Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-03-02 / 18. szám
2 Békés 1927. március 2.. meg a törvényhatósági bizottság a közegészségügyi ebadóalap terhére. Dobozmegyer Doboz községhez tartozó puszta önálló községgé alakulás iránti kérelmét, Moldoványi János békési főszolgabíró támogató, di\ Yangyel Endre gyulai főszolga- birák, továbbá dr. Cs. Varga Antal ellenző felszólalása, valamint a vármegye alispánjának és Hegedűs Gyula dobozi főjegyzőnek tájékoztató felszólalása után, az állandó választmány javaslatának elfogadásával pártoló véleménnyel terjeszti fel a kormányhoz. Gyula városnak as Előviscsatorna parti területek eladásában hozott határozatát — N Szabados József felebbezésének elutasításával — jóváhagyta azzal a hozzáadással, hogy ezen határozat dacára, a parti birtokrészek tulajdonosainak, rész tulajdonjoguk megállapítása végett joguk van a kir. bírósághoz fordulni. A sitkai földek haszonbérének mérséklése, illetve teljes elengedése iránti kérelmet elutasító határozatot a törvényhatósági bizottság jóváhagyta azzal az indokolással, hogy meggyőződése szerint a város a haszonbér mérséklése tekintetében elment a méltányosságnak legvégső határáig, de meg nagyobb mérvű engedményre fedezet hiányában a város nem képes. A vármegyei pénzek után fizetendő kamatok mérséklése iránt az egyes pénzintézetek által előterjesztett kérelmeket a törvónyható ság figyelembe nem vehette, mert abban a felfogásban van, hogy a vármegye gyümölcsöző tőkéi után a pénzintézetek által fizetendő kamatláb mértékét és általában az elhelyezés feltételeit a törvény értelmében, autonom hatáskörében maga illetékes meghatározni és igy a felsőbb hatóságok utasításokat és rendelkezéseket e tekintetben nem adhatnak, legfeljebb irányt mutathatnak, vagy véleményt nyilváníthatnak abban a részben, hogy a törvényhatóság miképen járjon el. A törvényhatóság ezek után kijelenti, hogy a vármegyei pénzek elhelyezése tekintetében hozott korábbi határozatát teljes egészében fenntartja, mert ez felel meg úgy a pénzintézetek, mint a vármegye érdekeinek Gyula város részére engedélyezett egy millió aranykorona külföldi kölcsön mikénti felhasználása tekintetében a város által kidolgozott alábbi programmot a kormányhoz fel terjeszti: A programm a következő: 1. Elhelyez a város által 1886. január 1-én a Magyar Jelzálogtól felvett 300000 koronából jelenleg fennálló összeg visszafizetésére 172 millió koronát; 2. kifizeti a folyó évi gazdasági építkezésre a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület és a Nemzeti Hitelbanktól kölcsön vett 430 millió koronát; 3 kifizeti a polgári fiúiskola stb. építésére szánt telek árát és kamatait 330 millió koronát; 4 a Palló utcai hid építési költségeire engedélyez 250 millió koronát; 5. a homokbánya vizének levezetési költségeire engedélyez 300 millió koronát; 6 1 öntözőautó beszerzésére engedélyez 350 milliót; 7. a Göndöcs népkertben létesítendő öntözö felszerelés költségeire engedélyez 60 milliót; 8. Egy uj 300 birka befogadására szolgáló istálló építésére engedélyez 200 milliót; 9. 2 juhász lakás építésére engedélyez 150 milliót; 10. 300 anya birka és 10 tenyészkos beszerzésére engedélyez 150 milliót; 11 állatbeszerzésre engedélyez 80 milliót; 12. Kossuth Lajos-utca burkolási költségeiből a városra eső rész, valamint a folyó évben megkezdett 10 utca kikővezésóvel felmerült költségekre elszámolás szerint körülbelül 4.500,000 000 koronát; 13. G Kneife 1 József indítványára a józsefvárosi templom téren létesítendő ártézi kútra engedélyez 80 millió koronát, összesen 7.052,000.000 koronát. A fennmaradt összeg hovaforditása tekintetében később fog intézkedni, akkor, amikor a polgári fiúiskola építésére adandó államsegély ügyében a miniszter leirata a városhoz leérkezik. De már most kimondja a város, hogy ebből lesz a polgári fiúiskola felépítéséhez szükséges összeg kifizetendő. A felveendő kölcsön a gyulai négy pénzintézetben helyeztetik el egyenlő arányban. A létesítendő gyulai ártézi fürdő céljaira, tekintve annak a közegészségügy és testnevelésre való fontosságát, támogatására siet- — se célból az alakulandó r.-t. által kibocsátandó részvényekből 300 darabot jegyez. A többi, részint a vármegye többi községeit, részint magánosokat érdeklő ügyek az állandó választmány javaslatai alapján fogadtattak el, s a közgyűlés még a délelőtt folyamán, dacára annak, hogy körülbelül 180 tárgy várt elintézésre, — befejeztetett. Székely István prelétuskanonok, egyetemi tanár meghalt. Székely István prelátuskanonok, apát, a Pázmány Péter tudományegyetem nyugalmazott tanára vasárnap reggel hajnalban hosszú szenvedés után meghalt. Vele egyik díszét és világszerte ismert kitűnőségét veszítette a magyar hittudományi irodalom. Székely István 1861. évben született Nagyváradon. A bécsi Augusztineumban végezte tanulmányait. Egy házi és tudományos pályáján gyorsan emel kedett. Már 1898 ban a budapesti tudomány- egyetem nyilvános rendes tanára lett. Püspöke előterjesztésére 1902 ben kanonok lett, csakhamar megkapta a prelaturát és apáti óimét. A király 1910-ben az udvari tanácsosi címmel tüntette ki, legutóbb pedig két héttel halála előtt a kormányzó adományozta neki a IL osztályú órdemkeresztet. Páratlanul gazd ag irodalmi munkásságot fejtett ki, különösen a szentirástudomány és a termószetböloselet teGyilkosok. MÁNYIKÉ PR1GL OLGA. Temetés, esküvő ugyanegy órában, Gyilkost hántolnák a temető sarkában. Emiit sápadt férfi, véznán és köhögve, Az Isten házába menyasszonyt vezet be. Áldás, jókivánat hangzik sokak ajkán . . Hányják a rögöt a deszkára gorombán: — Hogy is tehette vén, reszkető kezével Hogy fiához sújtott a nehéz fejszével, Igaz, rossz volt, gaz volt, becsületét vette, De végezték volna a bírák helyette ! Rá is csapott Isten öldöklő kedvére, Halva borult ö is a fia testére. Meg se bánhatta a szörnyűséges vétkét, Ördögök elkapták azonmód a lelkét ! . .. ítél véges ember és ítél az Isten, Angyalok arcáról felhőfályol lekben — És szól O, az örök: gyilkosabb a másik, A ki beteg testtel hitves csókra vágyik. Mert a szeretet ölt az apa kezében, Keserves lelki harc mutatójaképen, Kitépte szivéből azt a fattyuvesszöt S utána ö maga, a vén törzs is kidőlt. Gyilkolt itt az apa szent jogos bosszúja, Annak ölni fog a hitvesi csókja. Nem egyet, de százat, késő unokákat, Kiket mind miatta öl majd tenger bánat. Sátán szítja benne a szerelem tiizét, Hogy kacagva lássa majd a kora vesztét, S örökét átvegye tőle a sok árva, — S meg ne szűnjön soha ott lenn a könny árja! rén. Legnevezetesebb müve: Hermeneuti kája továbbá Ösztön és ész címen irt könyve, amely a kornak világviszonylatban is egyik legnagyobbszabásu állatpszichológiája. Leghíresebb munkái: Bevezetés a Szentirástudo- mányba, Erő és anyag, A szentirás apológiája, A hegyi beszéd és Krisztus születésének éve . Utolsó munkája az Újszövetség fordítása, amelyen éjjel nappal dolgozott s amely munka egészségét is aláásta Székely István betegsége miatt, amelyet folytonosan súlyosbodó érelmeszedése okozott, a múlt év szeptemberében nyugalomba vonult. Temetése március L ón délelőtt 10 órakor volt az egyetemi templomból, ahol felravatalozták. Székely Lajos nyug. r. kát. elemi iskolai igazgató testvórbátyját gyászolja az elhunyt tudós főpapban. Tájékoztató ai, Országos Központi Hitelszövetkezet által folyósítandó amerikai dollárkőiesönről. A m kir. gazdasági felügyelőség alábbi hirdetményét szószerint közöljük: Az Országos Központi Hitelszövetkezet által folyósítandó dollárkölcsönre felhívjuk a gazdák figyelmét, mert ezen olcsó kölcsön igénybevétele módot nyújt a gazdaközönsóg- nek arra, hogy minden gazdasági szükségletét : építkezés, gazdasági eszközök, gépek, állatokat beszerezhesse és az esetleges drága kölcsönt konvertálhassa. A kölcsön mezőgazdasági művelés alatt álló földbirtokra és szőlőgazdaságra nyújthatók A kölcsön csak első bekebelezésre adható, tehát amennyiben a biztosítékul felajánlott ingatlanokon előző terhek volnának, úgy azok a kölcsönből okvetlenül kifizetendők, A kölcsönök 1932. junius elseji lejárattal kiállított kötelezvényekre clyformán folyósit- tatnak, hogy azokra ezen határnapig az adós törlesztést teljesíteni nem tartozik, és csak a kamatot, 8 és háromnegyed százalékot tartozik félévenként fizetni. A lejáratot megelőző háromnegyed évvel az adós igényelheti a tőke visszafizetésének 1936. évi december hó 1-ig való elhalasztását olyképen, hogy ezen halasztott időszakban már tőketörlesztésre köteles. A jelzálogul felajánlott ingatlanok becs- értékének 30 százalék erejéig engedélyezhető a kölcsön összege. A kölcsön az adósokkal szemben 98 százalékos árfolyamon lesz elszámolva. A kölcsönre szoruló gazdák kérelmükkel legcélszerűbben az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó és a lakó - helyhez legközelebb eső hitelszövetkezethez fordulhatnak, mely szövetkezetek a kölcsönnyújtás feltételeiről részletes felvilágosítással szolgálnak
