Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-23 / 16. szám
2 Békés 1927. február 23 A Józsefváros plébániája. Már hirt adtunk arról a mozgalomról, amely a Józsefváros katolikus lakosságáuak körében külön plébánia létesítése iránt indult meg. A mozgalom vezetői az elmúlt vasárnapra értekezletre hívták össze az adófizető családfőket, hogy tájékozódjanak az érdekelt lakosság magatartásáról. Az értekezleten több- százan jelentek meg, akik előtt ismertették a vezetők a tervet és a kivitel lehetőségeit. Az ügy érdemében tiszta képet nem nyerhettek, a vezetők, mert a vélemények erősen megoszlottak és a terv ellenzőinek nyugtalan viselkedése következtében végül is határozat nélkül oszlott szót a gyűlés. Illetékes helyeken érdeklődtünk a józsefvárosiak eme tervének kivihetősége felől és a következő felvilágosításokat kaptuk : Ön álló józsefvárosi plébániának létesítése nem ütközik sem kánonjogi, sem államjogi akadályba. Elengedhetetlen előfeltétel azonban, hogy egy területileg pontosan körülhatárolt és egységes, összefüggő egészet alkotó területrész lakosságának túlnyomó része minden ellenzéki mozgalom megnyilatkozása nélkül kívánja ezt az önállósítást akkép, hogy a most meglevő plébánia terhein valóban könnyítve legyen. Eme követelmény szemmeltartásával tehát memmiesetre sem engedélyezné az egyházi főhatóság olyan területnek külön plébánia alakítását, amely más távolabb fekvő terüle teket elszakítana vagy elzárna a mostani plébánia megmaradó területétől Nem volna engedélyezhető a külün plébánia akkor sem, ha ennek a kívánságnak szómbavehető ellenzéke jelentkeznék. Nem lehet ugyanis az uj egyházközséget mindjárt létesítésekor harcoknak és a hívek egy része idegenkedésének kitenni. A másik elengedhetetlen feltétel terme szetesen az, hogy az uj egyházközségnek és papjának fentartása anyagilag biztosítva le gyen Arra, hogy az uj egyházközség a réginek vagyonából kaphatna valamit, számítani nem lehet egyrészt azért, mert a régi egyházközségnek semmi olyan vagyona nincsen, amiből juttatni lehetne bármit is, másrészt, mert a régi egyházközség terhei csak oly mértékben csökkennének, amely mértékben jövedelme is csökken a kivált egyházközségi tagok adóival. Amennyiben ezek a feltételek megvannak vagy meglesznek, az egyházi hatóság a leg nagyobb örömmel üdvözli és hagyja jóvá az uj egyházközség megalapítását, mint amely kétségtelenül fellendítője lesz a hitéletnek. Az önállósulni készülő hívek ama terve, hogy minden egyházközségi tag adójának arányában járuljon az uj egyház vagyonának meg alapításához, elfogadható és ha a hívek ezt a terhet vállalják, ez jóvá is volna hagyható. A 175.000000 koronát kitevő adóösszegnek körülbelül tízszerese volna szükséges a minimális vagyon előteremtéséhez és ha ez a va- gyongyüjtés 10 évre volna elosztható, évenként mindenki csak kétszeresét fizetné mostani adójának. így ezen az anyagi kérdésen, ha a hívek egyébkéut komolyan akarják az önállósulást, bizonyára nem fog múlni az uj egyház létesítése. Csak a középiskolát végzett lauoucokat mentik fel a táooneiskoia látogatása alól. A múlt év augusztusában tartott mohácsi iparoskongresszus a tanoncügy rendezését célzó határozatainak során felterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a négy polgári iskolánál vagy középiskolánál magasabb előképzettséggel rendelkező tanon coknak a rendes tanonciskolák látogatása alól való felmentése érdekében. Az iparoskongresszus felterjesztósére most válaszolt a miniszter azzal, hogy a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. A miniszter azonban némi engedményt mégis adott, amennyiben felhatalmazta az iparoktatási főigazgatót, hogy azokat a tanoncokat, akik valamely középfokú intézet, tehát gimnázium, reáliskola, felsőkereskedelmi iskola, tanítóképzői intóze t nyolcadik, illetve legfelsőbb osztályát a ta - noncszerződésük megkötése előtt sikerrel elvégezték, a tanonciskola kötelező látogatása alól íelmentüeti. Mélységes megilletődéssel és megdöbbenéssel vett gyászhir sújtotta le vasárnap Gyula város egész társadalmát. Ruff Ferenc nyug. tábornokot, városunk társadalma közbecsülés- ben álló, kitűnő tagját és családját borította mély gyászba a szomorú haláleset: Ruff Lili, városunk leánykoszorujának bájos, müveit, rokonszenves tagja itt hagyta élete huszonötödik tavaszán a földi siralomvölgyet. Alig egy-két hónapja támadta meg a halálos kór szervezetét amelyre gyógyulást egy budapesti szanatóriumban keresett. Itt váltotta meg hősies türelemmel viselt szenvedéseitől a könyörtelen halál. A jobb hazába költözött kedves ifjú leányka ^temetése ma délután megy végbe a budai farkasréti temetőben. A mélyen sújtott család fájdalmas gyászában városunk egész intelligenciája mélységes részvéttel osztozik. Az örök világosság fényeskedjók ifjú lelkének. Mozgalom uszoda létesítése iránt Békésvármegye székhelyének, Gyula városnak nincsen uszodája E ténynek puszta megállapítása is elegendő, hogy megmozgassa mindazok energiáját, akik e szégyenletes hiányon mielőbb segíteni akarnak Gyula városának számos jeles közegószsógi intézménye — sajnos — csak a már beteg emberek egészségének helyreállítását szolgálja, de nincsen egyetlen olyan intézménye, berendezése sem amely a még meglevő egószsógjmegőrzósót, a test edzését, ollentállóbbá tételét szolgálná. Az úszás, a vizisport volna az egyetlen, amely ezt a hiányt pótolni tudná. Az uszoda az, amit létesíthetünk a városban és a mi legkisebb áldozat árán pótolhatja a tiszta levegőt, a mozgási alkalom hiányát Azok, akik az uszoda hiányát már régóta érzik, most ismét komoly mozgalmat kezdtek annak létesítése végett és pontos, részletes tervet dolgoztak ki egy ártézi vízzel táplált uszoda építéséről. A terv szerint egy minden tekintetben modern, jól felszerelt nyári uszoda létesítése mindössze 115.000 pengőbe kerülne és évi 8500 pengő tiszta jövedelmet hajtana Valóban olyan életrevaló gondolat még üzleti vállalkozásnak is, hogy egy percig sem szabad habozni a megvalósítással. Ez ügyben a tervezők, a mozgalom vezetői már több gyűlést tartottak, a kérdés részleteit bővebben megtárgyalták az eszme már annyira megérett, hogy a részvénytársasági alapon létesítendő uszoda részvényeinek jegyzése is folyamatban van. Egy részvény ára 10 pengőben van megállapítva s a részletek az aláírási iveken megtudhatók. Azt hisszük, hogy e fontos közérdekű, közegószsógi ügy nem szorul bővebb magya rázatra. Hisz minden gyulai polgárnak kedves emlékezetében ól még a gyulai Élőviz- csatornán állott, Herberth-fóle nagyszabású uszoda virágzó aranykorszaka, mely nagystílű uszodát csakis az Élővizcsatornának akkoriban beállott keserves vízellátása tette használhatatlanná. Magyarországon Egernek van leghíresebb ilyen uszodája, természetes langyos hőforrás, ez termeli az egri hires úszókat, köztük Bárány Jenő egri joghallgatót, aki eddig Európa összes úszói között minden versenyben a legelső győztes lett A Nyugdíjasok Országos Szövetségének gyulai fiókja nagy számban megjelent tagok részvételével tartotta meg közeyülósót február 17 én a városháza tanácstermében. A közgyűlésen Blanr Gyula ny. m. kir. pénzügyigazgató elnök helyettesében Kóródy Ferenc ny kir. tanfelügyelő alelnök látta el az elnöki teendőket A közgyűlés különösebben a folyó évi tagsági dijak befizetésével foglalkozott mert a&ok befizetésétől függ, hogy a tagok, — kiknek száma ezidőszerint 264 re rúg, — cselekvő képességgel gyakorolhassák jogaikat. A cselekvőleges joggyakorlás ezúttal abból állott, hogy kiküldöttek meghatalmazottaikat azok, akik folyó évi tagsági dijaikat befizették, a jövő hónapban Budapesten tartandó országos nagy gyűlésre Minthogy eddig a tagok számának fele se fizette be az idei tagsági dijakat; felkóret- nek a hátralékosok, hogy a f. évi egy pengő tagdijat — Wenckheim Krisztina u. 3. szám alatt, lakó — Szabó Andor nyug kir törvény- széki főigazgató, szövetségi pénztárosnál sürgősen küldjék be. Azokat pedig, akikről gondolják, hogy erről lapunk utján nem értesülhetnek, maguk a tagtársak tegyék figyelmessé személyes találkozásuk alkalmával a fentiekre, mert a tagsági díjaknak posta vagy küldönc utján való beszedése a szövetségnek ezúttal módjában nem áll. Végül elhatározta egyhangúlag a közgyűlés, hogy a nyugdíjasok egész ügyének támogatása érdekében fölkéri Lakács György dr országgyűlési képviselőt a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során nyomatékos felszólalásra If I ß ü K. Idöjóslás. Egyelőre lényeges változás nem várható, később némi enyhülés és csapadékra hajló idő. Jégtörő Mátyás A régi tapasztalatok hagyományai és jóslásai uj életre kelnek, valahányszor a jellegzetesebb napok közelednek. Holnap, február 24 én felderül Mátyás napja, melyhez az összes európai népek körében azon tapasztalat fűződik, hogy „Ha nem talál, — csinál. Jeget tudni illik! Az idén épen eleget talál és nagyon hálásak leszünk, ha úgy összetöri, hogy egyhamar nem láthatjuk viszont. A tél leghidegebb napjai Az időjárási megfigyelések és feljegyzések szerifit Gyulán a leghidegebb napok február 20 és 21. voltak, midőn északi légáramlat mellett, a reggeli órákban a hőmérő — 10, illetve — 11 R hideget jelzett. Meghalt egy megyebizottsógl tag Wolfin- ger Miksa békésmegyei nagybirtokos Budapesten életének 64 évében hosszas betegség után elhunyt. Temetése hétfőn délután történt Budapesten. Felmentés a tömeges sajtópereiben Oroszlány Gábor szerkesztő ellen indított tömeges sajtóperekben a gyulai kir. törvényszék két esetben, felebbezés folytán a szegedi kir. ítélőtábla szintén két esetben hozott felmentő ítéletet Meghívó. A Békésvármegyei Kaszinó 1927. évi február hónap 27. napján (vasárnap) délelőtt 11 órakor a Kaszinó nagytermében rendes évi közgyűlést tart, melyre a tagokat az alapszabályok értelmében ezúton is meghívom. Ambrus Sándor, elnök.
