Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-05-14 / 39. szám
IíIX évfolyam 39. szám. Szombat Ctyula, 1937. májas 14 Előfizetési árak: Negyedévre: getyben . . . 1 P 60 f. üdékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. DJdJ\£!/0 mJTIKAI, TÁRSADALMI ÉS KftZflAZnÁmTl HKTII.AP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. felelős szerkesztő: B6BAY FERENC Ifegjelenlk szerdán és szombaton fiz utóHállomolt ii i Imi Irta: Dr. LUKÁCS GYÖRGY v. b. 1.1. országgyűlési képviselő. Az a szellem, amelynek irányítása mellett a Nemzetek Szövetségét megszervezték, a Nemzetek Szövetségének alapokmányában, az úgynevezett paktumban, a legfontosabbnak a hírhedtté vált 10. cikket tekinti. Ez pedig aképen rendelkezik, hogy a Nemzetek Szövetsége tagjainak kötelességük a Nemzetek Szövetsége minden tagjának területi épségét és mostani politikai függetlenségét tiszteletben tartani és minden külső veszedelemtől megoltalmazni. Mint valami fétist, úgy tiszteli az orthodox felfogás ezt a rendelkezést és ebből azt a téves következtetést vonja le, hogy az államoknak a páriskőr- nyóki békeszerződésekben megállapított határai és birtokállományai változhatatlauok. Más szóval ezen orthodox felfogás szerint, a ini trianoni bilincseink örökkétartók volnának. Köztudomású, hogy ezt a felfogást magának a paktumnak szövege cáfolja meg. Mert a paktumnak vannak ám egyéb cikkei is. Ott van nevezetesen 19. cikke, amely világosan kimondja, hogy a Nemzetek Szövetségének közgyűlése időnkint felhívhatja a Nemzetek Szövetségének tagjait, az alkal- mazhatatlanokká vált szerződéseknek, vala- miut az olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyek fennmaradása a világbékét veszélyeztethetné. Ugyan mit jelent ez, ha nem a revízió gondolatának nyílt kifejezését ? Akkor tehát, amidőn mi, magyarok a békeszerződés revíziójának szükségességét hangoztatjuk, egyáltalában nem követünk el semminemű olyan blaszfémiát, amilyennek az utódállamok, már magát a revízió megemlítését is tekintik, hanem egyenesen a paktum értelmében cselekszünk. Mert nem az alkalmazza helyesen a paktumot, aki annak csak egyes kiragadott rendelkezéseit veszi figyelembe, más rendelkezései előtt azonban egészen szemet huny, hanem az, aki harmóniknsan alkalmazza annak minden egyes intézkedését. Mi igenis elfogadtuk a 10. cikk rendelkezéseit is, keserű kényszerűségből elfogadtuk, de mert elfogadtuk, meg is tartjnk : tűrjük egyelőre megraboltatásunknak és megcsonkit- tatásnnknak szörnyűséges állapotát, azonban életet akarunk önteni a 19. cikk rendelkezéseibe is és minthogy legszentebb meggyőződésünk szerint a trianoni békeszerződés a békét veszélyezteti, ezért követeljük a paktum alapján a trianoni békeszerződés revízióját. Lehet e elítélni bennünket ezekért a revizionális törekvésekért ? — Bosszankodni miattuk igenis lehetséges azoknak, akik a mi rovásunkra gazdagodtak, de megítélni bennünket és szerződésszegési tendenciákkal vádolni emiatt a természetszerű felfogások miatt, ezek miatt a paktum által támogatott törekvéseink miatt lehetetlen, legalább is igazságtalan. Hát elitélte-e valaha valaki,a franciákat azért, mert Elzász visszaszerzésének gondolatát soha egy percre fel nem adták ? Pedig az ő revizionális törekvéseiket nem fedezte ám az akkori nemzetközi jog ! Egyébként a páriskömyéki békéknek tarthatatlanságát, alkalmazhatatlan voltát leginkább maguk az utódállamok bizonyítják nap nap után azzal, hogy ők szegik meg ezeknek a rájuk különben csupa haszonszerződéseknek egyes rendelkezéseit és ezáltal szinte ujjal mutatnak ezeknek a szerződéseknek alkalmazhatatlan voltára. Klebelsberg Kunó díszpolgári oklevelének átadása. Gyula város képviselőtestülete gróf Kle- belsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ur díszpolgári oklevelének átadása ügyében a városháza nagytermében május 18 án, szerdán délelőtt 11 órakor díszközgyűlést tart, melynek sorrendje a következő: A díszpolgári oklevél átadása a polgármester által. Németi József gimnáziumi igazgató üdvözlő beszéde. Miniszter ur válasza. Polgár- mester zárbeszéde. Ambrus Sándor temetése. Csütörtök délelőtt 10 órakor vette kezdetét Atubrus Sándor felsőházi tag temetési szertartása. A vármegye nagy halottjának koporsóját. mely a vármegyeház