Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-01-05 / 2. szám

OX évfolyam 3. ftzám« Szerda Clynla, 1939. január 5. Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P iO f. Hirdetési <lij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRKAI)AI,MJ ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba? János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek imézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 borona. Felelős szerkesztő: B0BAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Derengés. Az elmúlt esztendő vége oly sok fordulatot hozott Európa helyzeté­ben, jelentős államok úgynevezett orientálódásai annyira kedvező irá­nyokba fordultak, hogy bátran mond­hatjuk, minden különösebb optimiz­mus nélkül, hogy az 1927. év elején valami kicsike derengés mutatkozik a mi számunkra is. Olaszországnak Franciaországtól való elhidegülése és Németországhoz történt közeledése, ezzel egyidejűleg a Balkánop a jugoszláv állammal szemben elért sikerei azt a remény­séget keltik, hogy Közép-Európában ismét feltámad halottaiból az az egyensúlyozó politika, amely a Kelet felől előretörni akaró szláv hatalmi törekvéseket van hivatva elsősorban jogos, Európa többi népeinek érde­keit védő korlátok közé szorítani. Közép-Európa népeinek ez az uj életre kelő védekezése a Kelet poli tikája ellen nekünk nem lehet ártal­munkra. Nekünk csak az az érde­künk, arra kell vigyáznunk, hogy ez a védekezés ne váljék támadássá és ne korlátozza a Kelet népeit sem jogos és természetes fejlődésükben. Igaz, ezen fejlődés a világháború és a bosszúálló béke következtében ter­mészetellenes irányzatot vett és ha Közép-Európa népeinek védekezése eme természetellenes alakulatok visz- szafejlesztósére irányul, ezt még nem tekinthetik támadásnak a Balkánnak és a többi Keletnek államai. Ez még csak védekezés mesterséges hatalmi pozíciók ellen, melyben a békeszer­ződések minden megfontolás nélkül részesítették, melyekhez a békeszer­ződések minden megfontolás nélkül juttatták emez államokat és ame­lyeknek élvezése saját maguk szá­mára is megemészthetetlen és veszé­lyes tehernek mutatkozik. Magyarországnak aktiv szerepet nem kell és nem szabad vállalnia Közép-Európa népeinek eme véde­kező politikájában. Mi túlontúl tel­jesítettük kötelességünket évszázado­kon át és a világháborúban is abban az irányban, hogy megvédelmezzük Európát a Kelet hatalmi törekvései­vel szemben. Jutalmat vagy elisme­rést sohasem kaptunk érte, sőt leg­utóbb egyenesen halálra Ítéltek el­vakult bókeesinálók. Ne várják hát tőlünk, hogy faltörő kos legyünk s számukra odadobjuk magunkat olyan érdekek megvédelmezésére, amelyek nemcsak a mieink, hanem egész Európáé. Ha komolyan indultak meg azon az utón, amely a régi európai egyensúly-politika felé látszik irá­nyítva lenni, akkor már a múltban tett szolgálataink fejében és a saját maguk érdekében is honorálniok kell Magyarországnak minden jogos és méltányos kívánságát. Magyar Kálvária a Gellérthegyen. Döntő lépéssel közeledett egy gyönyörű és nagyszabású lerv a megvalósulás felé. Megala kult a Gellérthegyen emelendő Magyar Kálvária nagybizottsága Hatalmas méretű alkotásnaj| tér vezik ezt a Kálváriát, amelynek tizenhárom stá ciója a régi az osztatlan Magyarország történél mére fog emlékeztetni Arra, amik voltunk és arra, ami sajgó seb a nemzet testén. A terv föl­vetői, köztük Herczeg Ferenc, már összehívták a Tudományos Akadémia dísztermébe a nagy­bizottság alakuló ülését, amelyet József Ferenc kir herceg nyitott meg. Az ülésen elhatározták, hogy átiratban megkérik a székesfőváros taná­csát, engedje át a Gellérthegy déli lejtőjét a Ma­gyar Kálvária építkezésére. A tanács döntése után azonnal megkezdik a földmunkát. Az uj képvíselöház összetétele társadalmi osztályok szerint. Minden időben érdekességgel bírt annak ki­nyomozása és köztudomásra hozatala, mely tár­sadalmi osztályokból forr össze egységes tömeg­be egy testületbe a magyar országgyűlés. Ré gebben csaknem teljesen a magyar nemesség, különösen ennek jogászi eleme és a birtokos urak, továbbá a dsentri sajátította ki magának a. követi díszes és szép tisztséget. De a múlt század vége felé már a praktikus életpályák em­berei is rést ütöttek a képviselői bástyákon, ma pedig már az országgyűlési képviselők összes számának egyharmada az ő soraikból telik ki- A jelenlegi képviselőháznak tagjai foglalkozás és számszerint igy oszlanak meg: Állami tisztviselők 29, vármegyei és városi tisztviselők 22, nagybirtokosok 43, ügyvédek 34, bank és vállalati igazgatók 11, volt tényleges katonatisztek 10, birák ügyvédek 4, hirlapirók 4, orvosok 5, magántisztviselők 3, egyetemi és fő­iskolai tanárok száma 9. Az egyéb és a praktikus pályák képviselői névszerint jelenleg a következők : Római katolikus lelkéssek: Káger József, Pintér László, Csőngedy Gyula, Weicher Miklós. Csik József, Ernszt Sándor. Grieger Miklós, Hu szár Mihály, Vass József, Túri Béla, Mátéfi Vik­tor, Ötvös Lajos (12) Református lelkéssek: Barabás Samu, Janka Károly, Kontra Aladár (3) Kisgasdák: Berky Gyula, Csizmadia And­rás, Csontos Imre, Gubicza Ferenc, Kálmán István. Kuna P. András, Mayer János Péntek Pál, Simon János, Sokorópátkai Szabó István, Tankovics János, Muszti István, Patacsi Dénes (13) Mérnökök: Perlaky György, Temesváry Imre, Szabóky Jenő, Vértes Vilmos, Buday De­zső, Petrovácz Gyula, Friedrich István (7) írók: Pékár Gyula, Pakots József. Kösép- iskolai tanárok: Maday Gyula, Vasady Balogh György Tanító: Kocsán Károly. Ngomdáss: Peidl Gyula, Rottenstein Mór Vasmunkás: Esz­tergályos János, Peyer Károly, Malasits Géza. Müsseréss: Kabók Lajos Cipéss: Farkas István. Gyógysseréss: Gaál Endre. Kárpitos: Propper Sándor. Könyvelőm: Kéthly Anna. Asstalosok: Szabó Imre, Reisinger Ferenc. Lakatos: Vanczák János. Amint ezekből látszik, az uj honatyák a társadalom csaknem minden számottévő rétegét képviselik és minden rétegnek bőven lesz ott szószólója. Ha pedig azt kutatjuk, hogy a 245 képvi­selő közölt hányán vannak, akiket idegen nyelv­tudásuk (angol, német, francia, stb ) arra képe­sít, hogy országunk életérdekeinek képviseletében és magunk megértethetése végett, társalgási és tárgyalási képességgel külföldre küldhetünk, akkor azt látjuk, hogy a mi derék képviselőnk dr Lukács György ottléte szintén szerencse a nemzetre, mert az „ilyen fajta honatyákból na gyón kevés a képviselőbáz készlete. Januárban újra megvizsgálják a rokkantakat. A rokkantakat és hadiözvegyeket rendsze­rint minden három évben vizsgálják felül. A fe­lülvizsgálatoknak az a célja, hogy mindazokat, akik a segélyre való igényjogosultságukat idő­közben elvesztik, a nyilvántartásból törölhessék, azokat pedig, akiknek állapota időközben súlyos­bodott, a nagyobb százalékszámu rokkantak közé sorozhassák be. A legközelebbi felülvizsgálást csak 1928 ban kellene megejteni, mert ekkor jár­na le a három év. A népjóléti kormány azonban elhatározta, hogy a felülvizsgálást soron kívül már a folyó évre elrendeli és azt valószínűleg még januárban meg is fogják kezdeni. Pengőben senki sem drágíthat. Ez a magasan hangzó pénzügyi parancs ma olyan aktuális, mintha a tízparancsolatnak volna tartozéka. Papíron jól biztat, de a gyakorlatban kevésbbé érvényesül. Talajdonképen csak hétfőn volt az aj pénz első napja, amely tapasztalatok­kal szolgált arra nézve, hogy igenis drágíthat. Legsajnálatosabb, hogy kivált a kicsinyben for­galmazott rövidáraknál drágít és a töredék fillé­reket felfelé kerekíti ki, és pedig a vevők rová­sára. így a 12500 K-ig, vagyis az egypengő ha­táráig alulról felfelé haladó minden kereken 100- asra végződő összeg (már a 100-tól kezdve) töredék fillért is ad. Egy doboz gyufa eddig 500 K volt, tehát pont 4 fillér, most pedig 600 ko­ronának megfelelője, sőt több, mert nem 4 8 fil­lér, hanem ö fillér. Ez épen 25 százalékos ár­drágítás a vevők bőrére. ATLÉTA BÁLJÁT a Gyulai AU. Club bálrendező bizottsága fényes keretek kö­zött a szokásos bálkirálynő választással február hó 1-én tartja. 2-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom