Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-03-24 / 24. szám

1928. március 24. Békés 3 Q hjarzskedo nem ér rá minden oeoóé külön megkér* dezni, hogy rndy Iddjépátíjé» kőé óéicyé Gzéré-azéréeémes háziasszony kifiy&zeden Valódi Franck-o? aháoéxda/xiJóóal "kér. d Csak akkor biztos -ah = ban. hogy káoé/a minőéig Jóé hzfené. kincsről beszélt, amelyen Isten mosolya ra gyog: a gyermekről. Aki a jövő reménysége, a tavasz, a szépség, a diadal! A gyermek okos testi lelki neveléséről mondott szavait helyes és célszerű lenne országosan hirdetni: olyan nagyszerű megfigyelésen alapulnak és oly sok uj gondolatot adnak a gyermekneve lés égetően fontos problémájának. S nekünk, magyaroknak különösen életbevágó kérdés ez, hiszen keservesen tapasztaltuk a saját bőrün­kön a téves eszmék rettenetes rombolását s az alattomos ellenség mérgezett nyilait. Ha fontos a gyermek testi erejének fejlesztése, mennyire égetően szükséges, mindennél előbb- revaló : a gyermekléleknek gondozása, vallás- erkölcsi tartalommal való megtöltése, mert hiszen olyan lesz a magyarság jövője, ami lyennó annak ifjúsága fejlődik. Az ünnepi délutánnak sok fényben szik rázó, temérdek szépségben csillogó ezt a be­szédét leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte és köszönte meg a közönség s ma, napok múlva is azt hallottuk, hogy ez a beszéd volt úgy tartalmánál, mint a legkivételesebb szónoki előadás pompájánál fogva a legelragadóbb hatású azok közül, amikkel Brém Lőrinc pro látus kanonok gyönyörűséget szerzett gyulai hallgatóságának. Csupa nagyvonalúság, klasz- szicitás és helyes irányt jelző evangéliumi bölcs eség ! A gyulai Szociális Misszió meghívására lejött a Központból Érti Christa S. M, a Gyulán nagyrabecsült jóságos nővér, akinek útbaigazítását, okos tanácsát oly sokszor hasz­nálta fel a misszió és akinek lélek mélyéből fakadt szép szavait annyiszor hallgatta szere­tettel a gyulai katolikusság. Vasárnapi beszéde, amelyben a feleba­ráti szerétéiről, az áldozatkészségről és a testi s lelki alamizsnálkodásról szólott, sokáig ked vés emlékünk marad épugy, mint amily sok­szor elgondolkozunk a pihenés perceiben azokon a végtelenül érdekes, átélt eseteken, amikkel előadását fűszerezte Szeretettel jön Gyulára Christa nővér mindig, hiszen érzi, hogy itt örömmel várják, szeretettel hallgatják és sok eszméjét valóra is váltják missziós testvérei. És lehetett volna-e melegebb, művészibb tartalmat adni a nagybőjti előadásnak, mint Takácsi/ Dénes magasbaszárnyaló, kristály- tiszta művészetét ? ! Händel fenséges „Hála éneke,“ Schubert „ A vándor“-a, Hoór Tempis bűbájos „Az a kis házikó“-ja a kivételes elő adó és a művészet napfényes ormain járó művész ritka terjedelmű és fényű hangjában olyan kincseket hozott felszínre, melyek lel két nemesítettek, gazdagítottak és Gounod „Faust“ részlete (E világ csak aranyat imád ), Végvári megkapó és mólyzengésü „Hulló csil­lagok“ s főképen Kacsóh Pongrác döbbenetes erejű és megrázó szépségű „Rákóczi megté­rése“ olyan káprázatos előadásban gyönyör­ködtették a hallgatóságot, hogy vége-hossza nem volt a tomboló tapsviharnak s ráadást is kellett énekelni. Takácsi/ Dénes mostani sze­replése a legfényesebb diadalt aratta. A refe rensnek csupán annyi a megjegyzése, hogy nemcsak hangja lett színesebb, zongőbb és ónektanulmányai folytán kristályosabb, hanem előadói készsége is a legmagasabb művészi feladatok betöltésére praedestinálja. A forró ünnepi sikerből méltán kivette részét nagynevű kísérője: Kovalszky Róbert dr., aki Chopin „Bal'.adájá“ nak előadásával a legnemesebb művészi élvezetben részesítette közönségét, amely mindenkor meghajlik ra­gyogó művészi képességei előtt. Angyal Mária szebbnél szebb verseket szavalt olyan művészi készséggel, amely bá­mulatba ejtette a hallgatóságot. Finta Sándor: Uj Mária éneke, Sajó Sándor: Prohászka- verse, Magyar Gyula: Vallomása, uj színeket ' és szépségeket nyert Angyal Mária kitűnő szavalásában Sikerét gyarapította lisieuxi kis Szent Teréz: Lemondás c. bájos költeményé nek elmondásával. A szópmultu Erkel Dalkör Farkas Nán­dor „Magyar sóhaj“ át énekelte művészi árnya­lással és lendülettel Kovalszky Róbert dr. pom­pás vezetésével. A Templomi Énekkar kedves gárdája na gyón szépen énekelte Faure-Noseda: „Cru cifix-ót.' A kitüntető tapsokból jórósz jutott nagyszorgalmu vezetőjüknek : Takácsy Béla nak is. Az előadást hatalmas közönség nézte végig és hálával adózott a misszió nagyszerű vezetőségének e művészi délután megrende­zéséért Ä. I JB IS M , Polgármesterválasztás. A pályázat lejárt, a tisztujitószék egybehi- vása következik. Fontos momentum ez nemcsak azok szempontjából, akik előtt feltárul az érvé­nyesülés kapuja, hanem elsősorban Gyula város közállapota, közélete, közérdeke szempontjából. Természetes, hogy mindezeket a dolognak nem annyira személyi, mint inkább tárgyi része érdekli. Azt tartjuk mi Is, hogy a hírszolgálat ere jét és jelentőségét a közönség szolgálatában és érdeklődésének kielégítésében találja. Mindazon által soha sem éreztük sem szükségét, sem kény­szerűségét annak, hogy a müveit és tisztes tár sadalom hangjának tartózkodásáról, ízlésének ér­zékenységéről letegyünk. E törekvésünket soha sem éreztük tehernek, sem a bírálatban, sem a védekezésben, sem a támadásban, még sem gon­doljuk, hogy ezért kevesebb szavunk vagy hatá sunk volna, mintha a gyülölség extázisával szol­gálnék a nyilvánosságot. Erre semmi ilyen ügy nek, semmiféle pártnak, árnyalatnak, irányzatnak nincs szüksége, sőt ezzel mindegyik árthat ön­magának, mert uj rétegeket nem nyer meg, a legértékesebbet pedig elidegeníti önmagától. Más részt illetékes és nem illetékes helyeken bizonyos fokig elég volna egy kis föleszmélés, egy kis elhatározás, hogy a város közéletének igaz ok és elfogadható cél nélkül való eldurvulása ne fa­juljon tovább . . . Sok sebnek kellene gyógyulni a polgármesterválasztás sugarában. Sok bajnak kellene eloszolni a választás tényében. Sok kér­désnek kellene megtisztulni a választás tüzében. Milyen szép volna, ha ennek az Ígérkező ünnep nek napján felragyogna az érték, a választókat pedig nem vezérelné semmi melléktekintet, csak a város érdeke. Milyen nagy lépést jelentene a fejlődés, béke, köznyugalom felé, ha a polgárok a jelöltek közül kiemelnék azt, aki hivatottságá- nál, képzettségénél és erélyénél fogva biztositéka lenne a város fejlődésének és aki hozzájárulhat­na az annyira szükséges, egészséges közszellem helyreállításához. A város nemcsak polgármestert, hanem bi- i zonyos időre sorsot is választ. Mindenki óhajtja, hogy pusztuljon az olyan politika, amely valósá­gos erődítési rendszerét teremti meg a közélet választó falainak. Jöjjön el a választáson az ér­ték diadala, hogy mindenki meríthessen belőle tiszteletet és megbecsülést a vezetők iránt, pol­gári büszkeséget, önérzetet, reményt és bizalmat a vezetés iránt. Mindez egy élni akaró város ha­misítatlan lelki szükséglete. Kinevezés. Preszly Elemér, Pest-Pilis-Solt- Kiskunvármegye főispánja dr. Szarvassy Imre váci ügyvédet, városunk szülöttét Pest vármegye tiszteletbeli tiszti ügyészévé nevezte ki. Mányi Sándor volt gyulai r. kát. segéd­lelkész életének 28-ik, áldozópapságának 6-ik évé­ben, folyó hó 20-án délután 3 órakor hosszas be­tegségének béketürö szenvedése után Gyomán elhunyt Folyó hó 22-én délután 4 órakor helyez­ték örök nyugalomra a gyomai r. kát. temetőben. Lelke üdvéért az engesztelő szentmise áldozatot ugyanaznap reggel 8 órakor mutatták be az Urnák a gyomai r. kát. plébánia templomban. Mányi Sándor hat esztendeig működött, mint káplán Endrödön, Békésszentandráson és Gyulán. Paptársai és a hivek mindenütt nagyon szerették a fiatalabb generációnak ezt a rokonszenves és értékes tagját. Mányi Sándorban, aki maga is költői hajlamú ember volt, M. Prigl Olga irónö a fiát gyászolja. Temetésén volt plébánosa : dr. báró Apor Vilmos és dr. Rózsa Jenő segédlelkész jelentek meg Gyuláról. Lelkigyakorlatok az anyatemplomban. P. Zborovszky Ferenc jézustársasági atya az anya­templomban lelkigyakorlatokat tart a következő beosztással: 1. Virágvasárnap, április hó 1-én délután 6 órakor bevezető szentbeszéd, közösen férfiaknak és nőknek, 2. Hétfőn, kedden és szerdán délután 4 óra­kor nőknek, délután fél 7 órakor férfiaknak lelki- gyakorlatos szentbeszédek 3. Nagycsütörtökön a 9 órai szentmise alatt közös szentáldozás. Utolsó nagvbólli előadás a Józsefvároson. A Szociális Misszió józsefvárosi tagozata által március 25-én délután fél 4 órakor a Wiszt-féle vendéglő nagytermében rendezendő nagyböjti dél­utánnak műsora: 1. Kegyes Anyánk. Éneklik a józsefvárosi iskolás leányok 2. A Megfeszítetthez. Káldor Jenő Szavalja Steigerwald Tériké. 3. Äser Tod, Aus Peer Gynt: Suite I. Grieg Ed. Duett. Hegedűn és harmoniumon előadja Holly Károly zenekarának két tagja. 4 Az örök városról tart előadást Scherer Benedek. / 5. Óh mennyei könny. Óh üdvöm szép re­mény. Énekli harmonium kísérettel Pfaff Mancika 6. A nagyböjti déluíánokat berekeszti dr. báró Apor Vilmos plébános. 7. A szenvedés óráján. Éneklik a józsefvárosi leányok. Belépődíj nincs. Halálozás. Nagy részvéttel értesülünk, hogy Hummer Miksáné szül. Wittmann Terézia folyó hó 22-én életének 70-ik, boldog házasságának 50-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után Eleken elhunyt. Nyu­godjék békében I Mányi Sándor f

Next

/
Oldalképek
Tartalom