dísztermében volt felravatalozva, volt íőszolgabirái, Bert- hóty István dr, Moldoványi János békési, Kiss László dr. orosházi, Kiss László szeghalmi, Pálka Pál dr. gyomai és Vangyel Endre dr. gyulai főszolgabirák hozták le a vármegyeház előtti térre és helyezték el a virágözönben álló katafalkra. A temetésen csaknem teljes számban j elen volt a vármegye tisztikara, ólén dr Ko- vacsics Dezső főispán és dr. Daimel Sándor alispánnal. Nagy számmal volt képviselve a kir. törvényszék, pénzügyigazgatóság, az összes hivatalok, a honvédség, csendőrség tisztikara, a Bókósmegyei Takarékpénztár és az összes társadalmi alakulatok és szervezetek. Az előkelőségek között láttuk Brém Lőrinc, Belicey István felsőházi tagokat, dr. Lukács György orsz. képviselőt, gróf Almásy Dénes, gróf Wenckheim László, gróf Almásy Alajos nagybirtokosokat. Az egyházi szertartást itt dr. Pallmann Péter és Paksy Sándor ref. lelkészek végez ték remek beszédek kíséretében. A ref vegyeskar gyönyörű énekével keltett mély hatást. Az egyházi szertartás bevégeztével dr. Ko- vacsics Dezső főispán lépett a ravatal elé és fennkölt beszédben búcsúztatta el a halottat utolsó útjára. A simái Kalas Ferenc lelkész imája után dr. LukácB György mondott szívből jövő, mélyen átórzett és meghatást keltő rövid beszédet, melyben vázolta Ambrus Sándornak a vármegye közéletének javára végzett nagy munkáját, megadva neki a híven teljesített kötelességek után az elismerés koszorúját. Bucsuzóját e szavakkal zárta be : „A viszontlátásig !“ A tatarozási adókedvezmény. A hivatalos lap mai száma közli a pénzügyminiszternek a pénzügyigazgatósághoz és adóhivatalokhoz intézett körrendeletét az ezévi tatarozási házadómérséklés ügyében. A rendelet idézi az 1927. évi V. törvénycikknek azt a szakaszát, mely a tatarozási adókedvezményre vonatkozik. A törvény értelmében, ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap húsz százalékát elérik, de annak hatvan százalékát nem érik el, a tatarozási költség felét az 1928. évi házadóalapból kell levonni. Ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap hatvan százalékát elérik, de annak száz százalékát nem érik el, a tatarozási költségek felét az 1928 évi házadóalapból, a másik felét pedig az 1929. évi ház adóalapból kell levonni. Ha pedig a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap száz százalékát elérik, vagy meghaladják, a tatarozási költségnek az 1927. évi házadóalap összegét elérő részét az 1928. évi, a többi részét pedig az 1929. évi házadóalapból kell levonni. A pénzügyminiszternek a törvény szakaszaihoz fűzött végrehajtási utasítása kiemeli, hogy különbséget kell tenni az adókedvezmények szempontjából egyrészt a lakásrendelet bérkorlátozó hatálya alá tartozó városok és községek, másrészt ama községek között, amelyekben a háztulajdonosok rendelkezési jogát már visszaállították. Ennek következtében az adómérséklés csak azokra a városokra és községekre terjed ki, amelyekben még 1927-ben, vagyis a tatarozás idejében is kötött lakbérek vannak. Másik feltétele az adómérséklés engedélyezésének az, hogy a tatarozást legkésőbb ezévi november harmadi káig be kell fejezni. A tatarozási költségeket mindenkor a jogerősen megállapított adóalappal kell összehasonlítani. Amig az adóalap megállapítása nem jogerős addig az első, illetve másodfokon megállapított adóalapot kell irányadóul venni. A levonások összege soha sem lehet több, mint amennyi maga az adóalap. Ehhez képest, ha valamely ház 1928 évi adóalapjából az 1926. évi tatarozási költségek fejében is levonásnak van helye, az 1927 évi tatarozási költség fejében nem lehet az 1928. évi adóalazból többet levonni annál az összegnél, mint amennyi az adóalapból az 1926. évi tatarozási költség levonása után fenmarad- Ilyenkor megeshetik hogy a háztulajdonos az 1927. évi tatarozás költségei fejében nem részesülhet akkora adómérséklésben, mint amekkora őt a törvény értelmében tulajdonképpen megilletné. Ha a bérlő tatarozási költségeket, vagy azok egyrészét megtéríti a háztulajdonosnak, akkor a bérlő által megtérített költség erejéig adó- mérséklésnek nincs helye. Az átalakítási munkálatok, az adókedvezmény szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a tatarozási munka. Az olyan városokban és községekben1
