Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-06-01 / 44. szám

2 Békés 1927. juuius 1 Lindbergh izgalmas és veszélyes leszállása Londonban. A belgiumi kirándulás után Lind­bergh Londonba repült, hol a leszál­lásnál csak Lindbergh lélekjelenléte tette elkerülhetővé a nagy katasztró­fát. Siklórepüléssel, veszedelmesen szűk területen szállt le az óriási tö­megben. Tribünöket söpörtek el a tolongok és magukkal sodorták az A gyulai róni. kát. reálgimnázium ünnepségei. 1. Cserbészzászlé avatás. Ragyogó májusi vasárnapon áhitatos kö - zőnsóg töltötte meg az anyatemplomot, hogy résztvegyen a 236. számú Maróthy János cserkészcsapat zászlóavató ünnepén. Reggel 9 órakor dr. Domanek Pál hittanár szentmisét mondott, megáldotta a zászlót s lelkekbe markoló, klasszikus értékű és szépségű sza - vakban magyarázta meg a liliomos zászló gyönyörű szimbólumát. A magyar katoliciz­mus szeretőiétől izzó szavak mély hatást kel­tettek az ifjúságban s a felnőttekben. Az ünnepség a reálgimnázium udvarán folytatódott, ahol nagy és előkelő közönség jelent meg. A gyulai cserkész- és leventecsa­patok lelket gyönyörködtető felvonulása után a reálgimnáziumi vegyeskar Károlyi Gábor tanár vezetésével a Himnuszt énekelte. Az ünnepi beszédet Wits Béla, a Magy. Cserk. Szöv. Orsz. elnöke mondotta, akinek életet, megfeszített energiát hirdető beszédét különö­sen kiemeljük most, amikor oly gyakran halljuk a lemondás, a halál igéit az álköltők, álhazafiak ajkáról. Legszebb és legmeghatóbb jelenet voltf amikor Reck Gézáné úrnő zászlóanya az ál­tala adományozott szépséges, liliomos selyem - zászlót szalaggal díszítette fel s átadta dr. Jockel Józsefnek, a kitűnő és fáradhatatlan cserkészparancsnoknak. Ez a mélységes csönd­ben végbemenő, hangtalan perc megkapóan angol légügyi minisztert és az ame­rikai nagykövetet. A rendőrség nagy erőfeszítéssel, gumibotokkal terem­tett rendet. A közönség csak akkor nyugo­dott meg, amikor Lindbergh meg­jelent a vámház parancsnoki hidján és onnan üdvözölte London népét. magasztos volt. Talán ilyen — a történőim pillanat. Ebbe a lélekemelő csöndbe stílusosan simult bele Németi József pápai kamarásnak, a reálgimnázium jóságos, tiszteletreméltó igaz­gatójának fölcsendülő beszéde. Elmondta a zászló történetét megköszönte a zászlóanya nobilis áldozatkészségét és ígéretet tett, hogy ő és tanárai mindenkor azokat a fenséges eszméket fogják hirdetni, amiket az a hófehír zászló szimbolizál. Dr. Györffy István szegedi egyetemi pro­fesszornak a felavatandó ujoncoserkészekhez intézett komoly és mélyenszántó gondolatok - ban dús szavait és vitéz dr. Máriaföldy Már­ton szegedi tanárnak, az V. cserkészkerület ügyvezető elnökének és szerkesztőnek, úgy­szintén a budapesti cserkészközpont kiküldöt­tének igaz hazafias érzést sugárzó szavait nagy figyelemmel hallgatták és lelkesen meg - tapsolták. Felejthetetlenül szép és lélekemelő volt a gimnáziumi, polgári fiúiskolái és iparosta- none cserkészujoncok felavatása. A zászlószegek beverése után a gimná­ziumi vegyeskar a Szózatot énekelte, mely után a csapatok elvonultak a zászló előtt. • Délre járt az idő. A májusi nap szikrá­zott és aranysugarakat ontott. Mi úgy éreztük, a legtöbb sugár egy egyszerű, fekete reveren­dára hullott... II. * Dalos cserkészek“ előadása. (Daljáték 3 felvonásban. Szövegét irta : Gabrinyi Margit, verseit és zenéjét szerzetté ; Wagner Alajos) Szombaton és vasárnap estén a társada­lom minden rétegének élénk érdeklődése mel­lett Gabrinyi—Wagner: Dalos cserkészek o. dalosjátékát mutatta be a reálgimnázium mű­kedvelő gárdája. Az előadást dr. Jockel József tanár rendezte nagy szeretettel, színpadi tu­dással. Neki köszönhető, hogy a kis színda­rab minden szépsége érvényesült. Az ének­kart és a zenekart Károlyi Gábor tanár taní­totta be s ugyancsak ő dirigálta az előadást. Tőle már megszoktuk, hogy zene- és ének­karával mindig meglepőt és igazi művészetet produkál; de amit a Dalos cserkészek előadá­sán kihozott, az minden müvószetkedvelőt őszinte elragadtatással, csodálattal és tiszte­lettel töltött el. A siker oroszlánrészét — sze­rénysége mellett is — önmagának könyvel­heti el A szereplők? Itt csak tapsolni lehet, gyönyörködni s annyi lelkesedés, szorgalom, meglepő odaadás láttára dicséretet zengeni l A főszerepet, a menekült cserkészt Kasó Ká­roly játszotta meleg szívvel s énekelte na­gyon szépen. A gróf és nejének szerepe báró Drechsel Béla és Károlyi Margit alakításában finom volt, előkelő és végtelenül megnyerő. Bissak Ilona Líviát adta gyönyörű hanggal és elragadóan és Konkoly Kálmán olyan ka­binet alakot formált Pufi szerepéből, amire a legnagyobb csodálattal tudunk visszagon­dolni. Bájos volt és csupa naivitás Steigeruald Ilona, Knci ur méltó partnere. Elegánsan, biz­tossággal adta Ssabő Zoltán Lacit. Blaskovits Mária a francia nevelőnő hálátlan szerepében egyenesen szenzációs volt: csupa élet és jel­legzetesség. Gyarmati István élő alakot for - máit az ispánból, Wittmann András pedig meleg szívvel látta el a cserkószparancsnok szerepét. No és a kis Schri/fert Béla! A kis cserkész! Ezt már látni kellett és hallanif Ila Tóth Sárika kedvesen, élénken és aranyos kedéllyel játszotta Julcsát. A legtöbb tapsot talán Ssabő Sanyi aratta, aki a cigány szere - pót annyi kedélyei és ötlettel fűszerezte, hogy ez már szinte felülmúlta a műkedvelői szín­vonalat. Végtelenül ügyesek és csinosak voltak a kis szobalányok: Dundler Erzsiké, Endréss Magduska, Tóth Ilonka, úgyszintén a kis ina­sok : Hrusstek Imre és Kiss Imre. A dalosjá- tók egy jelenetébe bűbájos hangulatot vará­zsolt; két ennivaló, drága kis csöppség: a kicsi 7amássy Nellike és Tamás urfi Ne h agy- juk említés nélkül a nagy és kis cserkészeket sem, akik elevenné, kedvessé tették a népes jeleneteket Az ifjúsági zenekar ez estén igazán rend­kívülit produkált. Nemcsak Suppó : „Pajkos diákok“ nyitányának briliiáns előadásává^ hanem a dalosjáték zeneszámának összhang - zatos, pompás és minden eddigi szereplésüket felülmúló, művészien alkalmazkodó kíséreté­vel elsőrangú részesei lettek a kitűnő előadás­nak. Bámulatos tudás, ami igy fegyelmezi a zenekart s bámulatos szeretet, amely ily lel­kesen engedelmeskedik a Károlyi tanár di­rigens pálcájának. A táncok betanítását Stern Jenő oki. táncmester végezte bravúrosan. Minden szám ízléses, ügyes. A két napos ünnepségre büszke lehet a reálgimnázium, büszke a tanuló ifjúság. A gyulai társadalom gyönyörűséggel hallgatta a »Magyar Jövő“-nek ezt a szárnyaló üvertürjét, a szegény, de élettel erős magyarság uj epo • szának becsenditőjét s szeretettel övezte a fiatalságot, amelyen nem vesz erőt többé a Galilei, a páneurópai szellem és a nemzetek fölötti hazának kótyagos frázisa. A háború veszteségi statisztikája. A magyar hadbavonultak közül minden ötödik meghalt. Kétezer magyar még hadifogságban van. A belügyminiszteriumbau működő hábo­rús veszteségi és hadisircsoport statisztikája szerint Magyarország területén T7.I92 hős nyugszik.-A külföldi magyar katonai sírok száma meghaladja a százezret Egyedül Olaszország földjében harmincezer magyar katona alussza örök álmát. A belügyminisztérium hadisirgondozó csoportja most készült el a világháború ma­gyar vesztesógstatisztikájával. Megdöbbentőek a rideg számok, melyek a magyar hősi halottakról, a bizonytalan sorsú kikutathatatlan eltűntekről, a világ - háború rokkantjairól, sebesültjeiről beszélnek. A hivatalos adatok szerint 380.774-en haltak meg. Ezeknek haláláról hivatalos feljegyzések vannak. 743.359 magyar katona sebesült meg, 339 335 tűnt el — egyharmadukat már holttá nyilvánították — 614.808 ember esett hadi­fogságba E szerint a kimutatás szerint Nagymagyarország minden ezer lakosára 18 halott jutottl. A fölmentettek száma összesen 506.432 volt. 380.821 halottról emlékezik meg az első statisztika, de Magyarország tulajdonkópen 660.821 fiát vesztette el a világháborúban. Mert halott az eltűntek egyharmada és a hadifogolyként elkönyvelt katonák egy - hatoda is halott — A monarchia összesen 1,524 062 embert veszített a világháborúban, ebből Ausztriára 819 816, Boszniára 43 425 ember esik. A magyar hadbavonultak közül minden ötödik meghalt. Csonka-Magyarorszégra vonatkoztatva is összeállították a statisztikát. E szerint minden ezer emberre 15 halott és 46 sebesült esik. Budapesten minden ezer hadbavonult közül meghalt 11, megsebesült 45 ember. Csonka Magyarország halottainak száma körülbelül 200.000-re tehető. Huszonhatezer ember még mindig hadi­fogolyként van kezelve a nyilvántartóban, de mindössze 1500—2000 emberünk van még távol ezek közül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom