Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-09-03 / 71. szám

2 Békéi 1927. szeptember 3. Bulgárián 1919. november 27. neuiilyi bé­kében osztoztak balkáni jószomszédai, mikor is Románia Déli Dobrudzsát, Jugoszlávia Tráciát, Görögország pedig Macedóniát kebelezte be Törökök a rájuk kényszeritett 1920. aug. 20. sévresi békének, amely Arméniát, Szigriát, Palesztinát Mesopotámiát és arábiai birtokaikat vette el tőlük, hamar a revideálásához fogtak, mivel az országuk sajátos topográfiai helyzete jó alkalmat adott az eilentáliás megszervezésére! Kemál pasa által vezetett elkeseredett küzdelem­mel elérték, hogy a török kérdést a sévresi béke lényeges megváltoztatásával véglegesen leusaunei békekonferencián rendezték. A sévresi béke előtt hét hónappal kötötték meg Párisban a magyar békét. Már az a körül­mény is, hogy ily sokáig halasztották a Magyar országgal való békekötést, mutatja, hogy a meg­lévő normális viszonyok nem feleltek meg a bé- kediktálók szándékaiknak, hanem a békekötéshez meg kellett előbb mesterségesen változtatni. A békekötések alapjául proklamált nemzetiségi ön- rendelkezésekről volt itt szó Azon akciók vezé rei, melyeknek ezeket az önrendelkezési határo­zatokat kellett előteremteni, a megfelelő érdekelt­ségek szerint Masaryk, Pasics és Bratianu vol tak. ők gondoskodtak, hogy a trianoni szerző­déshez bekért önrendelkezési dokumentumok meg is feleljenek a békekonferencia óhajtásának. Ilyen módon elsőnek Horvátország szakadt el és pártolt Jugoszláviához az 1917. julius 20 horvát—szerb paktum alapján A magyarországi szerbek 1918. augusztusában megtartott népgyü- lésen jelentették ki csatlakozásukat Nagy Szer­biához. Az 1918. október 12-iki nagyváradi román nemzetiségi konferencia még csak autonómiát követelt, azonban a december 1 én Gyulafehér- várott megtartott népgyülés Romániával való uniót kiáltotta ki. A szászok 1919. január 8 ik medgyesi értekezletükön csatlakoztak a romá­nokhoz. A tótok Masaryk vezetése alatt az 1918. május 30-iki pittsburgi egyezményben határozták el Felső-Magyarország (Shvensha-Krejna) csat­lakozását Csehországhoz, melyet az 1918 októ­beri turócszentmártoni népgyülés a teljes auto­nómia megigérése fejében tett magáévá. Hasonló­kép a teljes autonómia fejében (Ruszka Krajna) állottak a rutének 1918. augusztusában Masaryk pártjára. Ezen látszólagos önrendelkezési határoza­tokra hivatkozva állapították meg Párisban az országcsonkitó békefeltételeket. Tény az, ha csu­pán ezen nemzetiségi határozatok igényei sze rint szakítottak volna el Magyarországról terü­let részeket, akkor a trianoni határt körülbelül a mostanság tervezett Rothermere vonal mentén állapították volna meg. Azonban a párisi szerző­désszerzők — igaz, ekkor már ott a nagy en­tente vezető politikusai könnyelműsége és kö­zömbössége folytán az ismeretlenségből előrán­tott kis entente politikusok diktáltak — a nem­zetiségi óhajtásokat részint egyéni mohóságtól, még inkább bűnös tudatlanságtól vezetve, oda kerekítették ki, ahol a szerződés végleges szö­vege megjelöl. A trianoni békeszerződés első szövegezé­sét 1920. január 15 én adták át a magyar dele­gációnak. Apponyi gróf, a magyar delegáció vezetője, másnap hatalmas védbeszédben tiltako­zott az igazságtalan leigázás ellen és méltányos javaslatok tételére kért engedélyt A magyar ja­vaslatokat elismerőleg fogadták ugyan, de egytől- egyig visszautasították. Másodízben május 6 án kapta kézhez a magyar delegáció az alig módosított szerződést és Millerand köztársasági elnök kisérő levelét. Ez a levél döntötte el a békeszerződés ügyét. Millerand mintegy Apponyi gróf január 16 iki beszédjére válaszolva elismeri, hogy túl' súlyos feltételeket szabtak a magyarokra, de azért bát­ran aláírhatják a szerződést, mert a Népszövet­ség és még inkább a Határmegállapitó Bizottság mint éppen erre hivatott tényezők, minden igaz ságtalanságot meg fognak szüntetni. A lojális NÁDOR DIVATHÁZ w* 1 2 reklámárai: | la férfi száras cipő . . . 18'— P ; la női pántos cipő . . . 13*— P i j Férfi kalap .....................6*50 P Rayé­ing, tartós minőség . 6*80 P Férfi zokni minden szinben —‘50 P Nyakkendő..........................1*— P ma gyar nemzet hitt az udvarias levőinek, hisz nem tudta, hogy ugyanakkor ez a levélíró, a Népszövetségi Tanács nevében minden illetékes szervnek szigorú parancsban azt adja ki, hogy a békefeltételekben lefektetett határokból és felté­telekből engedni meg ne kíséreljenek! Mivel ennyi rosszindulatot és kétszínűséget akkor még nem mertünk feltételezni, a magyar delegáció, Benard Ágoston népjóléti miniszter és Dräsche Lázár, a helyzet kényszerüö erejére hivatkozva a Grand Trianon kastélyban 1920 jnnius 4-én 4 óra 15 perckor aláírta a béke szerződést, melyet a nemzetgyűlés november hó IS én iktatott be az ország törvényei közé. Mint vészharang jajdulása hördült fel az ezeréves Magyarország e gyászos pillanatban a sors kerekének rettentő nyomása alatt, mely a gyilkosok kezéből vett halálos Ítélet fájdalom - súlyával volt megterhelve. Egy évezrednyi dicső múltú történelmi élet érdemei, igazságai és erői zúdultak fel szent felháborodással, hogy szét­feszítsék a börtön falát és letépjék a bilincseket! Dermedten és félelemtől remegve vigyázták a hóhérok a vonagló nemzetóriást és aggodalom mai várták, mikor szakadnak szét csikorogva feszülő láncok. Ámde az első percek kínzó fájdalmán erőt vett a halálraítélt nemzet nemes öntudata, az igazságérzés és a tiszta lelkiismeret felemelő ereje! A magyarság vállalta sorsát és büszke daccal nézett a jövő elébe ! Ha hibázott — mert be kell ismerni, hogy nekünk is volt jelentéktelen mulasztásunk — hősiesen vezekel érte, mint a múltban tette, de ami az ítéletben igazságtalan és egyenesen gyil­koló, azt szent haraggal visszautasítja és nem nyugszik meg, mig elégtételt nem kap. A trianoni békediktátum pedig igazságtalan és meg nem érdemelt! De nemcsak magyar nemzeti szempontból, hanem abszolút elfogulatlan szempontokból is az ellenvetések és kifogások százait lehet felső rakoztatni a békediktátum ellen Kiváló entente nemzetközi jogászok véleménye szerint a páris - környéki békék, főleg a trianoni, teljesen nélkü­lözik az érvényességükhöz és fentmaradásuk- hoz feltétlen szükséges nemzetközi jogi és tör­ténelmi alapokat. Az jellemzi ezeket a szerződéseket legjob­ban hogy mindegyik személyes összeköttetés és pillanatnyi egyéni érdekek, nem pedig egyetemes történelmi és természeti adottságok szempontjá­val kötötték meg. Hogy ezek egyik legfontosab- bát, a nemzetiségi önrendelkezést említsük, azok sem állják meg a helyüket, hisz az illetékes nemzetiségek nem is képviseltethették magukat ott, ahol sorsukról döntöttek, mert a fentebb tárgyalt nemzetiségi egyezmények és népgyülési határozmányok valójában nem tekinthetők egye­beknek, mint pár száz elkápráztatott és terrori­zált ember követelődésének, melyekről a nemze­tiség zöme semmi) sem tudott Ezek a békék (mint végzetüket) magukon hordják végzetüket, valamint azon időknek rikító bélyegét, melyeknek szülöttei és amely időket a nagy világégés utáni zavaros hetyzetben uralomra vergődött politikai kalandorok teremtettek. A trianoni béke hétéves fennállása nemcsak a benne rejlő hibákra és igazságtalanságokra mutatott rá és megéreztette az általa teremtett uj közép európai helyzet tarthatatlanságát és mu­lasztó erejét az egész világgal, hanem kitermelte azokat a lehetőségeket is, melyek felhasználásá­val egészséges és igazságos természeti és törté­neti rendet lehet újra alkotni, mert ugyan mit ért el az entente a Trianon szülte uj helyzettel ? A sokat vitatott délszláv probléma nemhogy megoldódott volna, hanem a viszony még jobban kiéleződött és a tűzfészkek megszaporodtak. A félszázad óta kisértő balkáni veszedelmet, nem hogy megszüntették volna, hanem behozták Bal­kánt Európa közepébe s mint a falut a város, úgy teszi tönkre a primitiv balkáni országokat Nyugat kulturális és erkölcsi tulmodernsége. A magyarság lebilíncseléseivel védtelenül maradt Nyugat napról-napra kétségbeesettebben ébred tudatára annak, hogy mily megbecsülhetetlen ér­ték volt rájuk nézve, mikor Magyarország telje­síteni tudta hatalmas történelmi elhivatottságait és ennek hiánya most mennyi számukra elhárít­hatatlan veszélyt kezd jelenteni! A Közép Euró­pában uralkodó háborús feszültség gazdaságilag már is annyira visszavetette az egész kontinen­set, hogy évtizedek hosszú és kemény munká­jának kell majd jönni, hogy mindent helyre pó­toljanak. Innen magyarázható meg a nagy koncep­ciójú világpolitikát űző nagyhatalmak mentali­tásának ránk nézve oly kedvező megváltozása, melyek nem csupán szubjektív szimpátiától, ha­nem való tények felismeréséről vezetve a Rother­mere akcióval megindították a lavinát a béke- revizió felé A franciak azt mondották: azért köttetik meg Páris környékén ezeket a békéket, hogy amikor az iskolák tanulmányi kirándulásra viszik a gyerekeiket, majd büszkén mutogathassák meg ezeket a kastélyokat, hogy itt is, meg ott is egy- egy nemzet bűnhődött keservesen a mi Elszász- Lotharingiánkért, mely után mi ötven évig any- nyit epekedtünk ! Nohát mi meggyalázott magyarok nem fo­gunk ötven évig sóvárogni a mi Elzászainkért, hanem visszaszerezzük sokkal hamarabb! Eljön és a helyzet azt mutatja, nagyon közel van az az idő, mikor a börtönünk fala leomlik és bilin­cseink lehullanak, hogy eltemessék azokat, akik minket hozzájuttattak. A cseh kormány pénzeli a Rothermere ellenes gyűléseket Kassáról jelentik: Rothermere akciójával szemben Hodzsa Milán unifikációs miniszter ve­zetésével folyik az ellenakció, amely azon fára dozik, hogy olyan „magyarokat“ (!) találjon a Felvidéken, akik odaadják magukat a cseh kor mány zsoldjába, hogy igy „magyar“ tiltakozáso­kat mutathasson fel Prága a külföld előtt. Hod­zsa kormánypénzen szervezte a köztársasági ma­gyar agrárpártot is, amelynek elnökéül Csánki Neumann Dezső volt Károlyi-párti kormánybíz • tost, majd Békefi Friedmann Sándor emigrált kommunista agitátort tette meg. Hodzsa nemcsak pénzt, hanem egy két birtokot is szétosztott a párt tagok között. A földeket térmészetesen a lepénzelt főkorifeusok kapták. Ezt a pár meg­vesztegetett egyénből álló pártot mozgósította most Hodzsa miniszter a Rothermere-akció ellen és vele rendeztetett drága pénzen „tiltakozó gyű léseket “ Eladó házak. Petöfi-utca 3. és Vida-utca 9. számú házak eladók. Értekez­hetni Ehrenfeld S. aranyművesnél. 497 17—§ Közép és elemi iskolai tankönyv és iskolai felszerelés legolcsóbban beszerezhető Dobay János könyvárusnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom