Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-08-27 / 69. szám

L1X. évfolyam 69« szám Szombat Ctyula, 19137. augusztus 317. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadók ivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Eg) es szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FEREYC Megjelenik szerdán és szombaton A lord levele. A fővárosi lapok ma közük lord Rot- hemerenek, a Trianonban igazságtalanul meg­alázott magyarság e fáradhatatlan nemes védőjének Lukács Györgyhöz, városunk ki­váló képviselőjéhez intézett levelét. A levél igy hangzik : — Kegyelmes Uram! Kérem, fogadja leveléért ieghálásabb köszönetemet. Igen mély benyomást tett én rám annak meg­állapítása, hogy nemcsak a magyar nemzet összes osztályai körében milyen összetartás és nagy lelkesedés uralkodik a nemzeti egység helyreállításának érdekében, hanem az utódállamokban is, valamint az egész világon. Meg vagyok arról győződve, hogy ezen összetartás és lelkesedés feltétlenül eredményre fog vezetni a törvényes eszközök igénybevételével és igen nagy megelégedésemre szolgált, hogy bizonyos fokig sikerült nekem a Magyar- országgal szemben való igazságra való hi­vatkozással a világ lelkiismeretét felrázni, melynek elérésével meggyőződésem szerint Európától egy jövő háború veszedelme távoltartható lesz. Vagyok Excellenciád- nak alázatos szolgája: Rothennere. Lukács György most Párisban van. Ott az interparlamentáris konferencián, ahol a világ minden tájáról összegyűlnek most a politikusok. A maga nagy szónoki képessé­gének erejével a történelem itélőszéke előtt mindig helyt álló érvek és a tárgyibizonyi- tékok egész tömegével mutat majd arra, a világ sorsát intézők előtt, hogy minden szó, amit az angol lord a magyarság érdekében leirt, igaz. A lord hires levele és azok a cik­kei is, amelyek azóta jelentek meg, hogy az első levél felrázta a világ alvó lelkiismere­tét, a kiváló magyar államférfiaknak marok­nyi csapata, köztük Lukács Györggyel, akik a világot járják és a nyugat különböző nyel­vein hirdetik a mi igazságunkat — sokat, nagyon sokat jelentenek. Azok a cikkek, amelyek egymásután jelennek meg a világ- minden nyelvű hírlapjaiban, államférfiak meg­nyilatkozásai, ellenfeleink ideges kapkodása és gyermekes védekezései mind amellett szól­nak, hogy „az igazság útban van.“ Kérdés azonban az, vájjon elegendő-e ez? Vájjon elég-e az, ha a nemzet zöme egyszerűen tu­domásul veszi az újságokból, hogy egy kü­lönös nevű angol lord küzd a hazugság sár­kányával és néhány lelkes, nagy tehetségű magyar ur segiti őt ebben a harcban ? Nem szükséges-e, hogy a nemzet, a nemzetet al­kotó tömegek tudják és belássák, hogy sors­döntő pillanatok előtt állunk ? Be kell lát­nunk. hogy nem a véletlen, nem egy pilla­nat röpke szeszélye vitte rá az angol lordot arra, hogy mellénk álljon, hanem a történel­mi szükségszerűség. A nyugati civilizáció, a melynek élén ott állnak mostani barátaink, Anglia és Olaszország, ma ismét veszélyben van. Századokon át védte Magyarország tes­tével a nyugat kultúráját Ázsia tatárjai és a török ellen és most .ezt a kultúrát, a vi­lágháború csapásai után most ismét lassan erőre kapó Európa békéjét a szovjet-bar­bárság, a szláv nyugtalan imperialisztikus törekvések fenyegetik. Akár békés utón, akár fegyverekkel dől majd el ez a nagy prob­léma. amelytől Európa igazi újjászületése függ, a magyarság nélkül ezt megoldani nem lehet. A magyarság sziklaszilárd megbízha­tóságára, amelyre Európa békéjének várát rá lehet építeni, hűségére és ragaszkodására a nyugati kultúra iránt, szüksége van az elő- haladását féltő Európának, sőt ma, amikor a gazdasági érdekek az egész világon oly szo­rosan kapcsolódnak egymásba, az egész világ­nak. Hogy ez a magyarság eleget is tudjon tenni a reá váró feladatnak és ismét őre le­gyen a Nyugatnak, ehhez elsősorban az kell, hogy a vele elkövetett gonosz igazságtalan- s ágot jóvátegyék és visszanyerje a régi nagy­ságát. Ennek a tudatára ébredt Anglia és ennek adott az egész világon át hallható hangot lord Rothermere. Hogy ennek a hang­nak meg legyen a hatása és eredményhez vezethessen, ahhoz nekünk is hozzá kell já­rulnunk — nem elég csak róla olvasnunk. A nemzet minden egyes tagját hassa át az egység tudata. Minden kicsinyes vallási vagy politikai civódásnak el kell némulni az előtt a nagy cél előtt, amelyet egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Dolgozni és is­mét dolgozni, hogy erőt gyüjtsiink a nagy küzdelemhez. Minden erővel fejleszteni kell a magyar mezőgazdaságot, amely alapja az ország anyagi boldogulásának és olyan ipar­ágak felesleges gyámolitása helyett, amelyek nem nőnek ki ebből a talajból és amelyek­ben megpróbáltatásunk mostani óráiban úgy sem vagyunk versenyképesek a külfölddel, azt az ipart kell pártolni, amelynek gyökere van a magyar földben. Ezen a téren is tehát az erőket, az anyagi lehetőségeket ne forgá­csoljuk szét, de egyesítsük. Azt se felejtsük el, egy pillanatra sem, hogy a magyarság igazai vezetője, a jobb jövőért való küzdelemben, a magyar közép- osztály. A magyar nyelv árva, ha átlépjük határainkat nyugat felé, nem értik meg sza­vunkat. Ma pedig a szónak, az írásnak nagy ereje van és ha régebben is igaza volt V- Károly császárnak, hogy minden ember any- nyit ér, ahány nyelvet beszél, ez reánk ma­gyarokra ma sokszorosan igaz. De ez a ma­gyar középosztály, amely a múltban is meg­tette kötelességét, ma ezer gondtól vérzik. Sohasem volt akkora szüksége az országnak a középosztály lelki erejére : műveltségére és fizikai erejére: kitartására, mint ma. amikor anyagi gondok, nélkülözések gyengitik. Nyel­veket tanulni, művelődni, ügyességet, kitar­tást fokozó sportokat gyakorolni tele gon­dokkal a mindennapi megélhetésért nem le­het. El kell némulnia minden úgynevezett, kicsinyes osztályirigységnek, ha van még ilyen, és talpraállítva és támogatva a vezető magyar középosztályt, bátran szemébe néz­hetünk azoknak az időknek, amelyek nem hozhatnak mást, mint a mi igazságunkat. Gg. Trianon felé. Irta : Jlalnska György, a Külügyi Szeminárium tagja [(Ötödik közlemény) A nemzetek szövetkezésének alapgondolata nem uj, csupán a jogi köntös, amibefi megjele­nik, ez változik időnkint. Nagy világpolitikai akciók, gazdasági és kereskedelmi érdekek össze­játszása vagy —• mint a jelen alkalommal — a közös zsákmány őrizete azok a tényezők, a melyek szövetségekbe tömörítik az államokat — Az összetartó kapocs feltétlen valami anyagi vagy nagyhatalmi szempont, éppen ezért ritkán lesznek állandó és egyetemes jellegűvé, hanem sokszor bizonyos érdekeltségek önös eszközeivé alacsonyodnak. Joggal nevezhetnék tehát az ál­lamok ilyetén társulását politikai részvénytársa­ságnak, a részvénytársaság teljes üzleti jellegé­vel, melyek ha jók, céljaik elérése után felesle­gesekké válnak, ha ellenben rosszul szervezet­tek, tehetetlenségük folylán, csakhamar maguktól megbuknak. Az entente által kreálj Nemzetek Szövetsége eddigi működése az utóbbi sorsáia enged következtetni. A történelem számos ilyen alakulatról szá­mol be, a múlt században a szent szövetség játszotta ezt a szerepet, amelyet most a népszö­vetség betölt. Azon körülmény, hogy a szent szövetség abszolút monarchísztikus jellegű volt és fegyver hatalmával tartotta fent magát, ezen a lényegen keveset változtatott, hisz maga az uralkodó korszellem jelölte meg ezt a legmeg­felelőbb formát. Ma amikor a parlamentáris kor­mányformák bukását még nem lehet teljes biz • tonsággal hirdetni, természetes, hogy nemzetközi viszonylatokban is hasonló jellegű alakulatok létesülnek. Mig a szent szövetség negyedszázados fennállása alatt nagyhatalmi és hadi erejével szer­zett tekintélyt magának, add g ma a Nemzetek úgyszintén betegápolás! cikkek legolcsóbb beszerzési forrása a Hattyú Illatszertár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom