Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-12 / 13. szám
t#IX évfolyam 13 »*»«», Szombat <RyuIa, 1337. február 13 Előfizetési árak: Helybe« Vidékre Negyedévre: 1 P 6(1 f. 3 P 20 f. n*»«. FfLITiKAI, TÁBftADAIJtl ÉS KŐZGAZDiSZATI HETILAP. Egyes szám ára 12 fillér. Javaslatok és reformok. Minisztereink egyre-másra nyújtják be a törvényjavaslatokat az uj országgyűlés színe elé, a különböző parlamenti bizottságok alig győzik a tárgyalásukat és rövidesen újból vaskos hivatalos lapszámok és törvénytárak fogják ontani a betűket és a paragrafusokat. Kormányozok és kormányzottak egyaránt érzik a nagy szükségét az élet minden terén a javításoknak, a reformoknak, az átalakításoknak és dicséret illeti a kormányt, hogy nagy erővel igyekszik hozzáfogni ahhoz a munkához, amely hivatva volna az életet számunkra minden vonatkozásában könnyebbé, türhetőbbé, szellemi és gazdasági elő- haladásunkat eredményésebbé tenni. Tervezetekben, szabályok, törvények alkotásában nincsen is hiány. Talán inkább felesleg van. Most is számtalan olyan, egészen friss törvényünk van, amely fontos, életbevágó kérdéseket kíván szabályozni, de teszi ezt úgy, hogy az élettel, a szabályozni kívánt viszonyokkal alig van szerves kapcsolata, aminek azután az a következménye, hogy az ilyen törvények benne vannak ugyan a törvénytárakban, de nincsenek benne az életben. Mihelyt meghozták, mihelyt kihirdették, nem gondol reájuk többé senki sem. Ilyen papiros-törvényeket bizonyára nem fog ez az országgyűlés alkotni. A gyakorlati élet követelményei iránt mindenesetre több érzéket várunk ettől az országgyűléstől. Ne a törvénytár számára csináljon törvényeket, hanem az élet és mindnyájunk számára. Az élet rögös utjain igyekezzék mindent könnyebbé tenni a becsületes polgárok számára. — Könnyítse meg az anyagi és szellemi javak megszerzésének módjait, szaporítsa eszközeit. Ne terheljen feleslegesen senkit szabályok béklyóival, különösen ne olyanokkal, amelyekben rendszerint a jószándéku ember szokott elbukni, mig a ravasz számitó ügyesen ki tudja kerülni. A javaslatok tömkelegében, a paragrafusok özönében sohase felejtse el az országgyűlés, hogy minden javaslat, minden reform, minden paragrafus egy célért születik és létezik, a polgárok, a becsületes polgárok minél könnyebb boldogulásáért. Ne feledFeleiős aserkssztó: DOBAT FERENC kezzék meg főképen arról a szabályról, amit az angol állambölcsesség úgy fejez ki: mans not maesures, magyarul: emberek kellenek és nem szabályok. Első és legfőbb célja legyen, hogy a sok szabály végrehajSzerkesztöséE, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton tására emberek is neveltessenek. Ezt a nagyon elhanyagolt feladatot tekintse az uj országgyűlés egyik legfontosabb feladatának és akkor nem végez hiábavaló munkát a törvények tömegeinek alkotásával. Alispáni jelentés a vármegye közállapotáról. A szanálás sebei. — Az állam sok terhet rakott a vármegyék és községek válíaira. — Az alispán helyes gazdálkodásának köszönhető az aránylag alacsony pátadó. — A szavazástól távolmaradottak meg lesznek büntetve. A közigazgatási bizottság ülésein a vár megye alispánja minden alkalommal beszámol a vármegye közállapotáról s ez a beszámoló, a maga lelkiismeretes és alapos felépítésével tényleg mindig hü képét adja a vármegye közállapotának. Igv például mindig beszámol a jelentés arról, hogy az elmúlt hónapban hány öngyilkosság, hány baleset, súlyos testi sértés, lopás, gyilkosság, tüzeset stb stb. fordult elő; bejelenti hogy hányféle betegség grasszált az elmúlt hónapban, s azokban hány megbetegedés és elhalálozás történt; lelkiismeretes pontossággal beszámol az állategészségügy állásáról is, na mert közgazdasági szempontból ez is elsőrendű font ossággal biró tudnivaló. Majd az ipar és kereskedelem arculatját festi meg sajnos még mindig nagyon szomorú ködös színekben, mert még nagyon sok a baj és nagyon sok a tennivaló ezen a téren. Legfontosabb része azonban a havi je lentésnek a „vegyesek“ rovata alatt össze- süritett beszámoló Ebben vaunak feltárva azok a sebek, amelyek a vármegye közéletében égetően fájdalmasak, ez a rovat az, mely alkalmas térnek kínálkozik a panaszok elmondására, s ez a rovat az, amelyben az elhangzott panaszok rendszerint csak pana szók maradnak, de sóba, vagy csak nagyritkán orvosoltatnak azok részéről, ahova azok adresszálva vannak. (Ebből a rovatból tudjuk meg, hogy a képviselőválasztások alkalmából le nem sza- vazottak közül körülbelül 12—13000 en nem igazolták elmaradásukat, s bár az alispán a legjobb indulattal kezelte a le nem szavazott ügyét, most már kénytelen az igazolatlanul távolmaradottakkal szemben a törvény rendelkezései értelmében eljárni.) A közérdek szempontjából nézve igen fontos része a jelentésnek, ahol az alispán teljesen megokoltan, a legnagyobb önérzettel emeli ki azokat a nehézségeket, amelyekkel a vármegyének meg kell küzdenie, hogy háztartásának egyensúlyát fenntartsa; ezzel szemben élesen mutat rá azokra a minduntalan felbukkanó akadályokra, amelyek ennek a küzdelmes munkának sikerét ^kétségessé, de legalább is nehézkessé teszik. Az állam min den terhet a vármegyék s a községek (városok) válíaira igyekszik rárakni, de hogy ezeket a terheket, hogy lesz képes el is cipelni azzal keveset törődik, sőt, ha azt látja az állam, hogy a békebeli pótadók épen ezen áthárítás miatt hatalmas emelkedést mutatnak, törvényjavaslat formájában a vármegyék hatékonyabb ellenőrzésével fenyegetődzik. Az államnak eme vádjai Bókósvármo- gyóvel szemben nem helyt állók ; lehet, hogy vannak egyes vármegyék, ahol a pótadó a békebeli 1—7% helyett már 37%-ig is emelkedett. Bókésvármegyóben azonban dacára azoknak az óriási kötelezettségeknek, amelyeket az állam a vármegyékre áthárított, a békebeli 3%-os közig, pótadó csak 12% ra emelkedett. Nagy részletességgel foglalkozik a jelentés azokkal az adatokkal, -amelyek ezt az emelkedést is okozták. Ilyenek: az összes dologi kiadások, amelyeket békében kizárólag az állam viselt s amely most körülbelül 3500 millió, vagyis 280.000 pengőt tesz ki, a vármegyére hárították Azután itt vannak a nyugdijterhek, amelyeket teljes egészében a vármegye fedez. A nyugdijterhek szaporodását különösen az okozza, mert a vármegyei és községi alkalmazottak, köztük a községi orvosok is, nem mint eddig, külön nyugdíjintézetbe, hanem az egységes vármegyei nyugdíjintézetbe vannak felvéve. A nyugdíjasok jelenlegi száma 130, A háztartási költségek emelkedését sok újabb — a vármegyék nyakába varrt — kötelezettség is jelentékenyen emelte ; ilyenek ; testnevelési, iskolán kívüli népművelés, tűzrendészet, nemzeti munkavédelem, vm. számvevőség. Ugyanilyen helyt nem állók a községek gazdálkodásával szemben felhangzott kifogások sem, mert azok a támogatások és segélyek, amelyek eddig az állam terhét képezték, azok most egyszerűen megvonattak ; igy pl. a községi alkalmazottak javadalma teljesen a községek terhe. Ezen kívül a betegápolási, elhagyott gyermekek tartási költségei, a testnevelési, népművelési, valamint az állami iskolák fen- tartási költségei is a községeket terhelik. Azok a vádak tehát, amelyek általában a vármegyékre és községekre nézve felhozattak, Bókósvármegyóre nem vonatkoztathatók, mart dacára minden rázuditott terbeknek a vármegye pénzügyei a legrendezettebbek és pótadója minden bizonnyal az országban a legkisebb. Ebben az eredményben igen nagy része van a vármegye érdemekben gazdag alispánjának, aki a takarékosságot nemcsak hangoztatta, de azt a gyakorlatban is érvényesítette minden kicsinylós és gúnyolódással szemben is.
