Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-10-01 / 79. szám

L1X. évfolyam 79. szám Szombat <*ynla, 1927. október 1 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Kirdetésijdij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. ■Egyes szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton .Mii éreznek a románok ? Aradról elvitték a vízvezeték szűrőkészülékeit és a gyárak drága gépeit. Nemcsak az utcákon, hanem a hi­vatalokban is mindenki újra magyarul beszél. Aradról, a 1 3 vértanú elszakított váro­sából meglepő tudósítás érkezett. Nem titok ott többé, mert az egész város szemeláttára történik, hogy a románok bizonyos intézkedése­ket tesznek, amik nem arra vallanak, mintha örök időkig bíznának Arad Megtartásában. Avval kezdődött a dolog, hogy a múlt hetekben észrevették az aradiak, hogy a vízvezeték vize piszkos és zavaros. Eleinte azt hitték, hogy időleges bajról van szó, a lehetetlen helyzet azonban állandósult és az aradi vízvezeték vizét még ma sem lehet élvezni. Csakhamar kiderült, hogy a románok a vízvezeték szűrő- készülékeit leszerelték. Ezek a készülékek már békeidőben híresek voltak az egész országban. Arad városa annak idején óriási költséggel Belgiumban készíttette azokat. A rendkívüli nagy ösz- szegbe került készüléknek tökéletességében és maradandóságában alig egy-két ország­ban akadt párja. — Hir szerint a románok ezeket a szürőszerkezeteket Bukarestbe szál­lították és pótlásukról csak később fognak gondoskodni. Megjegyzendő, hogy a hires belga gyár, amely a gépeket készítette, a háború alatt hadigyárrá alakult át és a drága gépeket sehol sem lehet többé meg­rendelni. Az aradi vízvezeték ilyen megcsonkítá­sával egyidejűleg egyéb különös jelenségek is merültek fel Aradon. Emlékezünk a ro­mán megszállás idejéből, hogy a románok, mikor az ország nagy részét kifosztották, különösen a gyárak ritka, pótolhatatlan gépeire vetették rá magukat. A hadvezető­séggel szakértő mérnökök jöttek, akik vé­gig járták a gyárakat és nagyobb üzeme­ket és percek alatt kiszemelték azokat az értékes gépeket, amiket aztán legnagyobb­részt jogtalanul magukkal vittek. Ugylátszik ezt a rendszert tartják most szükségesnek Aradon is. Majd­nem tökéletesen leszerelték ott a Marta-féle hires automobil" zer-féle világszerte ismert va­gongyárat. E gyárak jelentékeny részét szintén Románia belse­jébe szállították, a munkásokat pedig elbocsátották. — Hasonló készülődések jeleit lehet tapasz­talni Arad város egyéb magán­ipari üzemeiben is. Csodálatos, vagy talán nagyon érthető módon ezek az események Arad magyar lakosságában nem keltenek elkeseredést, sőt az aradiak titokban mosolyogva isszák a zavaros vizet, amely bár egészségtelen, de amelyből mégis mintha bizonyos tiszta reménységek áhítatát lehetne' meríteni. Egyéb tapasztalások is arra vallanak, hogy a románok éreznek valamit. Hosszú időn át magyarul nem igen lehetett semmit elintézni a román közhivatalokban. Ámbár az aradi hivatalnokok legnagyobb része lega­lább is olyan jól beszél magyarul, mint románul — hiába fordultak hozzájuk ma­gyar nyelven, csak román feleletet adtak. A legutóbbi hetekben, amely hetekre esik a Rothermere-moz- galom erőteljes kifejlődése, a román közhivatalnokok csodá­latosképen egyszerre megtanul­tak magyarul. Szinte meglepő, hogy milyen készsé­gesen állanak a hozzájuk forduló magyarok szolgálatára és nem győzik eléggé hangoz­tatni a magyarok iránt való baráti érzel­meiket, amit persze a magyarok szintén csak befelé való mosolygással vesznek tudo­másul. Annyi kétségtelen, hogy mióta Rother- mere neve fölfénylett a