Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-05-25 / 42. szám
lilX. évfolyam 43. szám* Szerda €tyixla, 1937. május 35. EISfiietési árak: Negyedévre: Melyben . . . 1 P 60 f. vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij elitre fizetendő, mJTKAl, TlMUiaun És K686AZHÁSUTI MSEULAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét Illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendő»?. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára S fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonA mii join t$ ülesséie. Amit eddig csak a lesajnált moralistáktól hallottunk, hogy a munka nemcsak jog, hanem kötelesség is, most már az államférfiak is hangoztatják. Ha pedig az államférfiak és a kormányok megállapítják valamiről, hogy az az állampolgárok kötelessége. ennek a megállapításnak igen komoly következményei szoktak lenni mindnyájunkra nézve. A marxi ideológia, amely azonosította a munkást a proletárral, a munkát a proletáriátussal, abban a meggyőződésben volt, hogy a munka jogának harci eszközként való használatával ki tudja kónyszeriteni a társadalomtól a proletárság politikai és gazdasági elsőbbségének elismertetését. Ez a fegyver azonban bizonyosan hasznavehetetlenné válik, mihelyt az államhatalom a munkát kötelességnek deklarálja. Bizonyos, hogy a termelés teljes anarchiáját csak akkor kerülhetjük el, ha a munkát kötelességnek tekintjük. Akár a kommunizmuson, akár a magántulajdon elvén épüljön fel a gazdasági szervezet, a munkát egyaránt szigorú kötelességgé kell tenni az állampolgárok számára. Lényeges különbség azonban az, hogy ennek a kötelességnek teljesítéséért minő ellenértéket adhat a gazdasági szervezet. A kommunista államban mindenkinek legalább elvben egyenlő jutalom jár, magántulajdon elvén épült államban a munka értéke szerint különbözik. De bárminő eredményt biztosítani a munka számára csak akkor tudhatunk, ha kötelességnek ismerjük el a munkát. Olaszország az első állam, amely igy fogja fel a munkát. Az uj olasz munkatörvény, a Carta del Lavoro szigorúan ezen az állásponton van. Korszakalkotó és jelentőségében talán a francia forradalom hires deklarációját az emberi jogokról is meghaladják a Carta del Lavoro rendelkezései. Nem fog ártani, akár kívülről betanulni az uj olasz törvényt. A munka minden értelmiségi, fizikai és technikai formájában szociális kötelesség. Ebből és csakis ebből a szempontból áll a munka az állam védelme alatt. így szól az olasz törvény első cikke. A szakszervezeti szervezkedés szabad. Azonban csak a törvényesen elismert és állami felügyelet alá helyezett szakszervezeteknek van joguk a munkaadói! és a munkások összességét bizonyos kategóriában törvényesen képviselni, az érdekeiket védeni, illetményeket szedni és közérVerőfényes májusi nap kedvezett Gyula vallásos lakossága szép ünnepének, a heteken át nagy gonddal előkészített Mária-nap- nak. Mint ismeretes az ország szivében néhány lelkes és istenfélő magyar férfiú a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére egy gyönyörű sziklatemplomot létesített a Gellórt- hegy egy elhanyagolt barlangjában a Ferenc József hid fölött, amely sziklatemplom ma már bucsujáróhelye mindazoknak, akik súlyos megpróbáltatásukban a Magyarok Nagyasszonyához fordulnak vigasztalásért és reménységért. Ez a lelkes tábor országossá akarja tenni a Patrona Hungáriáé kultuszát és e célból rendezi a vidéki városokban ezeket a Mária-napokat. A gyulai bizonyára egyike volt a legsikerültebbeknek. Az ünnepség vendégeiként Gyulára érkezett P. Zadravecz István, a nemzeti hadsereg nyugalmazott tábori püspöke P. Bende Szaniszló ferences hitszónok kíséretében, dr. Czettler Jenő egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos, vitéz Ilosvay Lajos miniszteri titkár, Lauri- sin Lajos a m. kir. opera tagja és Szepessy Artur erdőtanácsos. Zadravecz püspököt, aki szombaton este 10 órakor érkezett meg, a pályaudvaron ünnepélyesen fogadta a katolikus egyházközség képviselete és nagyszámú ünneplő közönség élén Csete József dr. polgármester. Az állomási épületből kilépő püspököt Metz Tercsiké üdvözölte virágcsokorral és kedves köszöntő beszéddel, melyre a püspök meghatott szavakkal mondott köszönetét, azután az utcákén várakozó közönség sorfala között h ajtott Brém prelátusnál készített szállására. Az anyatemplomban már a szombati májusi ájtatosság után kezdetét vette a Mária-napra dekü kérdésekben állást foglalni. Ez a második cikk. íme Marxnak fenyegetése : a kisajátítók kisajátitott- nak fordítva teljesedett. A szociálista tanokon nevelkedett erélyes Mussolini ime egyszerűen kisajátítja a szociálista szakszervezeteket, hogy beállíthassa a munkát a nemzeti termelés szolgálatába és biztosíthassa a munka eredményét a munka számára és megvédhesse az élő munkást a szervezett munka visszaéléseitől való készület, amennyiben az Oltáriszentség imádásra kitétetett és éjfélig zsúfolt templom közönsége imádkozott a kenyérszinben jelenlevő Üdvözítő előtt. Vasárnap az ünnepségek a püspök által az anyatemplomban mondott ünnepi misével vették kezdetüket. A mise közben evangéliumkor P. Bende Szaniszló mondott lelkeket megragadó hatású szentbeszédet. A bűn következtében elaljasodott, de az isteui kegyelem által újból felemelt emberiségről szólott, reámutatott, hogy ebből az isteni kegyelemből a legteljesebb mértékkel az üdvözítő anyja kapott, akit ezért tisztelnünk és szeretnünk kell. Az elesett magyar nemzetnek is a magyarok Nagyasszonyához, a kegyelmek Anyjához kell fordulnia, ha nyomorúságából ismét életre akar kelni. A szépen felépített és hatalmas szónoki lendülettel előadott beszéd látható hatással volt a hívekre. A szentmise alatt a templomi ének- és zenekar Kovalszky Róbert dr. vezényletével szebbnél-szebb egyházi Mária- dalokat éuekelt, a mise végén pedig az egész közönség énekelte a pápai és nemzeti himnuszt. A déli órákban a püspök néhány látogatást tett, többek között felkereste lakásán Csete József polgármestert is. Déli 1 órakor báió Apor Vilmos plébános ebédre látta vendégül a püspököt és társaságát, valamint a Mária nap helyi rendezőit. * Délután 6 órakor kezdődött az ünnepi díszelőadás az Erkel Ferenc színkörben, amelyet zsúfolásig megtöltött az ünneplő közönség. A gyönyörűen feldiszitett, felvirágzott színpadon, a megvilágított lourdes i Szüzanya szobor előtt legelőször a gyulai templomi énekkar„énekelte el a Magyar Hiszekegyet, azután pedig dr. Domanek Pál A. gyulai M A MÁV. MENETJEGY1RODA május hó 30-án megnyílik :86 i~~' A BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET pénztárhelyiségében.
