Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-12-28 / 104. szám

L1X. évlolyam 104 szám. Szerda Ctynla, 1937« december 38. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Bh*detési‘dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz, Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A felsőliáz külügyi bizottságá­nak ülésén Walkó Lajos külügy­miniszter nagyszabású expozéban is­mertette a kormány külpolitikai ál­láspontját. Az expozé lényege abban foglalható össze, hogy Magyarország békés és barátságos viszonyt óhajt fenntartani az összes európai államok­kal, köztük közvetlen szomszédaink­kal is és ha ennek ellenére mégis akadnak súrlódási felületek, az nem a békekészség hiányának következ­ménye, hanem az ország megcson­kított helyzetéből önként következő és az elkeseredés által szült elége­detlenség folyománya. Mindenesetre korrekt és barátságos viszonyt igyek­szünk teremteni azokkal az utód­államokkal is, amelyek Nagymagyar- ország rovására hizlalták fel terüle­tüket és ami ezt a viszonyt újabban kiélezi, az csak az az izgalom, me­lyet a reviziós törekvések nem is annyira minálunk, mint inkább őná- luk keltenek. A kisaníant államait sorbavéve legbarátságosabb kapcsolatokat Jugo­szláviával tart fenn a magyar kor­mány és remélhető, hogy ez a vi­szony idővel még jobban és benső­ségesebben is ki fog alakulni. Hó­napok óta különböző pénzügyi, gaz­dasági és kereskedelmi tárgyalások folynak Jugoszláviával, amelyek so­rán mindkét tárgyaló fél a legmesz- szebbmenő előzékenységet tanúsítja. A jugoszláv orientáció nem uj ke­letű, hiszen csak emlékezzünk vissza a kormányzó mohácsi beszédjére, amely tulajdonképen megvetette a barátságos közeledés alapját. Romániával szemben természe­tesen feszültebb a helyzet, hiszen még tárgyalás alatt áll az erdélyi elkobzott földek ügye és csak két hete, hogy a román diákok sisera- hada végigdulta az elszakított Er­délyt. Kérdéses, hogy meddig tartja magát uralmon a most kormányzó liberális párt és milyen kisebbségi politikát fog követni utódja, amely ma még az ellenzékiség kenyerét eszi. Csehszlovákiában a legnagyobb és legélénkebb az izgalom a Rother- mere akciónak nagyszabású ered­ménye miatt, amely a hatalmak ve­zető "diplomácia köreit is sorompóba állította Magyarország igazáért. Ezt bizonyítják a sorozatos letartóztatá­sok és kiutasítások, amelyek az ösz- szeomlás, illetve megszállás legelső éveinek szomorú és fájdalmas emlé­két idézik lel. Természetes, hogy ilyen körülmények közt, ha részünk­ről meg is volna az alap egy barát­ságos együttműködésre, vagy meg­egyezésre vonatkozólag, az elavult, sovón cseh nacializmus rövidlátásán, amely úgy látszik, a vezető köröket is hatalmába kerítette, minden jó- szándék megfeneklik. Minden zavaró momentumok el­lenére a kormány külpolitikája nem más, minthogy nem is lehet más a béke megőrzésénél és hirdetésénél. A megcsonkított, hadseregétől meg­fosztott Magyarország nem enged­heti meg magának azt a luxust, hogy kalandor szerződéseket kössön, tá­madó hadjáratokat készítsen elő és bizonytalan értékű diplomáciai támo­gatásokért egy idegen hatalom járma elé kösse magát. Bizonyos, hogy ez a programm nem elégítheti ki a ma­gyarság egy számottevő részét, köz­tük elsősorban azokat a szerencsét­len menekülteket, akiket a bitorlók szülőföldjükről kiűztek, de ezeknek az elkeseredett embereknek is fonto­lóra kell venniük, hogy a Népszö­vetség statútumai és szomszédaink fegyveres felkészültsége milyen ve­szélyt jelentenének számunkra egy meggondolatlan