Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-06-11 / 47. szám
I,IX évfolyam 47. szám* Szombat Qyiila, 1927. jnnins 11.-mii i i Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. DT717T? Q MMJTULAI, TÁJaADAMfl ÉS KflmAZniSZATI MgTII AP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyuián, Templom-tér Doha; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét Illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBIT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton ' Bogárdi Gedeon. Nem lehet közönyösen napirendre térni a szegedi egyetemi professzor iir „irodalmi“ kilengései felett, aki színdarabot irt, naptárt szerkesztett azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy a magyar társadalom legszámottevőbb rétegét, a kisgazdákat, vagy mondjuk cselekménye súlyának enyhítésére, a politikus kisgazdákat, kifigurázza. Szó sincs róla, a régi vezető társadalmi osztályokat, a fő- urakat, a dzsentrit is igen sokszor kifigurázták, nevetségessé tették. — Mokány Berci, Strebinszky Cézár, Monocles stb. mulatságos és élethü alakjai voltak az élclapoknak, de sohasem voltak témái komoly irodalmi alkotásoknak, sohasem teremtődtek azzal a célzattal, hogy egy egész társadalmi osztályt nevetséges és megvetés tárgyává tegyenek és sohasem vetemedtek ilyen mesterkedésre egyetemi tanárok. Más dolog az élclapok hasábjain az egészország szine előtt, megkritizálni és nevetség tárgyává tenni bármelyik társadalmi osztály tipikus erkölcsi hibáit és a közre ártalmas tulajdonságait és más dolog egy bizonyos társadalmi osztály tagjai előtt a másik osztályról lenézéssel nyilatkozni, azt lealacsonyítani akarni, erkölcsi szempontból közömbös sajátságait és szokásait nevetség tárgyává tenni. Más dolog, ha az efféle kritika és szatira feladatát arra hivatott irók és poéták teljesitik, hogy javítsanak — és más dolog, ha ilyesmit egyetemi professzor követ el, egyedül azért, hogy nevetségessé tegyen. A kisgazda-társadalom sem a nevetségessé tételre, sem a megszégyenítő kritikára nem szolgált reá. Nem kereste a politikai szereplést, még kevésbbé a vezetést az államéletben. A régi vezető társadalmi osztályok hívták segítségül a kisbirtokos osztályt a kormányzáshoz, azok az osztályok, amelyek a nemzetvezetés és államkormányzás művészetéből a világháború alatt és után — Apponyi beismerése szerint — „levizsgáztak.“ Akire pedig reászorultunk, azt gyaláznunk, kétszeresen ildomtalan. Akkor is, ha kiderült, hogy nem tud segíteni bajainkban. Még súlyosabb ildomtalanság, ha csak azért bántjuk, hogy nem kez- tyüs kézzel, szalonképesen sietett a segítségünkre. Ez annyi volna, mint kiparancsolni a tűzoltót lángokban álló lakásunkból, mert kopogtatás nélkül és nem szalonképesen állított be. Ezt a fonák, de épenséggel nem a kisgazda osztályra lealacsonyító helyzetet érzik ők, amikor erős felháborodással tiltakoznak a Bogárdi Gedeon-féle tapintatlanságok ellen. Meghívást nyerni valahova és ott Békésvármegye legutóbbi közgyűlésén több felszólalás történt Gyula városának, a napi és heti piacoknak a Kossuth-térre való kihelyezését megtagadó határozata ellen beadott felebbezések tárgyában, amelyeket a törvényhatósági bizottság dr. Csete József, dr. Major Simon, Almády Géza, Mnrvay István, Hack MártOD, dr. báró Apor Vilmos, majd a vármegye alispánjának felszólalása után ngy intézett el, hogy a városi képviselőtestületi határozatot feloldotta és a képviselőtestületet njabb határozathozatalra utasította. A piac elhelyezése kérdésénél elsősorban érdekelt kereskedők és többen az iparosok és különféle napi árusítók sorából szerdán délután egyik belvárosi nagyobb üzletben népes értekezletet és megbeszélést tartottak. Nemcsak belvárosiak, hanem a Körös egész jobbparti részein lakók képviselve volazután kigunyoltatásban részesülni, ez valóban felháborító. Nemzetmentő, segítő munkára felszólittatni és azután lenézésben részesülni. Igazán nem tudja az ember, min csodálkozzék jobban, a Bogárdi-féle egyéniségek politikai tudatlanságán vagy társadalmi tapintatlanságán. A kisgazda-társadalomban azonban kétségtelenül van annyi bölcse- ség és hazaszeretet, hogy az ilyen ostobaságok és tapintatlanságok el nem kedvetlenitik és el nem keserítik és nem téritik le arról az útról, amelyen a többi társadalmi osztályokkal karöltve a nemzeti feltámadás irányában elindultak. tak itt. A kereskedők, iparosok azt vitatták, hogy ezen fontos kérdést nem lehet egyoldalúig, csupán a tanács vagy a városi képviselőtestület hatáskörében és határozatával elintézni, hanem meg kell hallgatni az érdekeltséget is. Az érdekeltség pedig azokból áll, akik a piac kialakulását és állandó helyét évtizedek előtt és óta számításba vették, itt üzleteket alapítottak, ingatlanokat szereztek, azokat nagy költségek kockáztatásával kiépítették, berendezték, hosszú lejáratú bérleteket kötöttek stb., egyszóval egész létalapjuk, vagyonuk, exisztentiájuk függ attól, hogy a piac a jelenlegi helyen maradjon. Megdöbbentő példákat hoztak fel arra, hogy a heti piacnak az utóbbi két héten át — az országos vásár alatt is történt — váratlan kihelyezése súlyos anyagi károsodásukkal járt, mert megszokott napi bevételeik a nullára csökkentek, eladásra szánt áruik Gyula város képviselőtestületének díszközgyűlése. Kfebefebcrg Kunó gróf díszpolgári oklevelének átadása. Gyula r. t. város képviselőtestülete gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter díszpolgári oklevelének átadása ügyében a városháza nagytermében f. hó 15-én, szerdán délelőtt II órakor díszközgyűlést tart, melynek tárgysorozata: 1. A díszpolgári oklevél átadása polgár- mester által. 2. Németi József gimnáziumi igazgató üdvözlő beszéde. 3. Miniszter válasza. 4. Polgármester zárbeszéüe. A napi és heti piac helyének kérdése. A MÁV. MENETJEGYÍR ODA május hó 30-án megnyílt S86 *-* A BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET pénztárhelyiségében.
