Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-10-12 / 82. szám

LtX. évfolyam 83. szám Szerda Oynla, 1037. október 13 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetésijjdij előre fizetendő. id t? \r t? q n Ej tv POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők, — Kéziratok nem adatnak vissza. Eg)es szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A tanyai magyar. A szentesi mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kiállitás fényét Horthy Miklós kormányzó adta meg, aki a hallgatóságot elragadó beszédében a többi között ezeket mondotta: „Itt együtt ünnepel most a ma­gyar munka, a magyar termelés, a magyar virtus és a magyar mult. A magyar virtus pedig ott van azokban a lelkes fiatal szemekben, ahonnan a magyar jövő sugarai fény lenek reánk. Itt sorakozik most fel a honfoglaló múlt dicső emlékei mellé egy uj honfoglalás: a magyar tudás, ipar­kodás és szorgalom gyümölcsei. Az ezeréves múltban letűnt honfoglaló harcos helyén ma egy másik harcos áll, a hont megmenteni és felvirá­gozni hivatott és a munka terén is szorgalmával és erényeivel tündöklő tanyai magyar. A tanyai magyar mun­kája fon ma Szentes köré glóriát, amelynek fénye besugározza az egész magyar hazát.“ Tanyai magyar . . . Milyen cso­dálatos változása az időknek ! A ma­gyar paraszt, aki pitymalattól nap­estig tartó verejtékes munkával csi­holja ki a földből az életadó kenye­ret, hosszú évszázadokon át a lenézés és a gúny céltáblája volt. Paraszt... — ez a szó mindent jelentett, ami alacsonyrangu, „úri“ emberek, ha megakarták egymást sérteni, azt a szót dobták egymás szemébe: „Pa­raszt ! . . .“ A paraszt nemcsak a jobbágykorban, hanem egészen a vi­lágháború kitöréséig olyan volt, mint a népmese Hamupipőkéje: mindenki lenézte, ócsárolta, mert senkisem ál­modta, hogy a szegényes ruházatú Hamupipőke király leány, akinek hatalma van ... A világháború­nak kellett eljönnie, hogy megtud­juk: ki az a magyar paraszt, A ma­gyar parasztférfiaknak fiatalsága a írontokon csapoltatta a vérét, mig idehaza az öreg parasztok, az 50-70 éves férfiak és asszonyok művelték meg a kenyeretadó földet, mert ösz­tönösen érezték: hiába háború, hiába millió halál, az élet mégis élni akar s az életet a kenyér adja meg min­den földi embernek, nemcsak a pa­rasztnak, hanem az urnák is. Hogy a magyar paraszt munkája milyen végzetesen fontos a nemzet minden rangú és rendű tagjai szá­mára, azt legragyogóbban a proletár­diktatúra idején láttuk. Budapest és a nagyobb magyar városok fölött az éh-halál suhogtatta irtózatos kaszáját s a városi emberek kétségbeesve ro­hantak a gazdag-ölii magyar vidékre és nemcsak a szájuk kért, hanem minden pórusuk egyetlen, éhes, zo­kogó ajak volt: „Adjatok kenyeret!“ Mert hiába minden: az élet mégis az önfentartásnál kezdődik, hiába min­den : ipar, kereskedelem, tudomány, kultúra és civilizáció, ha az emberi test gépezetét nem fütjük kenyérrel, ezt a gépezetet könyörtelen kézzel állítja meg a halál . . . S a magyar paraszt a proletárdiktatúra idején nem lobbantotta szemükre a városi urak­nak a letiportságot, a lenézettséget, hanem adott nekik kenyeret: „Egyél, magyar testvér“ . . . Most a magyar államfő gyújtott A vármegyei közigazgatási bizottság f. évi október hó 10-én tartotta rendes havi ülé­sét, melyen dr. Kovacsics Dezső főispán elnö­költ Az ülés megnyitása előtt, őszinte hálá­val emlékezik meg arról a figyelemről, amely- lyel a bizottság vele szembe viseltetett akkor, amidőn a gondviselés kifürkészhetetlen aka­ratából súlyos betegen feküdt. Jóleső érzés­sel gondolt vissza arra, hogy akik az ő hiva­tali működésében hozzá oly közel állanak részesült ebben a figyelemben, amely az ő eddigi tevékenységére erősítő hatással van. Az alispáni jelentést — amelyet dr Márky Barna vármegyei főjegyző olvasott fel, főbb pontjaiban az alábbiakban ismertetjük: A közbiztonsági viszonyok a múlt havi­hoz viszonyítva súlyosbodtak. Öngyilkosság 11 esetben, baleset 21, tüz­eset 21 esetben fordult elő. Gyula város polgármestere ellen a lapok­ban is részletesen közölt vádak alapján saját kérelmére, de hivatalból is a fegyelmi eljárás megindittatott, s a vizsgálatot két héten át tartó munka után a vármegye alispánja be­fejezte s az iratokat indítványtétel céljából a t. főügyésznek kiadta. A békési—kondoros! ut építési munká­latait a Selypi kőbánya kapta A munkála­tok azonban a Gyulai Földmunkások Szövet­kezetének felebbezése folytán annek elintézé­séig el nem döntbetők. Morvay Mihály bizottsági tag aggodalmá­nak ad kifejezést a munkálatok megakadása miatt, mert, ha az útépítési munkálatok ha marosan meg nem kezdődnek, a rósz kátyus utón a beálló esős idők oly helyzetet terem­tenek, hogy a vetőmagot nem tudják kiszállí­tani a tőidre Kór valamelyes intézkedést a bekövetkezhető nehézségek elhárítására. Dr. Daimel Sándor alispán jelenti, hogy a felebbezós fent van a minisztériumban elbí­rálás végett. Az elintézést hivatalból sürgetni dicsfényt a magyar paraszt feje köré. Ezt a glóriát meg kell látnia Csonka- Magyarországon mindenkinek s vég­re meg kell tudnia ebben a meg­csonkított és kirabolt országban min­den embernek : Nem ocsárlásra, ha­nem tiszteletre, sőt hódolatraméltó az a naptólbarna, munkától kérges és feketekörmü magyar paraszt, aki hajnaltól naplementéig dolgozik azért, hogy minden éhes magyar szájába buzaillatu, szent kenyér jusson . . , Mi, amikor Horthy Miklós után meg­hajtjuk szeretetünk és hálánk lobogó­ját a magyar paraszt előtt, szentsé- ges szent hittel hisszük: a trianoni Magyarország nem veszhet el, sőt örökké élni fog, amig olyan nagy­szerű munkásai lesznek, mint a „ta­nyai magyar!“ Aradi Szabó István. szükségtelen, mert annak elintézését a gyulai Földmunkások Szövetkezetének megbízottja fogja a minisztériumban szorgalmazni. A ve­tőmag kiszállítását a földmunkák megkezdése nem segíti elő, sőt még jobban megnehezíti Valószínű, hogy a miniszter nem fog érdem­ben dönteni az ügyben, hanem visszaadja azt az árlejtező bizottságnak. Az árlejtező bizott­ság ama határozata, hogy a gyulai földmun­kások vállalkozó szövetkezetének azért nem adta oda a munkát, mert nem látta biztosít­va a békési munkások foglalkoztatását, téve­désen alapult, mert utólag azt az értesítést kapta a bizottság, hogy a gyulai Földmunkás Szövetkezet békési munkásokat «lkalmazott volna a földmunkánál. A nyert információ dacára is azonban, hogy a munkálatokat ki fogja kapni, nyilatkozni nem tud, mert e fe­lett végleg dönteni az árlejtező bizottság fel­adata. A közegészségügyi és állategészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak. Az adóhátralék az elmúlt hóban a kive­tett adó 62 5%-át tette ki. A körösladányi hid átépítése befejezte­tett s a hid forgalomnak átadatott. A gyulai állami kórház kétemeletes gyer­mekelmebeteg osztály épületére a versenytár­gyalás megvolt. Az ajánlatok felett a népjó­léti miniszter dönt. A gyulai államrendőrsóg ópületóuek munkálataira a megbízást. N. Szabados József gyulai építész kapta Az épületnek ez évben tető alá kell kerülni és a jövő óv júliusában teljesen el kell készülni. A békóscsaba—csorvási ut teljesen elké­szült. Elkészült a szegbalom—vésztői ut vésztői átkelési szakasza is. Az Öcsöd—mesterszállási ut földmunkái megkezdődnek. A gyula—dobozi ut földmunká'.atai házi kezelésben megindulnak. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom