Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-06-04 / 45. szám

1927. junius 4 Békés 3 Hol legyen a mindennapi és a pénteki hetipiac ? TakácsyTajoTj A gyulai róm. kát. anyatemplomnak, ha­talmas hangjáról messzeföldön hírneves kántora : Takácsi/ Lajos junius 1-én este 8 órakor életé­nek 64 ik évében, hosszas gyengélkedés után csendesen elhunyt. Még 1920. Karácsony éjsza­káján történt, hogy az éjféli misén éneklés és orgonálás közben hirtelen szédülés lepte meg. Az életerős férfi azonban nem adta meg magát, végig orgonálta és énekelte az éjféli misét. Más nap agyvérömlést kapott Ettől fogva fokozato­san gyengült egészsége, mely hatodfél évi küz­dés után most a katasztrófához vezetett A katolikus egyházi életnek, de különlege­sen a magyar alföldi vallási életnek fontos tar­tozéké egy hivatása magaslatán álló jó kántor. Magyar nemzeti és néprajzi szempontból is fon­tos érdek ez. Mert a kántorok közvetlenül bele­kapcsolódnak a népéletbe, részívesznek annak örömeiben és bánatában, a kántorok ajkán szó lal meg a nép érzelemvilága, ők az énekek, da­lok szerzői és művelői, ők őrzik azok magyaros jellegét. Ilyen hires alföldi kántor dinasztiák vol tak a Mezey, Csima, Sohlya, Sziber, Ujházy, Ka- possy, Tárkányi Szügyi, Rudasy, Takácsy stb. törzscsaládok, kiknek egyik méltó utóda most Takácsy Lajosban megtért ősei sorába. Takácsy Lajosnak hatalmas erejű, mély- zöngésü bassbariton hangja sokáig emlékezetes lesz a gyulai nép körében Hangja erejével nem csak vezetett, hanem uralkodott a templom több ezernyi éneklő tömege felett. A kötelességteljesi- tésben pontos és pedáns, magatartásban hivatá­sát nagyrabecsülő, a társas érintkezésben kimért és tekintélytartó, emberi érzéseiben segítő, önfel­áldozó jóbarát, a közélet minden vonatkozásában korrekt, harmonikus életet élő ember volt. Emlékét és nevét őrzi az „Orgonavirágok“ cimü énekes könyv, melyet egyik nagybátyja Takácsy János volt gyulai kántor, — elődeinek, Mezeynek és Sohlya kántoroknak gyűjteményé bői összeállítva — mintegy 80 évvel ezelőtt ala pitott, ezt Sziber Nándor gyulai kántor Grócz Béla gyulai lelkésszel rendszerbe foglalta s amely Takácsy Lajos többszöri átdolgozása után mai napig az alföldi nép körében, sőt messze a trianoni határokon is túl, Románia és Bukovina csángó magyarjai, sőt az Amerikában élő ma­gyarok között is elterjedve és használatban van. Takácsy Lajos Borsodmegyében, Dédesen született, Rudassy János hírneves egri kántor­nál, majd Endrődön segédkezett, közel 40 évig működött Gyulán Bánatos özvegyet, négy derék felnőtt fiút és egy kedves leánykát hagyott hátra. Temetése ma, szombaton délelőtt 10 óra­kor lesz az anyatemplomban történő beszentelés után a Szentháromság temetőbe Aki annyi embert elbucsuztatott és elkísért utolsó útjára, nyerjen enyhet és nyugalmat a földnek porában. Isten veled! A viszontlátásig ! * * * Elhalálozásáról a család a következő gyász- jelentést közli: Az élet és halál mindenható Ura úgy ren­delkezett, hogy szent Egyházának hü szolgája, a forrón szeretett férj, gondos családatya, gyöngéd testvér és rokon : TaMcsy Lajos, a gyulai kato­likus anyatemplom énekese, életének 64 ik hiva tásának 38 ik, boldog házasságának 34 ik eszten­dejében hetedfél évi súlyos szenvedés után, de a betegek szentségének s a legméltoságosabb Oitáriszentségnek mindenkori buzgó vételével megerősödve, folyó évi junius hó 1 én az örök hazába induljon. Hitt és most lát remélt és most célhoz ért szeretett s most jutalma leend a végtelen Sze­retet. Ajka itt elhallgatott, hogy lelke uj, győ zelmi éneket zengedezzen. Takácsy Lajosné született Uferbach B tti mint felesége és Dénes, Lajos, Imre, Béla, Erzsé bet mint gyermekei mély fájdalommal tudatják, hogy drága halottukat az anyatemplomból e hó 4-én délelőtt fél 10 órakor bemutatott engesztelő szentmise áldozat után kisérik a Szentháromság temető sirkertjébe. Ez a nagyfontosságu társadalmi és köz gazdasági kérdés legközelebbről érdekli egy város közönségét, még pedig két szempontból: eladók és vásárlók szempontjából. A piac ott van legjobb helyén, ahol ennek a két ténye­zőnek: eladók és vevőknek érdekeit legjob­ban kiszolgálja. Első és főkellék hogy a min­dennapi piac a város középpontjában legyen és lehetőleg olyan helyen, mely az árusi tók felvonulási vonalában fekszik, hogy por­tékáikat minden feleslegesebb utkerülósek nélkül, minél kevesebb vesződsóggel, minél gyorsabban az eladási helyre leraktározbas- sák. Mivel pedig a templomokat is az első­települők rendesen a városok középpontjára állították, igy került a legtöbb helyen a piac is a templom közeli szomszédságába. A mindennapi piacnak Gyulán legjobb helye az Erkel téren van A felvonuló árusok leginkább a Józsefváros. Újváros, Oláhváros, Ajtósfalva, Aranyág, Szentpálfalva stb szór galmas népéből kerülnek ki, ez van legköze lebb a vasúti állomáshoz, postához ártózi kúthoz stb , itt központosulnak a nagy áldó zatokkal berendezett régi kereskedelmi üzletek itt vannak az összes hivatalok, a városház, A Kereskedők és Kereskedelmi Alkalma zottak Társulatának újonnan választott tisztikara és választmánya szerdán este tartotta első össze jövetelét. Már ez az összejövetel is igen kedvező je lenségeket tárt fel az Egyesület jövőbeni mükö dését illetőleg. Majdnem teljes számban jelentek meg azok, kiket a legutóbbi közgyűlés az egye­sületi élet föllenditése és hivatásának megfelelő irányítására jelölt ki. A megalakulás formaságának elintézése s az egyesület vagyoni helyzetének ismertetése után tárgyalás alá vették azt a széles kulturpro- grammot, mely dokumentálni fogja, hogy a Ke­reskedők és Kereskedelmi Alkalmazottak Társu­lata hivatásának tudatában áll. Ezek közt szere pel a fiatal kereskedő generáció oktatása nyelv, gyorsírás, gépírás és könyvvezetésben, idősza kos általános érdekű felolvasások stb. Az egyesületi élet kifejlődését és a programm megvalósítását nagyban megkönnyithetné a szűk séges helyiségek kérdésének gyökeres megöl dása Erre nézve is fölmerült oly terv. mely sze­rint ezt a fontos kérdést mielőbb helyes meder be tereli a vezetőség A gyulai kereskedő társa dalom mindenkor kivette teljes mértékben részét bármily alkalom kínálkozott erre a város kultur és társadalmi intézményeinek létesítésében és fentartásában, jogos tehát, hogy erejét most sa ját otthonának létesítésére koncentrálja A budapesti székhellyel biró O.MKE, mely legkivált a kereskedelem törvényhozással kapcso latos és politikai érdekéért működik, itt is önálló szervvel bir Az a különös helyzet állt elő, hogy a helybeli kereskedelem kultur és társadalmi to­ll 1 ft £ K. Pünkösd ünnepi istenltiszteietek. Gyulán a róm. kát. templomokban az ünnep első és má- sodn&pján a szentmisék és litániák a rendes ün­nepi szokás szerint és órákban fognak megtar­tatni. Éspedig Pünkösdvasárnap a belvárosi tem­plomban 8, 9 és fél 12 órakor csöndes sz. mise. 10 órakor nagymise, melyet Brém Lőrinc prelá- tus-kanonok celebrál. Szentbeszéd. A józsefvárosi templomban 8 órakor csöndes sz. mise, 9 órakor énekes sz. mise. Szentbeszéd. Dálatán 3 órakor mindkét templomban vecsernye. Pünkösdhétfőn a sz. misék ugyanazon időkben, mint előző nap. A józsefvárosi templomban 9 órakor ünnepélyes sz. mise és szentbeszédek. Délután 3 órakor v; cser- nys. Gyulán a pünkösdi ünnep ősi szokás szerint háromnapos. Az ünnep harmadik napja Gyulán fo­gadalmi nap. E napon reggel 7 órakor a józsef­városi templomban sz. mise, utána átjönnek az anyatemplomba a hívek. Az anyatemplomban 8 órakor sz. mise az Oitáriszentség