Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-12-21 / 102. szám
L1X. évfolyam 109. szám. Szerda Oyala, 1097. december 91 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fi^l. BWet*si:íii ,l8re "2't'"',s POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza, Egyes szára ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A. városi utkövezési szabályrendeletet módosítani kell. Békósvármegye törvényhatósági bizottság a december 22én közgyűlést tart melynek tárgysorozatában a többi közt ez áll : „Gyula város határozata az Erdélyi Sán dór ut, Bonyhádi ut, Szent István ut és Nagyváradi ut kikövezése tárgyában és ezen hatá rozat ellen beadott felebbezósek u Itt tehát arról van szó, hogy a város elhatározta négy útvonal ujonkövezósét s a határozat ellen az érdekeltség már a kezdet kezdetén tiltakozik, felebbezéssel él. Vájjon mi lehet ennek az oka? Eredő oka a Gyula város képviselőtestülete által néhány év előtt alkotott utkövezósi szabályrendelet hatálya, melynek alapján a város az utóbbi években több utcát kikövez- tetett s csak a kövezések lebonyolítása után tűnt ki, hogy a szabályrendeletnek több sérelmes rendelkezése van. Ez oknál fogva az érdekelt lakosság az utóbbi években végre hajlott összes uteakövezósek ellen felebbezni kényszerült, most pedig a fentiekből láthatólag már a munka megkezdése előtt tiltakozik. Előre kell bocsátanunk, hogy Gyula vá ros már régebben a jelenlegi szabályrendelet előtt is köveztetett ki több fontos városi útvonalat és tereket. így a Jókai , Gróf Wenck- heim Frigyes-, Hid- Palló-. Templom-. No- vák-, Kerecsényi , Munkácsy , Román-, Hosz- szu , stb. utcákat, valamint a belső Piac és vásárteret. Mégpedig as átmenti lakosság egyénenkénti megterhelése nélkül, részint kölcsön utján, részint a városi költségvetés terhére. S ez helyesen volt igy, Minden fontosabb ut építése elsősorban kösérdek és csak igen kis részben egyúttal magánérdek. Mert az utakat ország-világ tilalom nélkül, szabadon használhatja és használja is. Minden ut köztulajdon s akinek háza vagy földje előtt az ut elvonul, annak sincs benne több joga, mint annak, aki életében először teszi a lábát az útra. Ez az ősjogi elv áll minden közútra, attól a pillanattól, melyben az megnyittatott, legyen az akár ősrégi, akár újon megnyitott útvonal. Ezen régebbi városi útépítési politika helyességét igazolta, hogy a régi útépítések ellen felebbezések nem történtek, az újabban alkotott szabályrendelet hibáit és sérelmeit pedig mutatják az annak alapján végrehajtott újabb útépítések ellen beadott tömeges felebbezósek s azon idegesség, mely a lakosságot megszállja, mihelyt útépítésről van szó. A tapasztalatok alapján megkíséreljük a szabályrendelet némely sérelmesebb rendelkezéseire rámutatni. Az uj szabályrendelet Gyulát egy ifjú erőtől duzzadó, nagyforgalmu, nagyjövőjü, gazdag városnak képzeli és abból az elvből indul ki, hogy uj kövezések esetén az ut mellett levő házak értéke sok százalékkal növekedik, tehát fizethetnek. Adják le az értéknövekedést, de azonnal, útépítési költségben ! Ez oknál fogva az útépítésnek 67 százalékát rójja ki az utmenti lakosokra, ezenfelül még városi adót és közmunkát is, a városnak tehát az összlakosságnak csak 33 százalék fizetése marad. Ez az értéknövekedési elv nem reális, csak képzeleti elv így a 67 százalékos megterhelés is aránytalanul súlyos. Sem a belvárosi címeres nagy házak, sem a városvégi apró sárházak értéke nem növekedik olyan arányban, hogy az utkövezós költségei érték- többletben megtérüljenek. A szabályrendelet második nagy sérelme, hogy a kövezés! költség megfizetését 30 nap alatt, különbeni végrehajtás, vagy késedelem esetén évi 12 százalékos kamatok mellett irja elő. Itt elfelejti a szabályrendelet, hogy világháború volt, melynek nyomán a készpénz, értékpapírok, k ötvónyek értéke elveszett, a régi, virágzó Gyula város a határszélre került, a kereseti és szerzési lehetőség korlátozódott, az adók tulnövekedtek, minden megdrágult, a lakos ság készfizető képessége megbénult. Egyszóval Trianon után vagyunk. Hogy lehessen most száz, meg ezer pengőket 30 nap alatt befizetni, mikor ily tömeges folyósításokra nemhogy a magántőke, de