beborult magyar égen, azóta a megszállott területek csüggedt magyarsága uj erőre és bizalomra kapott Egyre erősödik az ott elhalkult magyar szó és az utcákon s a nyilvános helyeken mindenki bát­ran és hangosan társalog magya­rul, mert nincsenek kitéve többé semmiféle kellemetlenségnek. Vájjon mit éreznek a románok? Adja A XíX-ik országos katolikus nagygyűlés sorrendje. Az ezidei XIX-ik országos katolikus nagy­gyűlést október 15., 16., 17. és 18. napjain tart­ják meg Budapesten. Az Országos Katolikus Szövetség, a nagygyűlés hivatalos rendezője i véglegesen összeállította az országos tanácsko- | zások részletes rendjét, amely a következő: Október 15-én, szombaton délután 4 és fél I órakor ünnepies Veni Sancte az Egyetemi tem­plomban tartja, Cesare Orsenigo nuncius, szent- i beszédet mond Magyarász Ferenc ciszterci | plébános. Este 7 és fél órakor a Katolikus Nép- j szövetség diszgyülése a Vigadó nagytermében. Október 16-án, vasárnap reggel 8 órakor a Mária Kongregáció tagjainak és a nagygyű­lés résztvevőinek közös szentáldozása a bel­városi főplébániatemplomban. Reggel 9 órakor ünnepies főpapi szentmise a belvárosi plébánia- templomban. Délelőtt 11 órakor I. nyilvános megnyitó gyűlés a Székesfővárosi Vigadó nagy termében. Délután 3 órakor országos szentsé- ges kör menet. Az Országháztéren dr. Vass József nagyprépost, népjóléti miniszter szent­beszédet mond. Oltériszentséggel áldás fejezi be az ünnepséget. Gyülekezés pontosan dél­után 2 óra 45 perckor a Szent István Bazilika előtt kijelölt utcákban. Október 17-én, hétfőn reggel 9 órakor ünnepies főpapi szentmise. Délelőtt 10 órakor Eucharisztikus diszgyülés az Örökimádás tem­plomban. Délután 4 órakor II. nyilvános gyű­lés a Székesfővárosi Vigadóban. Este 7—8-ig ünnepies szentóra a papság és a hívek szá­mára az Örökimádás templomban. Október 18-án, kedden reggel 9 órakor Te Deumos szentmise a Szerviták templomá­ban. Délelőtt 11 órakor országos gyászünnep­ség Csernoch János hercegprímás és Prohászka Ottokár emlékére a Székesfővárosi Vigadóban. Délután 2 és fél órakor zárt ülés az Országos Katolikus Szövetség tanácstermében. Délután 4 órakor líí. nyilvános záróülés a Székesfővá­rosi Vigadóban. Este 7 órakor Magyarország I Nagyasszonya tiszteletére gyertyás könyörgő I körmenet a Vigadótól a Szent Gellérthegyi | Sziklatemplomhoz. Este 8 és fél órakor a Köz­ponti Katolikus Kör fehértermében diszlakoma. Tudnivalók : Az országos katolikus nagy­gyűlésen való részvételre az Országos Katoli­kus Szövetség által kibocsájtott tagsági jegy jogosít, melynek ára 2 pengő. Tulajdonosa a nagygyűlés valamennyi ülésén résztvehet. A három nyilvános gyűlésen ülőhelyre jogosító székjegyek tagsági jegy felmutatása ellenében gyűlésenként kíilön-külön 1 pengőtől 10 pen­gőig az Országos Katolikus Szövetség irodájá­ban Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. fii. lépcső I. emelet 8. (Telefon József 454—41 és József 448—11) válthatók délelőtt 9—1 óráig és dél­után 5—6 óráig^ amikor a rendezőség a nagy­gyűléssel kapcsolatos ügyekben is felvilágo­sítást ad. Utazási kedvezmények: Az országos ka­tolikus nagygyűlés vidéki tagjai részére okt. 12-től 20-ig a Magyar Királyi Államvasutak, Duna-Száva-Adria vasút (Délivasut), a Győr- Sopron-Éberfurti vasút, a Magyar Királyi Fo­lyam- és Tengerhajózási Rt., valamint a Duna gőzhajózási Társaság féláru menetdijkedvez- ményt engedélyezett. A féláru menetjegy meg­váltására jogosító igazolványt darabonkint egy .pengőért az Országos Katolikus Szövetség adja ki a fentebb közölt cim alatt. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom