Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-05 / 11. szám
1927. február 5. Békés 3 dula kiirtási műtétet Tegeztek Ártam tanár javaslatára dr. Biehl és dr. Rejtő orvostanárok. A műtét igen jól sikerült. Őfensége nagyon jól érzi magát. Bichl dr. professzor Albrecht főherceg őfenségét gyermekkora óta kezeli. A főherceg beteglátogatói egyelőre a portásfülkében kitett ivre jegyzik fel neveiket. Albrecht főherceg teljes gyógyulása körülbelül egy hetet fog igénybe venni. A kínai ébredés. Kína — vagy mint magát nevezni szokta — a „mennyei birodalom“ az európai világ háború hullámainak elcsendosedésóvel, uj világszenzációval szolgál Olyannal, mely ha kifejlődik, semmivel sem kisebb, mint az alig elmúlt világfelfordulás volt. Kina a földgömb legnagyobb országa, lakossága több mint 400 millió lólak, tehát a föld összes lakosságának a felét zárja falai közé. Azért mondjuk, hogy falai kosé zárja, mert egész szárazföldi határán, a tengertől kezdődőleg a másik tengerig hatalmas, erőditmónyszerü kőfallal van tényleg bekerítve. És a baj éppen ott kezdődik, hogy a tenger felől védtelenül maradt parto kon az európai nagy hajós népek és nemzetek megvetették lábukat, elárasztották kül földi kereskedelmi áruikkal, iparcikkeikkel stb., viszont az ott termelt belföldi cikkeket, gazdasági, ipari, kereskedelmi produktumokat óriási tömegben, elég olcsón megszerezvén, azokkal nagyban kereskedtek A dolog természetéből folyólag később a partokon kikötőket, hajóállomásokat, majd telepeket, gyarmatokat, egész európai modern városrészeket építettek s ezeket főleg és túl nyomórószben angol, kisebb mértékben francia, holland, olasz, spanyol, amerikai slb. la kossággal népesítették be. Majd saját katonai csapatokkal is támogatták telepeiket s uralmuk biztosítása végett nagyobb számú hadi hajókat állomásoztattak a partok szólón. Idő- jártával már az ország belföldi részeire is ki terjesztették vendégbarátságukat. A kínaiak ezeket látva, gyanakodni kezdtek, hogy las sankint eljutnak India sorsára, melyet az angolok ugyanilyen módon teljesen meghódítva lassan lassan bekebeleztek az angol világbirodalomba, mint a világ legdrágább kincsét. A mennyei birodalom fiai erre hirtelen nagykorusitották magukat és most felmondották a vendégbarátságot, különösen az ango lóknak. Az eddig érkezett hírek ellenőrizhe tetlenek voltak, a viszály csak most áll világosan a közvélemény előtt feltárva. Chamberlain, a nagy angol államfórfiu most kifejtette az angolok álláspontját Tárgyalni kivannak Kínával. Ha nem tudnak megegyezni, akkor újból világháború jön a Föld másik oldalán, de ez még vadabb lenne, mint as első volt Az angolok nem akarnak uj területeket hódítani, csak kereskedőiknek akarnak mozgási szabadságot a kinai földeken is. Anglia a hadihajókat, tüzéreket, gyalogosokat, repülőgépeket lázas sietséggel szállítja' Kínába, de a kínaiaknak tízszer akkora az erejük. Vi szont az angoloknak jobb a felszerelésük s gáztámadásokkal akarják megtörni az ellen sóget Az angol kormány várja hogy a kínaiak a harcok megkezdése előtt bóketárgya- lást kezdeményeznek. Chamberlain 40 millió angol Cseu Csiang Fa pedig 400 millió kinai nevében tárgyalna. A főkórdés az: ki legyen az ur a kinai piacokon ? Az angolok, mint mindenkor a legokosabb diplomaták, komolyan keresik most is a békés megegyezés útjait s csak te kintólyük biztosítására mozgósították nagyszámú csapataikat és hadihajóikat. A kínaiak nemzeti forradalmi jelszava ezzel szemben : „Kim a kínaiaké/“ Nagyon valószínű azonban, hogy a kinai túlerőt túlszárnyalja most is az egész földkerekséget körülövező : angol okosság. Az angol kormány tegnap délután uíabb minisztertanácson foglalkozott a kinai hely zettel. Abban állapodtak meg. hogy a partra- szállott csapatokat csak abban az esetben vonják vissza, ha garanciát nyernek, hogy a kantoni csapatok a külföldiek negyedének exterrimriális jogát tiszteletben fogják tartani. Viszont a kantoni kormánynak az az álláspontja, hogy mindaddig nem tárgyal, amig az angol kormány nem rendeli vissza csapatait Kinából. Bari ha Kiéli árt! meghall. Bartha Richárd, a kormányzói kabinet iroda főnöke, kedden hajnalban rövid rosszul- iót után, agyvérzésben váratlanul meghalt. A valóban értékes és rendkívül tehetséges főtiszt jogi képesítéssel is bírt, ügyvédi ok levelet is nyert, működött az igazságügymi niszteriumban, később törvényszéki biró, majd táblabiró, miniszteri tanácsos és államtitkár lett 1920 ban mint békedelegátust hívták haza Trianonból a kabinetiroda vezetésére. Páratlan lelkiismeretességgel vezette a kor mányzói kabinetiroda ügyeit. A kormányzónak teljes bizalmát élvezte A kitűnő férfiú váratlan halála országszerte mély részvétet keltett Még csak 55 évet ólt A Jéxsef-szanatőrium szórakoztató délutánjai. A gyulai József szanatórium közönsége dr. Sebők Loránd alorvos és Hizsa Gyula róm. kát lelkész kezdeményezésére és buzgólkodása folytán pompás szórakozáshoz jutott. Beszerzett egy finom kivitelű, modern vetítőgépet, mely teljes felszerelésével és jól átdolgozott szövegmagyarázataival hetenkint kellemes szórakoztató alkalmat nyuj az ott üdülő betegeknek. f&iiA. Zoltán Merecskc plébánosa. Sárkány József tb. kanonok 1904. óta volt lelkigondozója a derecskéi katolikus hivekuek A múlt esztendőben előrehaladott korára való tekintettel nyugdíjaztatását kérte. Az egyházi főhatóság honorálta az érdemdús plébános kérvényében felhozottakaf, nyugdíjazta őt és egyben pályázatot hirdetett a plébániára Bjelik Imre v. b t t., nyug. tábori püspök, a nagyváradi egyházmegye apostoli adminisztrátora a múlt napokban Rasska Autal Zoltán dobozi plébánost nevezte ki derecskéi plébánossá- Ruszka A Zoltán 1877 április 1 én született s 1899 bon szenteltetett pappá. Mint káplán Etidrődön, Gyulán és Debrecenben működött, majd 1906 ban Dobozra került, előbb, mint helyi káplán, 1911. óta, mint plébános a gróf Wenckbeim Dénes kegyurasága alá tartozó hitközségben. Dobozi működése szakadatlan munkában telt el. A kiváló lelkipásztort, a nagykópzettségü papot és a kitűnő szónokot messze földön ismerik. Élónk emlékezetünk ben van a III. Alföldi Katolikus Nagygyűléskor az anyatemplom jubileumán elmondott klasszikus értékű ünnepi beszéde, úgyszintén felejthetetlen marad a nagygyűlés évfordulója alkalmával az éjjeli szentsógimádáson tartott gyönyörű beszéde az Oltáriszentsógről A de recskei plébániát jogilag április 1-ón foglalja el. Fiume várja a magyarokat! A világ közvéleményét Fiume kérdése izgatja. Mária Terézia királynénk volt az, aki Fiúmét Magyarországhoz csatolta. Fiume akkor csak hitvány halász falucska volt, melyből a magyar nemzet 100 éven át ráfordított sokmilliós áldozatokkal elsőrangú magyar kikötőt szerveztett. Ami Fiúméban van és valamit ér, azt mind magyar pénz és magyar munka termelte. A vasúti vonal, a kikötő, a mólók, gátak, raktárak, világítótorony, vámpaloták, temérdek középület, kormányzósági palota, szép utak, terek, utcák stb. ezt mind a magyar állam teremtette a magyar nép adó filléreiből A háború végén bekövetkezett forradalmak miatt ez a magyar Fiume is beleesett — a veszteségek tengerébe. Trianon ugyan szabad kikötőnek tervezte, de megszállották mégis a szerbek, akiket kiverték belőle az olaszok. Ez a virágzó magyar város és kikötő azóta úgy elsorvadt, hogy semmi kereskedelmi forgalma nincs A fiumei őslakosság visszasírja és visszavárja a magyar uralmat, amikor még ott bonyolódott le a magyar tengeri kereskedelem. Az olaszok szeretnék, ha egészen visszaadhatnák Magyarországnak Fiúmét, de a szerbek ezt nem szívesen tennék, mert Fiume területileg hozzájuk tartoznék és inkább hajlandók Fiúmét szabad városnak nyilvánítani, amint ez Danzig kikötőjével történt az északi tengeren. A fiumei népnek azonban — kik között nagyszámú letelepült magyar is ól — az az egyedüli óhajtása hogy mielőbb vegye ismét birtokába és használatába Fiúmét — Magyarország ! Szentföldi zarándoklat indul ez óv augusztus 31-ón, azoknak a helyeknek meglátogatása 'céljából, melyeket Krisztus születésével, életével és halálával megszentelt. Jeruzsálem, Betlehem, Jordán- folyó, Holt tenger, Jericho, Sion, Getsemane- kert, Olajfák hegye, Cidron völgye, Bethesda tó, Mária sirja, Golgotha, Názáret, Kána, Ti beriás, Kafarnaum, Genezáreti tó, Tábor- és Karmel hegye, azok a főbb pontok, melyek a most megjelent és szétküldött, minden részletre kiterjedő tájékoztatóban szerepelnek. — Ebből tudjuk meg, hogy a legolcsóbb részvételi dij 9 millió 800 ezer jkorona. Akik pedig a zarándoklattal kapcsolatos egyiptomi, illetve kairói társutazásban is részt óhajtanak venni, ezeknek legolcsóbb részvételi dija 15 millió korona. Mindkét csoport egyszerre indul Budapestről, a Szentíöldöa : Karmel-hegyón találkozik egymással s az egész szentföldi programot együtt végzi el; visszafelé az ázsiai parton és Konstantinápolyban hosszabb időt tölt el a társaság, mely 22 napig lesz távol hazájától. Az egész utazás jólszervezettsógóre vall a kellő szakértelemmel összeállított program, mely illusztrációkkal is ellátva részletes fel ■ világositást nyújt a vasúton, hajón és autókon való utazásra, az elszállásolásra, élelmezésre, részvételi dijak befizetésére, jelentkezési határidőre, útlevélre, levelezésre, ruházatra, kézi csomagokra, pénznemre s a vezetés módoza taira vonatkozólag. A szentföldi zarándoklatot előkészítő bizottság (Budapest, Váci utca 40) a programban lelkes felhívást bocsát az érdeklődőkhöz, kiknek a többek között azt izeni, hogy azok, akik hitükben megerősödni akarnak, akik át akarják ólai a Szeatirás ta íi • tásait, akik imádkozni akarnak szeretteikért és a magyar hazáért, csatlakozzanak a szeptemberi menethez. A prospektus szerkesztőségünkben is megtekintésre készen áll.