kitételével. Az­után körmenet a józsefvárosi templomba, ahonnan rendőrség, a bíróságok, a plébániák, a taka­rékpénztárak, egyszóval minden, ami a kö­zönséggel közeli vonatkozásban van. A hely is tiszta és kövezett most már minden irány­ban jól rendezett alkalmas piachely. Azon panasz, hogy pénteki napon a zöldség és élelmi- piac az anyatemplom és plébánia közötti tér­ségen az istentiszteletet nagyban zavarja, tel­jesen jogosult panasz. De ez nagyon könnyen orvosolható. Csupán annyiból áll, hogy ezt a pénteken különben is üresen álló Erkel tér­re kell áthelyezni, sőt ki lehet bővíteni az épen most csinosan elrendezett Rázel-utcával is. így az anyatemplom bejárói szabadon maradnak és mentesülnek a zajongó piacosok minden vásári zajától. A baromfipiac pedig pénteki napon továbbra is maradhat künn a Kossuth téren. A belvárosi Erkel térnek azon előnye is van, hogy két ut mellett fekszik a a kocsiról való lerakodásnál, vagy felrakódásnál az el­adók és vevőknek kezeügyében van. A vá­sárlók érdeke és kényelme határozottan amel­lett szóll, hogy a piac az Erkel-téren össz­pontosuljon Pedig ez a legfőbb érdek, mely­nek első sorban kell tekintetbe vétetnie. mörülése és az említett politikai szerve nem tudott kellő harmóniával egymás kiegészítő táma­sza lenni. A vezetőség mindent el fog követni, hogy ez az antagonizmus megszűnjön s a jövőben az egyesitett szellemi és erkölcsi erők összmükö- désének előnyét élvezhesse a kereskedői társa dalom. Az Egyesület a jövőben élénk részt fog venni minden közproblémában és teljes erejével támogatni kívánja az illetékes hatóságok oly tö­rekvéseit, melyek Gyula város fejlődésének elő­mozdítását és az ezidőszerint észlelhető nehéz helyzetének javítását célozzák. Ily aktuálissá váló kérdés lehet a tervbe vett eleki müut bekapcsolása a Gyula kétegyházi müutba, melynek elmaradása vagy más irányú megoldása mélyen sérthetné Gyula város egész közönségének érdekét Ennek a problémának si­keres megoldása érdekében egy küldöttség fog a város vezetőségénél megjelenni. Az egyesületi élet ébrentartása és a keres­kedők és kereskedelmi alkalmazottak baráti kap csolatának ápolására minden hónap második szombat estéjén rendszeres összejövetelt tarta­nak a tagok Az első összejövetel ezután junius 18 án a még közlendő helyen lesz. Ha a Kereskedők és Kereskedelmi Alkal­mazottak Társulatának tagjai felismerik, hogy az Egyesület programmja mennyire fedi érdekeiket s ennek kivitelében a vezetőséget támogatják, úgy az Egyesület újból elfoglalhatja azt a pozí­ciót, melyre szellemi és erkölcsi nívójánál fogva hivatott. sz. mise után visszatérnek a hívek az anyatem­plomba. Dálatán 3 órakor ájtatösság mindkét tem­plomban. Este fél hét órakor Szenteégbetétel az anyatemplomban. A hármas ünnepre vonatkozólag a következőket adjak elő: A jobbágyi világban a három főünnep : karácsony, hasvét, pünkösd vi­lágszerte mindenütt három napos volt. (Lásd a Lő­csei kiskalendáriumot 1770 bői) A jobbágyság örült ennek, mert a robot és jobbágymunkáíól egy úrbéri keddi nap alól mentesült. Egy kormány- rendelet azonban megsokallta a sok ünnepet s leszállította a háromnapos ünnepeket kettőre. A redukálás épen püokósd harmadnapján kezdődött s ekkor a gyulai határt szörnyű jégverés pusztí­totta. A nép Isten ujját látta a csapásban s azóta rnínd'g megtartja a pünkösd harmadik napját, mint fogadalmi ünnepet. Pünkösdi ünnepi istentiszteletek rendje a gyulai református egyházban. Vasárnap reggel 9 órakor istentisztelet a templomban: dr. Fallmann Páter lelkipásztor, utána urvacsoraosztás. Ágen- dázik: Paksy Sándor hitoktatólelkész. Délután a fogházban istentisztelet urvacsoraosztással: Kalas i Gyulai IMéIi és Kereshedelmi ialmazoltaU Társulata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom