Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-02-05 / 11. szám
1<IX évíolyam 11. szám* Szombat Gyula, 1927. február 5. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TjBKADAIJn ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendő*. Kézirat nem adatik vissza I I Egyes szám ára 12 fillér. | Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC j Megjelenik szerdán és szombaton. Itt a próba, nem az utolsó, hanem az első. Annak a próbája, hogy mindnyájunk, az egész nemzet érdekeit képviseli-e az országgyűlés, vagy pedig csak az egyes képviselők képviselik ott az előbbire való figyelem nélkül a kerületek, a vármegyék, városok hatalmasságainak érdekeit A pénzügyminiszter ugyanis az adócsökkentésről szóló, most benyújtott törvényjavaslatába olyan rendelkezéseket vett fel, amelyek módot adnak a kormánynak arra, hogy az önkormányzatok, vármegyék, városok és községek háztartásába az eddiginél jobban és alaposabban beleszólhasson. Nemcsak figyelemreméltó, de megdöbbentő adatokat tárt fel a miniszter, amelyek a javaslat törvényerőre emelését sürgetik A helyi, vármegyei, városi, községi terhek nyomasztó megnövekedéséről nem nagyon jól hangzó megállapitásokat tett. A vármegyék kiadásai — tárta föl a miniszter — 1914-ben 14 millió a rany koronát tettek ki, 1926-ban pedig 19 millió aranykoronát. Persze csak a megmaradt ország vármegyéit kell érteni. A vármegyei pótadók maximuma 1910-ben 8.5 százalék volt, ma ez a maximum 35 7 százalék és a minimum is 10.8 százalék. A székes- főváros adminisztrációjának költségei 100 százalékkal emelkedtek. A személyzeti létszám 1913-ban a fővárosnál 4279 volt, ma 6447. A fővárosban a községi pótadó 60 százalék az 1913-i 33 százalék helyett, jóllehet az állam azóta számos adójövedelmét átengedte a városnak. A vidéki törvényhatóságokban, városokban nem különb a helyzet. A törvényhatósági városok a békebeli 3563 tisztviselő helyett ma 4247 főnyi személyzettel dolgoznak. A községek tisztviselőinek létszáma 12055-ről 30851-re emelkedett. Valóban szükség van a kormány beavatkozására és nem kétes, hogy a parlament az ország általános érdekeit és az adózók helyzetét tartva szem előtt, meg is szavazza a javaslatot. A kormánynak tehát köszönetét kell mondanunk, hogy vigyáz a zsebeinkre. Csak azt ne mondhassák gyarországi katonai ellenőrzés problémája« címen cikket közöl, amelyben a következőket Írja: Az aktiv ellenőrzés kérdéséről élénk eszmecsere folyik az európai kancelláriák között, még pedig nemcsak a magyar kormánynak erre vonatkozó törekvéséből kifolyólag, hanem ama meggondolás alapján is, hogy a magyar nemzetre nézve szintén elérkezett már a normális függetlenség időpontja. Bethlen István miniszterelnök korábbi és a kormányzónak a parlament megnyitásakor nemrégiben tartott beszédére utalva, a cikk az alábbi következtetésekre jut: Anélkül, hogy jóslásba akarnánk bocsájtkozni ennek az eseménynek közelebbi vagy távolabbi időpontban való bekövetkezése tekintetében, merjük állítani, hogy az olasz kormány már kedvező értelemben foglalt állást a Magyar országon gyakorolt nemzetközi katonai ellenőrzés megszüntetése tárgyában. Igaz, hogy Prága, február 3. A képviselőház külügyi bizottságában Benes dr. külügyminiszter azokra a kérdésekre vonatkozólag, a melyeket hivatalos magyar személyiségek legutóbbi nyilatkozataira hozzáintéztek, kijelentette, hogy ezek a nyilatkozatok formailag kifogástalanok voltak, úgy, hogy sérelemre semmi ok nincs, a lakosság megnyilatkozásai viszont az ország belpolitikai ügye. A miniszter megállapítja, hogy Magyarországgal szemben a helyzet jelentékenyen megváltozott, mert Magyarországon mindenütt tudják, hogy a jelenlegi viszonyok közt a dolgok jelenlegi állásában erőszakos változás nem hozható létre. A kormány joggal az önkormányzatok a kormánynak : Medice, cura te ipsum. Kezdje az állam a takarékosságot és ő is vigyázzon a zsebeinkre, polgárainak teljesítőképességeire. egyik-másik hatalom részén nem hiányzik a hajlam, hogy bizonyos nehézségeket támasszanak. Noha jogosan állíthatjuk, hogy a probléma most észszerű megoldásához közeledik, még sincs kizárva, hogy még bizonyos időt igényelnek azok a megbeszélések, amelyek a Magyarországra nézve kedvező megoldást eldöntik. Olaszország állásfoglalása újabb bizonysága annak a rokonszenvnek, amellyel a mi országunk kíséri Magyarország erőfeszítéseit saját talpraállitása érdekében. Elismerjük azt is, hogy Magyarország jóhiszeműen akarja a békeszerződést megtartani, — noha nemcsak a magyar lapok, hanem a magyar kormány tagjai is, gyakran keserű hangon utalnak a békeszerződésre és magyar területen a békeszerződést hivatalos jelleggel soha nem említik meg anélkül, hogy ne jelezzék az ország gyászát, amint az a parlament megnyitása alkalmával is történt. célja, Magyarországgal ugyanolyan jóviszonyba jutni, mint Németországgal. A magyarországi katonai ellenőrzés kérdése, a német leszerelés ép most megoldott kérdése folytán, fokozott aktualitásra tett szert és magától értetődik, hogy a német leszerelés kérdésének megoldásával egyidejűleg Magyarország, Bulgária, stb. leszerelésének kérdése is felmerül. A kis- antant csak azt kívánja, hogy Magyarország leszerelésének kérdésében ép úgy járjanak el, mint Németországgal szemben. Áttérve a kisantant helyzetére, Benes kijelentette, hogy a viszonyoknak a legutóbbi években történt változása következtében a kisantant államainak Magyaror/927. évi február hó 5-én Ipartestületi-bál a Göndöcsfaerti pavillonban Olaszország a magyarországi katonai ellenőrzés megszüntetését sürgeti. Rómából jelentik : A Messagero »A maBenes külügyminiszter szerint a kisantant és Magyarország viszonya megváltozott. A szövetségesek jövő magatartása a helyzettől függ. A vízumok megszüntetése csak technikai kérdés.
