Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-05-07 / 37. szám
2 Békés 1927. május 7 Bethlen István gróf miniszterelnök köszönőlevele a vármegyéhez és Gyula városhoz. Bethlen István gróf miniszterelnök meleghangú leiratban köszönte meg a vármegye törvényhatóságának legutóbbi közgyűlésén kifejezett bizalmat és olaszországi eredményeiért megnyilvánitott elismerését. Gyula városához pedig, mely legutóbb díszpolgárává választotta, az alábbi köszönőlevelet intézte: Gyula r. t. város tek. képviselőtestülete f. évi április hó 20-án tartott közgyűlésén az ország helyreállítása érdekében teljesített munkásságomért szives volt engem a város díszpolgárává választani. Fogadja a tek. képviselőtestület bizalmának c megtisztelő megnyilvánitá- sáért hálás köszönetemet. Budapest. 1921. évi április hó 29-én. BETHLEN. Itt említjük meg, hogy a tervezetek szerint Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter folyó hó 18-án veszi át díszpolgári oklevelét Gyula város képviselőtestületének ünnepélyes díszközgyűlése keretében. Hogy Bethlen István miniszterelnök a díszpolgári oklevelet személyesen is lejön-e és mely időben, ez még eddig bizonytalan. Miután a miniszterelnököt olaszországi sikerei után most országszerte díszpolgárrá választják, nincs kizárva, hogy egyáltalában nem lesz ideje a tömeges bi- zalomnyilvánitásokat személyesen honorálni. ben figyelő, zeneórtő közönség dörgő tapsokkal jutalmazta a nagyhírű professzort, akit láthatóan meghatott ez a spontán ünneplés, amelyet egy nagyon kedves ráadással köszönt meg. Két ízben szerepelt a gyulai Közművelődési Egyesület filharmonikus zenekara. — Beethoven: Prometheus nyitányát és az V. Ssimfonia Andante ját játszották olyan csillogó művészettel, annyi csipkefinomsággal és a nagy zeneóriás szellemébe való olyan elragadó elmélyüléssel, hogy minden edd'gi sikerüket megfeleztek s az összjátók kifogástalansága, a nagy Orchester fegyelmezettsége, nagyszerű teljesítménye büszkeséggel töltötte el e város minden zenekedvelőjét. A siker legnagyobb része természetesen Kovalssky Róbert dr. karnagyukat illeti, akinek csillogó művészeténél, tudásánál, Ízlésénél és lelkességénél csak az odaadó szorgalma és fáradhatatlansága nagyobb. Az a fennlobogó ünnepi mécses, amelyet a Közművelődési Egyesület gyújtott meg tegnap este a nagy Beethoven-emlókóre, fényének egy részét visszasugározta arra az Egyesületre, amelynek úgy vezetősége, mint tagjai előtt egy nagyszerű eszme világol: a magyar kultúra fejlesztése Beethoven hangverseny. Musset írja valahol: „Nagyobbá mi sem tesz, mint egy nagy fájdalom,“ Talán senkire sem illik ez a mondás annyira, mint a zene- irodalom zseniális mesterére : Beethovenre, aki a fájdalmak tisztítótüzében megedzett lélekkel alkotta a zeneirodalom páratlan gyöngyeit. Gyönyörű gesztus volt a gyulai Közmű velődési Egyesülettől, hogy halála 100 ik évfordulójának megünneplésével megszentelte hétköznapjainkat és a Beethoven emlókbeszéd megtartására Kovacsics Dezső dr. főispánunkat kérte fel, aki klasszikus szépségű és értékű beszédében az emlékezés örökzöldjével áldó zott a zenetitán soha nem múló emlékének. beszéde egyike a legszebbeknek, nemcsak a művész életének és művészetének brilliáns ismertetése, hanem és főképen a kor lelküle- tének megórzókitése és egy zseniális művész lelkének pompás megértése által is. Beethoven remekeiből értékes gyöngysort fűzött repertoirjában Henry Wilhelmus, holland zongoraművész, professzor. As dur szonátáját, Scherzoját nem egyhamar fogjuk elfelejteni és mindenkor legdrágább élményünk lesz a bevógzett művészettel, bámulatos technikával előadott Marica funebre-je. Az áhitatos csönd\ ÜZLETHELYISÉG,' mely jelenleg szabómühely, 1927. évi augusztus hé l-ére KIADÓ 343 1—1 Jókai Mór-utca 26. sz. alatt. A. májusi lakbér. Elmélyedő lélekkel vezette végig a megértő hallgatóságot Beethovennek a bonni családi házban eltöltött virágtalan gyermekkorától a bécsi környezetnek fölemelő és nevelő hatásáig, a hihetetlen szenvedésekben megszentelt léleknek a művészet legtisztább forrásáig: a Mindenek Urához való eljutásáig s a tiszta és cselekvő hitből táplálkozó művésznek a klasszikus művészet hófehér ormára való fölemelkedéséig. Jellemezte Beethovenben a lángészt, aki uj utat vágott, az ő koráig ismeretlen szépségeket tárt fel a zeneművészetben, aki pazar kézzel szórta vérvirágos lelkének csodás kincseit s életének utolsó pár esztendejében a legszomorubb sors felhőzte be napjait. Mintegy hatalmas, hősi opera utolsó akkordja köszöntött reá 1827. március 27 ike, amelynek hóviharos délutánján a zeneirodalom e fénylő csillaga kilobbant. Pár jó barátja volt körülötte csak, akik előtt a megbékélt zseni ezeket a szavakat suttogta : Gott ist mit mir. Ahogy a pompás emlékbeszéd tanúsítja, mi magyarok különös joggal veszünk részt a müveit világ e nagy ünnepében. Beethoven tövises életében pár rózsát a magyar föld tér-, melt neki, amidőn főuraink meghívására Pes - len, Martonvásáron és Korompán szerepelt s e magyarországi tartózkodása alatt ihlette meg lelkét egy csodaszép, romantikus szere - lem, melyből — hogy csak Fideliot említsük — oly sok örökóltü alkotás származott s amelynek tiszta emléke elkísérte az élet vándorúján. Azok közt az emlékbeszédek közt, amik a centenárium alkalmával a magyar nyilvánosság előtt elhangzottak, Kovacsics Dezső dr. A »Békés« április 27én megjelent 34. számában egy lakbértáblázatot közöltünk, melynek segítségével mindenki kiszámíthatja, hogy az érvényben levő lakásrendelet értelmében az 1927. évi május 1-én mennyi lakásbért köteles fizetni házigazdájának akkor, ha a rendelet szerint az 1917. évi novemberi bérfizetés alapján egyezkedtek meg. A közölt táblázat törvényes, helyes és pontos. Eszerint lehet követelni és kell fizetni a lakbért Gyulán és azon vidéki városokban, ahol sem vízvezeték, sem csatornázás nincsen. A lakbértáblázatra vonatkozólag több reklamálás és felvilágositás-kérés érkezett be szerkesztőségünkhöz, melyekből azt láttuk, hogy a kiszámítás alapjával sokan nincsenek tisztában, azért erre nézve most megnyugtató és felvilágosító magyarázattal szolgálunk, melyek figyelembevételével bárki meggyőződhetik arról, hogy ha a közölt hivatalos táblázat elapján fizetett, helyesen fizetett, mert a táblázat helyes. Az 1927. május elsejei lakbérfizetés alapja az 1917. évi novemberi negyedévi (tehát nem az 1917. egész évi) lakbér. Azért csak az 1917. évi novemberi negyedbér, mert a rendeletben ez van megrógzitve, mint alapbér, aranykoronában, azért ez az 1917. évi alapbér nem papirkoronában, sem nem pengőben veendő alapul, hanem mindenkori aranykoronában. Az aranykorona pedig ma 14500 papír, vagyis 1 pengő 16 fillérben áll, tehát ez veendő az 1917. évi novemberi bér kiszámításánál alap gyanánt. Tehát az 1917. novemberi 1 aranykoronának megfelel ma 1 P 16 f. 5 > > 5 » 80 * » » » 10 » » > 11 * 60 » 25 > » 29 » — » stb A rendelet szerint azonban nem kell még most az 1917. évi teljes novemberi negyedi lakbért fizetni, hanem annak csak 60 százalékát, tehát csak a felénél valamivel többet (ami a háztulajdonosoknak elég nagy sérelme) és ezen a 60 százalékon felül 3 szá zalék közüzemi pótlékot, tehát összesen csak 63 százalékot, eszerint 1917. novemberi 1 aranykorona, vagyis 1 P 16 f. után 63% = — P 73 '/10 f. * » 5 » » 5 » 80 » » » = 3 » 655/io * * * 10 » » 11 » 60 * » » — 7 í 31 » * * 25 » » 29 » — » » » = 18 » 27 » és igy tovább, ezek többszörösét aszerint, amint az 1917. novemberi negyedí lakbér ösz- szege mennyi volt. A közölt kimutatás tehát teljesen helyes úgy a lakásokra, mint az üzletbórekre nézve.