a pénzintézetek sem képesek ? Nagy sérelmek állanak elő az ut költségeinek a telkek méterhossza szerinti kivetéséből is. Mert hosszú utvonalu, de keskeny belsősógü teleknél nemhogy értéknövekedésről lenne szó, de előfordulhat olyan eset, hogy a kövezési költség miatt dobra kerül és áldozatul esik a kis ház és telek egész értékében. Elismerjük hogy ily esetek igazságos megoldása nehéz kérdés, de valószínű, hogy ebben is lehet móltányosabb módozatot találni. Az eddigi tapasztalatok alapján és a fel ismert és megnyilvánult sérelmek mérlegelésével szükségesnek látszik ezen szabályrendelet módosítása és pedig a következők figyelembe vételével. Elsősorban minden uj kövezésnél, mely az utmenti érdekeltség bevonásával terveztetik, előlegesen megszerzendő a lakosság kérése, beleegyezése, kiknek egyidejűleg a költségekre nézve is előleges tájékoztatás, számvetés és minden felvilágosítás nyújtandó. Másodszor : a jobb és baloldali lakosság által viselendő hozzájárulási arany szállittas- sók le a jelenlegi 33—33 százalékról 10—10 százalékra, mert ezenfelül közadóban is hozzájárul. Harmadszor: az ut kövezési költség nem 30 nap alatt, különbeni végrehajtás és 12 százalék évi késedelmi kamat mellett legyen fizetendő, hanem osztassák be az összeg nagysága szerint fokozatosan 1, 2, 3 vagy 5 évi részletre, úgy hogy a near esedékes részletek a határidőn belül kamatmentesen törleszthe- tők legyenek, a késedelem esetén pedig legfeljebb 6% számíttassák fel. Végül: ahol az uj kövezésekkel összefüggően egészben vagy részben uj utcaterület megszerzése válik szükségessé, ezt ne igényelje kizárólag az érdekeltektől és teljesen ingyen, hanem egészben viselje annak kisajátítási költségeit a város közönsége, melynek az uj ut vagy utcaterülete egyszersmin- denkorra telekkönyvi és kataszteri örök tulajdona marad. Békéscsaba városnak hasonló rideg szellemű szabályrendeletét a minisztérium már megváltoztatta, az utmenti érdekeltség hozzájárulási arányát mérsékelte, a kövezés széles sógi méreteit maximálta és egyéb könnyitő rendelkezéseket vezetett be. Ezt Gyulán is alkalmazni kellene annál inkább, mert most már kitűnt, hogy a városnak a vasúti kövezetvámból nem is remélt ezrekre menő biztos évi bevétele van, igénybe vehető ezenfelül részben a városi szépészeti és közmunka adóalap és a most törvényesen esedékes uj automobil-adó, valamint más városok példájára különleges helyi kövezetvám is bevezethető. Nincs tehát indokolva az utmenti érdekeltségnek ily horribilis burkolási költségekkel való túlterhelése. Több ggulai polgár. Rolhermere lord Newyorkban. A magyar igazság diadalmaskodni fog. Lord Rothermere Newyorkban a következőket mondta: Sürgős szüksége van Európának arra, hogg orvosolja azoknak a békeszerződéseknek defektusait amelyeket a háború után megtévesztő adatok alapján sz'öve- geztek meg. Ezen a téren az autaut hatalmak előtt az első feladatnak magyar határok olyan kiigazításának kell lenni, amely egyesítse a nemzet testével azokat a területi részeket, melyeket elszakítottak és román, jugoszláv, cseh és osztrák uralom alá jutottak. Ez a letépett nagy csonk alkotja ma Európa négy Elszász-Lotharingiáját. Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Ausztria nagyon jó tanácsra hallgatnának, ha eliminálnák a jövő zavarok minden okait, amelyek abban találhatók fel, hogy a száműzött magyar nép- tömegeket akaratuk ellenére rabságban tartják. Lord Rothermere üdvözletét küldött az amerikai magyarság számára is, akiktől sok tizezer üdvözlő és hálalevelet kapott akciójának meginditásáért. Azt üzeni, hogy teljes erővel fog dolgozni annak érdekében, hogy visszaadják a magyar nemzetnek azokat a fajtiszta lakosságú magyar területeket, amelyeket most mesterségesen elválasztanak tőlünk azok a határok, amelyeket a trianoni szerződés állapított meg. Nagy örömmel hallotta, hogy Kossuth Lajosnak szobrot állítanak az Egyesült Államokban és kitüntetésnek tartaná, ha megengednék, hogy ezer dollárral járuljou annak az emlékműnek költségeihez. Bízik benne, hogy az igazság diadalmaskodni fog. Látja azt az időt, mikor Magyar- ország a határokon tuti száműzött lakosságával, mintkompakt homogen nemzet fog egyesülni.
