Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-11-12 / 91. szám

U\. évfolyam 91. szám Szombat Gyula, 1937. november 13. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Birdetési'dij előre fizetendő. POLITIKAI, TARJADAT,Ml ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Egy mii és 1 lyiész ölelHezése. Harminchárom évi várakozás után lehullt a lepel Kossuth Lajos buda­pesti szobráról. Valamint eg.ykor Kossuth Lajos „borult le a nemzet nagysága előtt“, amikor a magyar nemzet egy emberként állt a szabad­ságharcosok táborába, úgy most. a szoborleleplezés ünnepén, a magyar nemzet borult le Kossuth Lajos em­léke és nagysága előtt. Mig itt most három évtizedes nemzeti felbuzdulás inkarnálódott Kossuth Lajos szobrá­ban, addig túl az Óceánon, a szabad Amerika szabad polgársága tevékeny­kedik lázasan, hogy 1928. március 15-én a magyar nemzet örökkön élő fiának, Kossuth Lajosnak szabad Amerika földjén szobrot emeljen. Kossuth Lajos amerikai szobra jelen­tőségében oly hatalmas lesz, mint a végtelen tengerek szikla szigetére épitett világitó torony, amely önma­gában világoskodik, hogy utat mu­tasson az élet vándorainak. A sors csak a Kossuth Lajosok­nak adhatja meg azt, hogy egyéni­ségük az emberiség világítótornya legyen s hogy emlékük, eszméik ne csak egy ország, de az egész embe­riség közkincse lehessenek. Kossuth Lajos személyében, eszméiben egy letiportságában is boldog ország ölel­kezik a legideálisabb világrésszel. Könnyek között is boldogok vagyunk, hogy Kossuth Lajost önmagunkénak mondhatjuk, hogy Kossuth Lajos az a mérhetetlen arany hid, amely egy országot, Kossuth Lajos országát ösz- szeköti az amerikai Egyesült Álla­mokkal. A mi Kossuth-szobor leleplezési ünnepünkre idefigyelt egész Európa s Európa országaival együtt idekül- dötte követeit Amerika is. Az ame­rikai Kossuth-szobor leleplezésének ünnepe ismét az egyetemes magyar­ság ünnepe leend, újólag egy világra szóló demonstráció, amelynek közép­pontjában Kossuth Lajos és Kossuth Lajos nemzete áll. Méltóknak kell lenni önmagunkhoz és Kossuth La­joshoz s épen ezért, valamint Európa országai és Amerika ideküldötték képviselőiket, úgy nekünk is el kell küldenünk képviselőinket, de nem­csak a kiválasztottakat, a keveseket, a vagyonosokat, hanem a magyar népet magát, a magyar nép ezreit. 1928. március 15-én ezrekre menő magyar tömegeknek kell kikötniük szabad Amerika partjain. Az az ame­rikai ünnep is a magyar nemzet élni akarásának beszédes manifesztációja lesz. Külpolitikai helyzetünk egye­nesen imperative előírja azt, hogy a magyar nemzetnek s az egész ma­gyar egyetemességnek Amerika föld­jén is újólag és ismételten demon­strálnia kell élniakarását. A világ­A „Daily Mail“ foglalkozott a Kossuth- szobor leleplezésével és azt Írja, hogy a lelep­lezési ünnepség igazi nemzeti zarándoklat volt. A szoborleleplezés pillanata nemcsak törté­nelmi, hanem tragikus pillanat is volt, mert Lupu munkaügyi miniszter kijelentette, hogy a trianoni szerződés határai természete­sen nem helyesek, nem is lehetnek azok, mert hiszen gyarló emberi műről van szó. Hozzá­teszi azonban a miniszter, hogy az erdélyi Az egységespárt értekezletet tart, ame­lyen különböző aktuális kérdéseket tárgyal­nak Fehér Ottó nyug. államtitkár, képviselő k órdést íog intézni a közalkalmazottak fize- tésreDdezésének ügyében Búd János pénzügy- miniszterhez. Beszédében rámutat a közalkal­mazottak súlyos anyagi helyzetére. Ugyan­ebben a kérdésben felszólal dr. Alföldy Béla Az osztrák köztársaság megalakulásának emlékünnepén a grázi városi színház Ernst Toller német Írónak egyik színdarabját tűzte ki előadásra. Toller annakidején részt vett a müncheni köztársaság kikiáltásában, ezért több évi várfogságra is ítélték és a börtönben irta meg drámáját, amelynek defaitista tartalma miatt már több német színpadon botrányba fulladt az előadás. A grázi hazafias szervező Guernier francia politikus a trianoni bó- kerevizióra irányuló akcióról, valamint általá­ban Magyarországnak az euródai országok kö­zötti helyzetéről a következőket mondta : Teljes lelkesedéssel állna a magyar ügy mellé akkor, ha bizonyítékokat szerezne arról, ha a magyar nemzettel a trianoni békeszer zödés következtében csakugyan olyan igaz ságtalanul jártak el, mint ahogy azt Rother­becsülésre, amit Kossuth Lajosért mondhatunk magunkénak, hálásak­nak kell lennünk. Ezt a hálát pedig akkor rójjuk le, ha az uj világrész ünnepében méltóképen osztozkodunk. Egy ország és egy világrész ölel­kezése van készülőben s ennek a’vi- lágeseménynek középpontjában a ma­gyar nép és Kossuth Lajos áll! mindenkinek az jutott az eszébe, hogy Ma­gyarország ma független ugyan, de annyira meg van csonkítva, hogy Kossuth bizonyára sohasem gondolt volna ilyesmire. városok visszacsatolásáról egyetlen román kor­mány sem hajlandó tárgyalni. A miniszter helyesnek tartaná, ha Magyarország a ma­gyar-román gazdasági együttmüködÓ3 kiépí­tésére törekedne is. A pártértekezleten, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnök is megjelenik. Búd pénz­ügyminiszter nyomban válaszol és kifejti a kormány álláspontját a közalkalmazottak fize tósrendezése ügyében. Értesülésünk szerint a kormány 40—50 millió pengőt fordít a köztisztviselők illetmé­nyeinek rendezésére. tek még a premier előtt gyűlést tartottak, amelyen állást foglaltak a Hinkemanu' elő­adása ellen, mert a darab erkölcstelen tenden­ciájú, azonkívül sérti a hazafias önérzetét és izgat a fennálló államrend ellen A hazafias szervezetek állásfoglalása folytán a hatóság a darab előadását betiltotta azzal az indokolás­sal, hogy az előadáson tüntetések és összeüt­közések várhatók mere és Magyarország külföldi barátai hirde­tik. Kijelenti, hogy magyarokkal szemben semminemű gyűlölet, vagy ellenségeskedés nem égett benne, amikor a trianoni szerződés előadói tisztséget elvállalta. A magyar népet tiszteli és becsüli, bámulja intelligenciáját és tehetségét s szívből kívánja, hogy az európai államalakulatok között megtalálja móltó helyét. A „Daily Mail“ a budapesti Kossuth-ünnepröl­Még i nin miniszter is elismerte, hóm a trianoni határol nem helyeseli. A horminy 50 mii peil Mit a hizalhalmazottah tizetésemelésére. Az egységespárti értekezleten a pénzügyminiszter kifejti a kormány álláspontját. A Szomori-eset megismétlődött Ausztriában. Ha a Rothermere áitai hirdetett igazságtalanságok igazak, akkor lelkesedéssel áll a magyar ügy mellé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom