Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-10-19 / 84. szám

L1X. évfolyam 84. szám Szerda Gyula, 1927. október 19 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetésijjdij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Bohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Eg) es szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Magyarok irtása. Az elrablóit Erdélyből bírói Íté­letekről érkeznek hírek, melyeknek hallatára tanácstalanul áll meg a jó­zan emberi ész. Egy oláh telepes előre kiköszörült kétélű késsel leszúr egy magyart, akinek elkobzott birto­kába a hatóság őt ültette be és az oláh bíróság mindössze három hó­napot szab ki, elfogadva a gyilkos­nak azt a védekezését, hogy jogos felháborodásában cselekedett, mert „a magyarok nem hagyják békében a románokat.“ Egy más esetben a bárói csán­gók közül néhány telepest visszahe­lyeztek a hatóságok jogtalanul elkob­zott földecskéjük birtokába. Erre az oláh telepesek rájuk támadtak, néhá­nyat súlyosan megsebesítettek, egyet agyonvertek. A bíróság az eljárást azon a címen szüntette meg, hogy a tettesek nem voltak kinyomozhatok. Délamerika miazmás mocsarai­ban él egy növény, amely egyébként ártalmatlan, de ha a szemet megdör­zsölik vele, menthetetlen halált okoz. Az államok életében ilyen a politikai gyűlölet és elvakultság. Miazmás mo­csárban tenyészik, de csak akkor válik halálos méreggé, ha az igaz­ságszolgáltatás istennőjének bekötött szemeit megdörzsölik vele és belejut az Ítéletekbe. Ezt a környező államok nem tűrhetik, mert az ilyen fertőzött államtól nem kaphatják meg a köl­csönös jogsegélyt. Ezek az oláh Ítéletek tehát már csak ezért is a Népszövetség elé tar­toznak. De oda tartoznak úgy is, mint intézményes irtása a nemzeti kisebb­ségeknek, úgy is, mint a magyarok irtása. A kultúra fáklyája oláh föl­dön közismerten csak füstöl, de nem világit. Különösen a kalyibákban nem. Ha ott hire terjed, hogy egy magyar élet ára mindössze három hónap, még az egyszeregyben járat­lan bocskoros oláh is ki tudja szá­mítani, hogy neki ennyit testvér közt is megér. Türheti-e tehát ezt a magyarirtást a humanizmus emlőin növekedett és békés testvériséget hirdető müveit Nyugat ? Türheti-e éppen a szövetsé­ges részéről, akit bizonyára magához akart emelni a szövetségi szerződés­sel, nem pedig magát hozzá lesü- lyesztenir Erre a kérdésre senki más nem hivatott felelni, mint a Népszövetség Kolozsvári jelentée szerint Mária királyné elutazni készül Bukarestből. Hir szerint el­utazásának oka az, hogy nem akar találkozni fiával, Károly extrónörökössel. A román köz­véleményben mindinkább érvényesül az a felfogás, hogy Károly volt trónörökös rövi­Vass József népjóláti miniszter uj lakás­rendelete 1929. májusáig tartja fenn a kötött forgalmat. Ez a rendelkezés, továbbá a bér­emelkedés méltányos szabályozása mindenütt megnyugvást keltett. Különösen élénk he­lyesléssel találkozott a miniszternek az az intézkedése, hogy a jövő év februárjában nem less lakbér emelkedés. A következő májusi negyedben pedig az alapbér nyolcvan százalékára emelt bérbe beleszámitódik a közüzemi dij is, A felmon­dási jog kétségkívül enged bizonyos szaba­dabb mozgást a háztulajdonosoknak a méltá­nyosság keretein belül, de nem teszi ki a lakók széles rétegeit a utcára kerülés vesze­delmének és — nagyon helyesen — csak a nagy jövedelmű lakóknál enged szabad fel­Amint megírtuk, Sebestyén Mihály, a miskolci színház igazgatója dacára annak, hogy most kellett volna elfoglalnia Szolnokon a színházat, társulatával nem ment be, hanem egyenesen Miskolcon kezdte meg az előadá­sokat. Szolnok ezért más utón keres elégté­telt. Szolnokon a közhangulat, de meg a ha­tósági szimpátia is Debrecen felé fordul és a színházi bizottság javaslatára a város polgár­ra estere és tanácsa Debrecenbe érkeztek Stella Gyulával, az Országos Színész Egyesület elnö és pedig akkor, amikor egyúttal afö­lött is dönt, hogy valóban elérke­zett-e már az ideje a bókeokmányt kisérő Millerand-féle jegyzék Ígére­tei beváltásának, elérkezett-e az ideje desen visszatér az országba. Nyíltan beszélik, hogy Károly és Lnpescu asszony között a végleges szakítás megtörtént, ami előkészíti a trónörökös visszatérését Romániába, ahol ha nem is miut király, de mint a régens- tanács tagja fog a jövőben szerepelni. mondást. Itt is megvan az a korlátozás, hogyha a bérlő felajánlja az alapbér száz százalékát, érvénytelen a felmondás. A tulajdonos megokolás nélkül is fel­mondhat bármelyik lakójának, ha megfelelő másik lakást szerez neki. A lakók körében az a felfogás alakult ki, hogy a felmondási jog tekintetében tel­jesen kifogástalan a rendelet és valóban száz százalékig szem előtt tartja a szociális szempon­tokat. A további fokozatos béremelkedés súlyo­san nehezedik a lakókra, de kétségtelen, hogy bizonyos emelkedést nem lehetett el­kerülni. Remélik, hogy azoknál a lakásbérek­nél, amelyeknél a megállapított százalékos emelkedés méltánytalanul nagy összegre menne, a gyakorlat teremt enyhítő intézkedést. kével együtt, hogy végig nézzenek egy elő­adást, egyúttal pedig Kardos Gézát és szín­társulatát Szolnoknak megnyerjék. Az illusztris társaság a Carmen előadá­sát nézte végig és tegnapelőtt utazott el Deb- recenbői. A polgármester, a város tagjai, de maga Stella Gyula is nagy elragadtatással beszéltek a debreceni színházról és arról a művészi teljesítményről, amit a társulat tagjai a Carmen előadásával produkáltak. a bekeszerződések revíziójának. Károly román extrónörökös visszatér Bukarestbe. Az özvegy királyné látni se akarja fiát. Az uj lakásrendelet. A szociális szempontok érvényesültek. A szolnoki színház sorsa. — A színházat a debreceni színigazgatónak ajánlják fel. — Okvetlen jöjjön el in ma, Redden este fél 9 órakor a Gőndöcs-kerti pavillonba prof. Ernst Grósz világhírű zongoraművész hangversenyére! Rendezi a gyulai Közművelődési Egyesület

Next

/
Oldalképek
Tartalom