támadás esetén. Ma­gyarország sorsa nem a csatatéren pecsételtetett meg, hiszen a nemzet a frontokon az utolsó pillanatig meg­állotta a maga helyét, hanem a zöld­asztal mellett. És nem karddal fog­juk visszaszerezni az elveszített ma­gyar területeket, hanem az igazság és jog fegyverzetével. Nyugaton már érik a mi vetésünk és minden nap újabb és újabb meggyőződéses híve­ket toboroz a magyar igazságnak, hogy azután egyetlen rohammal re- parálják a Trianonban bennünket ért kiáltó igazságtalanságot. Harruckern-tér 4. szám alatt két üzlethelyiség azonnal kiadó. Kitűnő házikoszt a Polgári Körben, ahol abonen­sefcet mérsékelt áron elfogad A Gyulai Általános Ipartestület megnyitó ülése. Karácsony másodnapján nagy ünnepe volt a gyulai iparostársadalomnak. Az uj, szép és modern székházukban megnyitó ülést tartottak. Magasztos és fölemelő volt ez az ünnepség, mert gyönyörű bizonyságtétel volt amellett, hogy ennek a városnak iparossága nemcsak megérti és átérzi az összetartásban rejlő közös és nemzeti érdeke­ket, hanem a mostani súlyos helyzetben is áldo­zatokat képes hozni az iparosság előrehaladá­sáért, a magyarság jövőjéért. Az Ipartestület mostani telkének egy részét a Gyulai Iparosifjak Önképzőkörétől kapta 1912. évben és ezt 1915-ben az akkori elöljáróság anyagi segítségével a szomszédos telekkel ege szitette ki arra a nagyságra, amely a mostani impozáns épülettömb helye, A régi székház azonban szűknek bizonyult. A közbejött háború s annak utóhatásai sokáig gátolták a kibővítés tervét Végül 1927. junius 26 án megtartott rend kívüli közgyűlésen uj székház építését határozták el. Elfogadták Pfaff és Schneider építészek ter­vét, mely szerint a jelenlegi helyiség meghagyása mellett, a telek déli és keleti vonalán húzódó, eddig üresen állott telekrészen uj helyiséget épí­tenek. Julius 11-én kezdetét vette a lebontás, mig juiius 18 án megindult az építkezés olyan hatal­mas tempóban, hogy már augusztus 14 én meg­tartották az alapkőletétel szép aktusát. Rengeteg munka, fáradság, áldozatos sze­retet eredménye a mostani székház, amelyre büszkén tekinthet a gyulai iparosság és annak kiváló vezetősége, * * * Karácsony másodnapján reggei 8 órakor gyülekezés volt a székházban s utána az összes felekezeti templomokban isteni tiszteiét, hogy Annak nevében fejezzék be a nagy munkát, Aki­nek segítségével elkezdték. Délelőtt 11 órakor vette kezdetét a meg­nyitó ülés, amelyen hatalmas közönség jelent meg, Az ünnepség a díszes nagyteremben ment végbe, amelynek uj színpadán helyezkedett el a vezetőség és a dalkör. Az ülés a Hiszekegy eléneklésével kezdő­dött, mely után Sál József ipartestületi elnök emelkedett szólásra. Megnyitó beszédében gyö­nyörűen hozta kapcsolatba az iparosság ünnepét a Karácsony lényegével: a szeretettel. Mert ma gában véve nem az a legfontosabb az uj ipar testületi székház megnyitásában, hogy ezzel mintegy karácsonyi ajándékot kap az iparosság, hanem ebben a díszes épületben szeretet kell, hogy uralkodjék, amely betöltse az iparostársa­dalom minden tagjának lelkét egymás iránt, mert csak ezzel a kölcsönös szeretettel, egymásnak s a vezetőségnek megbecsülésével válhatnak valóra loos 3 3 Dékáni Jézeef vendéglős. azok a magasztos eszmék, amiket maga elé tü­1927. évi december 31-én tombolajátékkal egybekötött Családias Szilveszter est kávéházban. ISO tombolajegy ellenében őOdib értékes tárgy. 1 drb 8 hetes malac, 2 üveg pezsgő, 5 palack bor, 5 üveg likőr és még 37 értékes tárgy lesz kisorsolva. iíill

Next

/
Oldalképek
Tartalom