kijelölő választmány tagjait névszerinti szavazással választották meg Schneider Mátyás, Oóg András személyében, akikhez az alispán a maga részéről Trauttwein Gyulát és Krasznai Istvánt delegálta. A kijelölő választmány a hét pályázó közül négyet jelölt, még pedig első helyen dr. Kiss Lászlót, második helyen dr. Varga Gyulát, harmadik helyűn dr. Meggesg Ágostont, negyedik helyen pedig vitéz dr. Bánhegyi Gézát. A kért névszerinti szavazás megejtése után sz alispán kihirdette az eredményt, mely szerint Dr. Varga Gyula 96, Dr. Kiss László 46 és Dr. Meggesg Ágoston 25 szavazatot kapott, igy tehát Dr. Varga Gyufa lett az uj polgármester, akit küldöttség vezetett a nagyterembe, ahol dr. Daimel Sándor alispán üdvözölte szép szavakkal s reményét fejezte ki, hogy polgármestersége alatt uj korszak kezdődik a város életében. Az uj polgármester nyomban letette a hivatali esküt s az alispán átadta dr. Varga Gyula polgármesternek a város pecsétjét. Az uj polgármester beszéde után a városi tanács és a tisztikar üdvözölte a polgár- mestert. Romániában minden percben kitörhet a fórra- dalom, amely elsöpri a Bratianu kormányt. Egy előkelő londoni lap hosszabb cikkben fejtegeti, hogy Romániának az optánsperben tanúsított makacssága a Népszövetséget súlyos probléma elé állítja Ha a Népszövetségnek nem sikerül ebben az ügyben akaratát érvényesíteni, akkor le kell mondania arról a reményről, hogy bármikor békéltető tényezőként szerepelhessen a világpolitikában. A Népszövetség nem tűrheti, hogy meg alázzák, hogy Románia semmibe ne vegye akaratát és a viiágbékét állandóan veszélyeztesse. A zsarnoki Bratianu kormány tudja, hogy a leszámolás órája nincs messze és bármely percben kitörhet a forradalom, mely el fogja őt seperni. Reméli, hogy Románia hozzá fog járulni alkudozás nélkül a Népszövetség egyhangú határozatához, szükséges lesz azonban, hogy visz- szaadja Magyarországnak túlnyomóan magyaroktól lakott területeket is. Földmunkások üdvözlő irata lordhoz. A földmunkásszövetkezetek folyó hó 11 én, Szentesen tartott országos kongresszusa a következő üdvözlő iratot intézte Lord Rothermerehez : A trianoni békeszerződéssel területiig megcsonkított Magyarország földmunkásai 1928 évi március hó 11 én Szentes városában, Csongrád vármegye székhelyén kongresszust tartottak, melyen megtárgyalták a földmunkásnépnek megélhetését és boldogulását érintő életkörülményeket és kereseti lehetőségeket. Csonka Magyarországon jóval több a földmunkás, mint a kereseti lehetőség. A trianoni békeszerződés nemcsak Magyarország ezeréves területeit szakította el, gazdasági s föld és viz rajzi egységét bontotta meg, hanem a Csonka- Magyarország szivében nagy tömegekben lakó földmunkásnépet is megfosztotta azoktól a kereseti lehetőségektől, melyek országunknak kegyet len és igazságtalan megcsonkítása előtt nyitva állottak A földmunkások százezrei munkanélkül tengődnek, sokgyermekkel megáldott családjuk a legnagyobb nélkülözések között él s a jobb sorsra érdemes magyar földmunkásnép pusztulásnak indult. A derék magyar földmunkásnép évszázadokon és nemzedékeken k< resztül úgy az országban, mint külföldön vasút , közút , csatorna és védtöltésépitések, valamint vizszabályozások földmunkálatainál ritka munkabírásánál és nagy szellemi képességénél fogva mindig a legszívesebben látott és alkalmazott munkás volt. A magyar földmunkások nemcsak a harctereken vitézségükkel, hanem a munkaszinhelye- ken is, az ország határain belül éppúgy, mint az ország határain kívül, elismerést és becsületet szerezlek a magyar névnek. A magyar földmunkásnép kiváló szellemi és lelki erővel, munkaerővel és munkaképességgel, szapora sokgyermekkel van megáldva, egy- egy családban 4—6 — 8 gyermek is van. Ezért a magyar földmunkásnép a magyar nemzetnek
