Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-06-29 / 52. szám
K*IX. évfolyam 53. szám. Szerda Clynla, 1937. jnnins 39 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben ? iáékre 1 P 60 f. 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. fWMVUX, TiMáDAUa ÉS KflZHA/nÄRZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára $ fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A. trianoni békeszerződésen változtatni kell. Lapunk múlt számában foglalkoztunk a „Daily Mail“ angol világlapnak a trianoni szerződés revízióját kívánó szenzációs cikkével. Ez a cikk azóta bejárta az egész földkerekséget és világszerte óriási érdeklődést keltett. A „Daily Mail“ naponkint kétmillió példányban jelenik meg s legalább ötmillió ember olvassa. A lap azóta napirenden tartja a revízió kérdését és utóbb megjelent számaiban nemcsak kibővíti az első levelében foglaltakat, hanem közli a rengeteg helyeslő hozzászólásokat, nemcsak Angliából, hanem Középeurópa minden országából, igen előkelő diplomaták és kormányférfiaktól, a közélet minden rendű és rangú egyéniségétől. Az érdekelt kisantant: a csehek, szer- bek és románok nagy zavarban vannak. Meg- dermesztette őket ez a váratlanul lecsapott bomba. És még hozzá Romániában, Szerbiában kormányválság, fejetlenség, Csehszlovákiában pedig a felvidéki tótság és ruthének éppen most forrongó elégedetlensége. Mert mit is ir Rothermere lord a Daily Maiiban? Azt írja, hogy a Középeurópát felforgató békék közül a trianoni volt a legesztelenebb. Azok a fődelegátusok, akik ezt kidolgozták, nem ismerték Magyarországot s egyéb, óriásibb világbékeügyekkel, béke- szerződésekkel is túlterhelve rábízták magukat az Ausztria-Magyarországgal szomszédos, de ellenséges kisebb szövetséges nemzetek és nemzetiségek tanácsaira, mely nemzetek a háború folyamán az antant oldalára állottak s most szolgálataik jutalmát Magyarország vérző testéből igényelték. így történt Magyarországgal a nagy igazságtalanság, melynek kireparálását Európa békéje követeli. Legalább is olyan méretű revízió kell, amely visszaadja Csonkamagyarországnak a mai határával szomszédos és azzal összefüggő azon területeket, melyeken szinmagyarok laknak s amely területek csak a vasutpoli- tika szempontjából csatoltattak az utódállamokhoz. Rothermere lord a revízió ügyéhez térképet is csatol, melyben ezen visszaadandó területek fel vannak tüntetve, sőt statisztikát is nyújt arról az összesen kétmillió magyarról, kik a Wilson-féle nemzetiségi elv lábbaltiprásával — pusztán vasúti és stratégiai okokból — önkényesen csatoltattak Románia, Szerbia, Csehszlovákiához. Egymillió magyar lakost raboltak el északon Pozsony, Érsekújvár, Léva, Komárom, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Beregszásszal, keleten fiOO.OOO magyart Szatmár, Nagykároly Margittá, Nagyvárad, Nagyszalonta. Araddal együtt, és végül délen Jugoszláviába bekebeleztek 400.000 bácskai és bánsági magyart, akikkel együtt most visszacsatol- tatnának Szabadka, Zombor, Zenta az anyaországhoz. Ezen városok és környékük visz- szacsatolása azon minimum, melyeket Rothermere lord — mint a jelenlegi határokkal szorosan egybefüggő földsávokat — visz- szacsatolni kijelöl. Ugyanezen területekről szól az a sokat emlegetett Millerand-féle kísérőlevél is, melyet a szövetséges nagyhatalmaknak a trianoni békediktátum aláírásakor készen tartottak, arra az esetre, ha Magyarország mai kegyetlen békeszerződés aláírását megtagadta volna. De — mint tudjuk — erre akkor nem került sor, mert Magyarország a békeparancsot minden ellentmondás nélkül aláírta s azóta ez a Millerand- féle kísérőjegyzék homályban maradt. A rendkívül érdekes cikk külön emeli ki, hogy a kisantant súlyosan veszedelmezteti a nemzetközi békét, mert amellett, hogy belszerveze- tükben viszályok dúlnak, kifelé Románia és Besszarábia között, úgy Jugoszlávia és Olaszország között, de Csehszlovákia és a Németbirodalom között is ellenségeskedés és újabb háborúk csirái rejlenek s mig a kisantant rohamosan vészit nemzetközi értékéből, Magyarország megbízhatósága állandóan növekedik. Magyarország kielégítése pedig egyúttal szomszédai részére is előnyöket biztosítana. Rothermere lord népszavazás megejté- sét ajánlja a Magyarországhoz visszacsatolandó területrészeken, de csakis semleges hatalom ellenőrzése mellett, mert sem Romániában, sem Jugoszláviában, sem Csehszlovákiában nincs a magyar lakosságnak szólás- és véleményszabadsága, habár ezt a trianoni békeszerződés részükre biztosította. Egyik fejezet erős jogi érzékkel fejti ki, hogy Magyarország függetlenül rendelkezhetik az államforma kérdésében. Végül felsorolja Magyarország nagy érdemeit a nyugati civilizáció elpusztítására törő törökök többszázados feltartóztatásában és méltányolja azt, hogy Magyarország hűen teljesítette minden eddig vállalt kötelezettségeit, nem okozott zavart a szövetségeseknek, országában rendet teremtett és kiegyensúlyozta államháztartását. Az angol kormány álljon Magyarország mellé, mert Magyarország Anglia és Franciaországnak természetes szövetségese és megvan a joga ahhoz, hogy helye legyen a nap alatt. Rothermere cikke uj korszakot jelent a háború lezajlása óta eltelt időben. Az első csillag, mely feltűnt a sötét éjszakában. Mi mindig hittünk és hiszünk Magyarország feltámadásában s ha ez hamarabb következik be, mint vártuk, abban nagy érdeme lesz Rothermere lord, az angol sajtókirály most közzétett levelének. Ez egy történelmi emlékű levél, mely megérdemli, hogy teljes, eredeti szövegében minden magyar ember asztalán, sőt az imádságos könyvében foglaljon helyet. Döntés a Városház- és Vármegyeliáz-utcák burkolási költsége ügyében. A Városház- és Vármegyeház-utcák luxus-kövezési költségeit annak idején az utmenti érdekeltek megfelebbezték, mert a vá-os által követelt és a háztulajdonosokra kivetett hozzájárulási arányt és összeget elfogadhatatlannak és elviselhetetlennek találták. A közigazgatási bizottság helyt adott a felebbezésnek s azon alapon, hogy a kérdéses utak vámos utak s igy azok kövezési költségei nem háríthatok át az érdekelt háztulajdonosokra, megsemmisítette a város határozatát. A város végső fokon a közigazgatási bírósághoz fordult orvoslásért, hogy az időközben történt folytatólagos kövezésekkel már három milliárdra felszaporodott költségeket legalább is részben átháríthassa az utmenti polgárságra. A közigazgatási biróság a vármegyei határozatot feloldotta s a város panaszát figyelembe véve kimondotta, hogy a kérA MAY. MENETJEGYIRODA S86 9—* május hó 30-án megnyílt A BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET pénztárhelyiségében.
