Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-09-10 / 73. szám
Ll\. évfolyam 73. szám Szombat Gynla, 1937. szeptember ÍO Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. i BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal : Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szara ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonIdegenjOrás Magyarországon. Hazánkban, amelyet a béke boldog éveiben a külföld, ínég a „müveit* Nyugat is alig ismert, a szörnyű forradalmak lezajlása óta egyre több és több külföldi fordul meg. Nemcsak magánemberek, hanem irodalmi és társadalmi egyesületek is ellátogatnak hozzánk, akikről ezelőtt a külföldön úgy beszéltek, mint valami kis balkán állam félig-barbár lakóiról. A csikósok és a puszták hazájának tartották országunkat és ha valaki külföldön egy levelet címzett Budapestre, azt a külföldi posta a legtöbb esetben Bukarestbe továbbította. Sőt nemrégiben is, 1923-ban világhíres költőnk Petőfi Sándor születésének századik évfordulóján megtörtént az a hallatlan szégyen, hogy a magát legműveltebbnek tartó Franciaország egyik előkelő lapjában Petőfi Sándort összetévesztették Rózsa Sándorral s többhasábos cikkben foglalkoztak a magyar puszta rettegett betyárjával, „Sándor“-ral. És több példát sorolhatnánk még fel, de hallgatunk és szégyeljük magunkat a „müveit“ Nyugat földrajzi és irodalmi tudatlansága miatt. Most, hogy valóságos idegeninvázió van főként Budapesten, felnyílt a külföld szeme s az ideözönlő idegenek látják, hogy Magyarországon nemcsak egy Hortobágy nevű puszta van, hanem ez az ország kultúrájával minden tekintetben méltó arra, hogy a müveit nemzetek között emlegessék. Ma már a külföldiek nemcsak a tokaji bort, a cigányze- nószt és a szép magyar nőket dicsérik meg, hanem meglátják azt is, hogy itt akkora irók, költők, művészek és tudósok élnek, akik bármely nagykulturáju népnél is hatalmasan kiemelkednének. Legutóbb az amerikai újságírók jártak nálunk és egyik bevallotta magyar ujságirókar- társának, hogy ő mielőtt Amerikából útra kelt, egy igen kitűnő amerikai forgópisztolyt dugott zsebre, hogy legyen mivel védekeznie Magyarországon a betyárok ellen. S most elragadtatva látta, hogy itt a betyárok már rég kihaltak s helyettük müveit emberek élnek egy virágzó kultúra közepén. Most a zoológia (állattan) világhírű tudósai jöttek össze kongresszusra Budapesten és ők is szu- perlativuszokban tudnak beszélni a magyar nép szeretetreméltóságáról, fejlett gazdasági, technikai színvonaláról és egész kultúrájáról. Minden magyar ember szivét Örömmel tölti el ez a nagy idegenFolyó hó 10-én, szombaton este IIQv' járás, amelynek következménye az, hogy a külföld végre olyannak ismer meg bennünket, amilyenek a valóságban vagyunk, nem pedig olyannak, amilyenné gálád ellenségeink hazudtak bennünket. De még jobban örülnénk, ha az idegeneket kalauzoló hivatalos embereink nemcsak bankettekre, a Margitszigetre és a jánoshegyi kilátótoronyba, szóval: olyan helyekre, ahol csak szépet és jót látnak, cipelnék el őket, hanem az előkelő dunaparti éttermek és szállodákon kívül megmutatnák nekik a külvárosok irtóztató nyomortanyáit, ahol egyre pusztítja a magyar férfiakat, asszonyokat és gyermekeket a leg- szörnyübb betegség: a gond... Hadd látnák a külföld újságírói, tudósai és minden rendű és rangú idejövő vendégei : mivé tette ezt a háború előtt nagy, gazdag és boldog országot a trianoni békeszerződés . . . S hadd vinnék szét szerte a világba a birt: nem lesz Európában addig teljes rend és igazi béke, mig vissza nem kapjuk azokat a fölbecsülhetetlen értékű kincseket, amelyeket a trianoni papirrongy által elraboltak tőlünk. Fényes sikerűnek Ígérkezik a szegedi ügyvédi kamarának e hó 10 én és 11 én Gyulán tartandó vándorgyűlése. Tömegesen jelennek meg a Kamara vezetőségével a csanád és csongrád- megyei ügyvédek. Országos jelentőséget ad a vándorgyűlésnek az, hogy Budapestről is nagynevű vezető tagjaikkal képviseltetik magukat az ügyvédi kamara, az ügyvédszövetség és az ügyvédi kör. Emelni fogja az ünnepség fényét és súlyát az a tény, hogy a nemzeti érzés istápolását pro grammszerüen szolgáló serleges vacsorán képvi selve lesznek Békésvármegyének birói és ügyészi kara, Békésvármegye törvényhatóságának tisztviselői kara élén a vármegye főispánjával és alispánjával és megjelennek ott a helyi városi és egyéb hatóságok fejei Az ügyvédi -kamara hívására leérkezik az irredenta és a hazafias eszmék legkiválóbb kép. viselője, az újságírók fejedelme Bákosi Jenő is, ami szintén a gyulai vándorgyűlés országos jelentősége mellett tesz tanúságot. A vándorgyűlés 10 én este fél 9 órakor a Komló éttermében megtartandó ünnepi serleges vacsoráján a vendégsereget dr. Jantsovits Emil fogja üdvözölni, majd az ügyvédi kamara elnöke, dr. Széli Gyula szólal fel és 5 adja át a szót dr. Berényi Árminnak, hogy ünnepi beszédét a kamara vándorser legével tartsa meg. A vándorgyűlés nevében a birói és ügyészi kart üdvözlő beszédet dr. Major Simon mondja. A 11 én délelőtt fél 11 órakor tartandó kari ülést megelőzően az ügyvédszövetség békésvármegyei fiókja szervezkedik, mig a kari ülés tárgy- sorozatának keretében előadást tartanak: dr. Keppich Frigyes, dr. Megyesy Ágoston, dr. Med- vigy Gábor budapesti és dr. Kornis Béla szegedi ügyvédek. Trianon keresztje. Magyarország vár* de soha nem nyugodhat bele torx békeszerződésbe. — A francia közvéleményt is kezdik már helyesen informálni a trianoni baklövésről. Franciaországban még mindig érvényesülnek azok a befolyások, amelyek a sajtóban el akarták vitatni Magyarország megdönthetetlen igazságát. Annál meglepőbb most, hogy egy nagy francia hetilap, a Candide, amely már egyszer igen érdekes riportban ismertette Budapestet, most szóvá teszi a trianoni igazságtalanságot, ismerteti a magyar hangulatot és rámutat a békeszerződés tarthatatlan ano máliáira. A trianoni kereszt sok gomblyukban és minden szívben. A Candide munkatársa most a Rother mere akcióval kapcsolatosan újra végigutazta Magyarországot s itt látta meg Budapet utcáin a trianoni keresztet Ez a jelvény, amelyet a járókelők gomblyukukban viselnek, egyszerű kereszt s rajta ez az egyetlen szó : „Trianon“. Fölösleges is tovább magyarázni. Egy számtalan taggal rendelkező nemzeti egyesülés jelzi ezzel az egyszerű kereszttel törhetetlen ragaszkodását az elszakított területekhez. Ennek az egyesületnek tagja minden magyar ember, ha tényleg nem is, de a szive szerint mindenesetre. A francia-magyar football match alkalmával a magyar footbal listák egy plakettet adtak át a francia játékosoknak. A piakett előterében pihenő footbal listák: állnak, akik a küzdelemre felhívó jelre várnak. A játékosok a szemhatárra néznek, ahol épp kelőben van a nap, amely megvilágítja a magyar földet. De ha közelebbről megnézi az ember a napot, látja, hogy a nap tulajdonkópen a régi Magyarország alakját ábrázolja sugárgyürübe vonva s a nap fölött ott ragyog az apostoli kettős kereszt, amely ott van a magyar címerben is. Ez a kettős kereszt a törhetetlen remény keresztje, mig a gomblyukakban viselt trianoni kereszt egyelőre a gyászé és a fájdalomé. az „Otthon“ kávéházban.
