Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-05-11 / 38. szám
L1X évfolyam 38* szám« Szerda Ctyula, 1937. május 11 Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁB&ADAIJn ÉS KtaUTlliftZATI HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendőfc. Kézirat nem adatik vissz* Egyes szám ár a 8 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton| Ambras Sándor | Békésvármegye közéletének kimagasló alakja hunyta le hétfőn este 9 órakor örökre szemeit. Ambrus Sándor vármegyénk nyugalmazott főispánja, a felsőház választott tagja negyven évet meghaladó időt töltött Békésvármegye szolgálatában, a közigazgatási hivatalok mindenikében működést fejtve ki. Valamennyi állásában nemcsak lelkiismeretes, széles látókörű, igazságos tisztviselőnek bizonyult, de hivatott képviselője, elsőrendű reprezentánsa volt annak a politikai irányzatnak, mely az ő működése idején érlelte meg a nemzet számára a maga jó és rossz gyümölcseit és amelynek két vezérlő elve volt: az intran- zigens nacionalizmus és a következetes liberalizmus. Ezzel a két eszmével töltekezett Ambrus Sándor lel- külete is, ezek váltak vezérlőivé köz- , szolgálati pályáján és társadalmi működésében. Izzó, csüggedést, kishitűséget nem ismerő faj és hazaszeretet és ebből folyóan kitartó törekvés az erők kifejlődési útjainak minél szabadabbá tételére, ezek voltak Ambrus Sándor egyéniségének alapvonásai. Részrehajlatlan, pártatlan ember volt. Nem ismert pártfogást, ismeretlen volt előtte a nepotizmus. Fanatikusan hitte, hogy az erő, a tehetség nem szorul pártfogásra, a gyengeséget pedig nem lehet, nem szabad támogatni. Az igazságosság volt tetteinek egyedüli irányitója nemcsak közhivatali funkcióiban, de társadalmi tevékenységeiben is. Ettől el nem tért soha és vajmi keveset törődött azzal, hogy itt-ott talán ellenségeket szerzett vagy elveszhette az érdekeltek szimpátiáját. Az elfogulatlanul igazságosak rokonszenve mindig vele volt. Közéletünk iránti elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy ezek száma mindig akkora volt, hogy Ambrus Sándornak sohasem kellett egyetlen pozíciójáért sem szenvedélyes harcokat vívnia. Ahova őt kiszemelték és amely pozíciót ő vállalt, oda mindig küzdelem nélkül, hivatottságá- nak közelismerése mellett emelkedett. Munkaerejének teljében, széleskörű hivatási polcról szólította őt el annak idején egy politikai irányváltozás és Ambrus Sándor szótlanul félre állott, híven ahhoz az elvéhez, hogy az erősebbnek érvényesülése elé nem kell akadályokat gördíteni. Most a még erősebb halál állott elébe és ő ellentmondás nélkül adta fel ismét a küzdelmet, bizonyára abban a reményben és fanatikus hitben, hogy még nálánál is lelkesebb, sza- badságszeretőbb magyaroknak, keményebb férfiaknak adhatja át helyét. Erős vigaszunk volna a gyászban, ha ez az ő hite valóra válnék. * Ambrus Sándor vármegyénk nyugalma zott főispánja, a Felsőház tagja, a Békésme Bjelik Imre v. b. t. t., aki altábornagyi rangban az osztrák-magyar hadsereg utolsó tábori püspöke volt, 1860 ban született Illaván. 1883-ban szentelték pappá Nyitrán és a nyit- rai egyházmegyében lelkészkedett. 1883 április elsején került a katonasághoz mint katonapap. Végigszolgálta az osztrák magyar monarchia csaknem minden tartományát. Érdemeire való tekintettel később a központba ke íült Becsbe, a tábori püspökséghez, előbb mint a tábori püspök titkára, később pedig mint irodaigazgatója. 1912. évben, mikor az akkori tábori püspök, Belopotoczky Kálmán Dyugdijba vonult, ő lett utódja és mint tábori püspök vezette az osztrák-magyar monarchia hadseregének lelki ügyeit egészen az 1918-iki összeomlásig. Mint tábori püspök elérte az altábornagyi katonai rangot és a király való- s ágos belső titkos tanácsosnak is kinevezteAz összeomlás után Bécsből Nagyváradra Az ülésen a vármegye főispánja elnökölt. Az alispáni jelentést — amelyet minden észrevétel nélkül fogadtak el — rövid kivonatban az alábbiakban ismertetjük : Bejelentetett 3 öngyilkossági eset és 3 öngyilkossági kísérlet. Baleset: Korcsmáros Kálmán scffőr Füzesgyarmaton özv. Maray Jánosnót bérkocsi jával elütötte úgy, hogy nevezett sérüléseibe belehalt; a balesetek száma különben 4 volt Tüzeset 16 fordult elő; 8 esetben gondatlanság lett megállapítva A gazdasági munkások helyzete, miután a tavaszi és nyári munkálatokra a szerződé sek megköttettek, s igy a kereseti lehetőség gyei Takarékpénztári Egyesület igazgatósági elnöke, a III oszt vaskoronarend tulajdonosa stb. május 9 ón este 9 órakor, alig két heti gyengélkedés után Gyulán elhunyt. A hir villámgyorsan terjedt el a városban és mindenfelé fájdalmas részvétet keltett. A középületeken gyászlobogók lengenek. Ambrus Sándor — Ambrus Lajos gyulai ügyvéd és földbirtokos fia — 1863 január 26-án született Gyulán. Itt kezdette tanulmányait s Budapesten 1887 ben a jog- és állam- tudományi egyetemen fejezte be. Előbb a bíróságnál kezdte köztisztviselői pályáját s jog- gyakornok lett a gyulai kir. törvényszéknél. Az 1887. évben már a vármegyénél találjuk, mint közigazgatási gyakornokot. 1888-ban szolgabiró a gyulai járásban. 1892-ben Szeghalomra főszolgabíróvá, 1897 ben orosházi főszolgabíróvá választották meg és 1906. május 23 án a vármegye alispánja lett, mely minőségben tiz évet töltött hivatalában. Bókósvár- megye főispánjává 1916. március 6 án neveztetett ki. Még élénk emlékezetünkben van ünnepélyes beiktatása, mely 1916 március 23-án történt nagy lelkesedés mellett. Béke lengjen hamvai felett! költözött, mint a nagyváradi káptalan tagja. Ugyanis a régi monarchiában az volt a szokás, hogy a tábori püspök rendszerint a nagyváradi káptalan tagja volt. Mikor Széchenyi Miklós gróf nagyváradi püspök meghalt, súlyos egyházjogi bonyodalmaktól tartottak az utódlás körül, de a Szentszék azzal oldotta meg a nehéz problémát, hogy Bjeliket bízta meg a nagyváradi egyházmegye vezetésével, mint apostoli adminisztrátort. Néhány nappal ezelőtt érkezett a hir, hogy a hatvanhét éves főpap agyvérzést kapott. Orvosai többször eret vágtak rajta s a püspök állapotában javulás is állott be. Vasárnap ismét rosszabbodott a volt tábori püspök állapota, újólag eret vágtak rajta, de ez már nem segített. Bjelik Imre hétfőn éjszaka meghalt. Temetése szerdán lesz a nagyváradi székesegyházból. megvan, türhetőnek mondható. Ipar és kereskedelmi téren azonban lényeges változás nincsen, sőt egyes helyeken az ipari munkások — szakmunka hiányában — gazdasági munkával kénytelenek foglalkozni. Remélni lehet, hogy a nagyobb helyeken meginduló építkezések legalább abban a szakmában lényeges javulást fognak eredményezni Mint komoly figyelmet érdemlő jelenséget emeli ki a jelentés, hogy a mezőberónyi építőipari munkások egyrósze a szociáldemokrata szakszervezetből kilépett és nemzeti alapon szervezkedik. Panaszkodik a jelentés a nagymérvű közBjelik Imre nagyváradi püspök meghalt. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése (027. május 9.)
