Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-06-25 / 51. szám

SLIX. évfolyam 51. szám. Szombat Nyíllá, 1937. június 35 Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 1 P 60 f. Fídékre .. . . 3 P 20 f. hirdetési díj előre fizetendő. MIBLU, tímapaijii ÉS K6mZBÍSZAII Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dohaj János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek iniézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­A trianoni béke revíziójáról A „Daily Mail“ cikke. A londoni Daily Mail keddi száma Rothermere lord, a világ legnagyobb sajtóvállalatának vezére, tollából rendkívül érdekes cikket közöl Ma­gyarország helyzetéről és a trianoni békéről. A cikk azzal kezdődik, hogy va­lamennyi békeszerződés közül a leg­szerencsétlenebb a Magyarországra kényszerűéit trianoni béke, amely a fajok gyűlöletét kimélyitette, minde­nütt általános elégedetlenséget oko­zott s önkényes és gazdaságilag esz­telen határokat teremtett, amelyek­nek igazságtalansága állandóan ve­szélyezteti az európai békét. Az án- tánt államférfiad akik Középeurópa uj térképét megszabták, a kettős mo­narchia alárendelt tagjainak taná­csára hallgattak, anélkül, hogy is­merték volna lobogó gyűlöletüket és rablási vágyukat. Ezért a szerződé­sekben az igazságosságot feláldozták a telhetetlenségnek, s ezzel Közép- európát tökéletesen balkanizálták. A békeszerződésnek megbízhatatlansá­ga Csehországot, Jugoszláviát és Re- mániát arra kényszeritette, hogy Franciaország vezetésével katonai szövetséget kössön Trianon fenntartá­sára, a maga minden nyilvánvaló hi­bájával és igazságtalanságával egye­temben. A kisántánt szövetsége azon­ban mindinkább vészit nemzetközi értékéből és veszélyeztetheti a világ békéjét. A továbbiakban azt mondja Ro­thermere lord. hogy a középeurópai viszonyok ismerői kezdik mérlegelni a békeszerződés megváltoztatásának észszerüségét, ami elsősorban a kis­ántánt államainak jelentene hasznot. Románia, Besszarábiával együtt, meg­kapta Oroszország halálos ellensé­geskedését s ezért nyugati szomszéd­jával a legjobb viszonyban kell él­nie, amit Erdély állandó annexiója nem enged meg. Erdély magyar ré­szeit csupán stratégiai okokból csa­tolták Romániához s ezzel állandó ellenségeskedésnek hintették el a magvát. Csehország az országba be­kebelezett hárommillió német miatt könnyen konfliktusba keveredhetik Németországgal s ezért neki is jólá­bon kell élnie déli szomszédjával, csak észszerű határkiigazitás esetén lehetséges. Ami végül Jugoszláviát illeti, az ő helyzete kül- és belpolitikai szem­pontból egész Európában talán a leg­kritikusabb. Neki északi határát kel­lene módosítania, hogy ilyenformán megszabadulva elégedetlen kisebbsé­geitől, pozícióját erősítse. Aránylag egyszerű határmegállapitásokkal az idegen uralom alá került három és félmillió magyar közül kétmillió vissza kerülhetne fajtestvéreihez. Ál­landó súrlódások helyett béke ural­kodnék a középeurópai egyensúly lényeges megváltoztatása nélkül. Az ántántnak be kell látnia, hogy hét­esztendős tapasztalatok az önkénye­sen megszabott, botor trianoni szer­ződés megváltoztatását követelik. A vitás területeken népszavazást kel­lene rendezni, lehetőleg az Egyesült Államoknak, vagy más érdektelen Az árvíztől sújtott Vésztő községnek e héten nagy ünnepe volt. A kormányzó ked­den, számos előkelőség kíséretében személye­sen megtekintette a községnek azon részeit, melyeket az 1925. decemberi, trianoni árvíz teljesen elpusztított, s mely részek az ország népének közadakozásából azóta teljesen fel­épültek újból. Ezen rósz Vésztő vasúti álló másától délre fekszik, s aki látta ezen része­ket az árvíz után romokban elveszve, az most nagy lelki örömmel eltelve szemlélheti a felebaráti testvéri szeretetnek, a magyar népjóléti munkának áldásos eredményeit. Egy országnak ellenőrzése mellett. Fz a népszavazás annál fontosabb volna, mert ezidőszerint a kérdéses terüle­ten a magyar lakosságnak sem szó­lás-. sem véleményszabadságuk nincs. A középeurópai helyzet revíziója az igazság és a célszerűség követel­ménye. A középeurópai béke Angliára nézve közvetlenül fontos. A trianoni béke a háborús veszedelem nyújtó- anyaga, ezért mielőbb el kell távolí­tani. Kis országok kicsinyes előíté­letei nem állhatnak Európa biztossá­gának útjában. A kisántánt megaka­dályozza a magyar királyság helyre­állítását, noha mind Románia, mind Jugoszlávia maga is királyság. Ma­gyarország méltó Anglia bizalmára. Kevéssé bűnös a háború kitörésében, a háború alatt nem internált egyet­len egy angolt sem. A cikk végül rámutat azokra a súlyos veszteségekre, amelyeket Ma­gyarország szenvedett lakossága, te­rülete és természeti kincsei szem­pontjából és megállapítja, hogy Ma­gyarország természetes szövetségese Angliának és Franciaországnak és joga van helyet kapni a napon. Jó lenne, ha az angol külügyi hivatal követné Olaszország példáját és se- gitőkezet nyújtana Magyarországnak. Az angol külügyminiszternek érdek­lődnie kellene a magyar optánsok- nak a román kormány ellen emelt vádjai iránt. teljesen uj, szinte modern falurész támadt a pusztulás rémes temetője felett. Az ünnepségre Vésztőre érkeztek gróf Hadik János és Beliczey Géza felsőházi ta­gok, Vadnay Tibor belügyi- és Lengyel Z<olt népjóléti államtitkárok, Temesvári Imre, Csizmadia András és Tóth Pál képviselők, dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Daimel Sán­dor alispán, dr. Berthóty István Békéscsaba város polgármestere vonattal és gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter, mint a kor­mány képviselője automobilon. A kormányzó reggeli 9 órakor automobilon érkezett meg A kormányzó Vésztőn. A MÁV. MENETJEGYIRODA május hó 30-án megnyílt 86 8~* A BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET pénztárhelyiségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom