Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-05-07 / 37. szám
IíIX, évtoljam 37. szám. Szombat Clynla, 1937. május 7. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben Vidékre 1 P 60 f. 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TimunAlJfT ÉS KÖZGAZDÁSZAT! KBCILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendőh. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A magyar tanyaviiág sürgős kérdései. Most, hogy Kismagyar ország lettünk, temérdek kérdésben rájövünk arra, amit tennünk kellett volna akkor, amikor még Nagymagyarország voltunk. Úgy jártunk mint a tönkrement aki bár kicsinyre összezsugorodott vagyonnal, de gazdag tapasztalatokkal kezd uj életet. Gróf Széchenyi István száz év előtt irta Kelet Népéről, Magyar Parlagról, Hitelről szóló csodálatos nagy munkáit és száz év, meg egy nemzetkatasztrófa kellett ahhoz, hogy nemzete megértse vezérének csodálatos távolbalátását és ragyogó lángszellemét. így állunk a tanyavilág kérdéseivel szemben is. Ezer év óta vannak — mint minden agrár államban — Magyarországon is tanyák, van állandó tanyai élet, szaporodnak a tanyai iskolázás, a tanyai közigaz-i gatás, közegészségügy, a tanyai közlekedés, postaügy stb. stb. megoldásra váró nagy kérdései, — és most veszi először észre egy figyelmes kormányzat, hogy tanyák is vannak az Alföldön s Magyarország összlakosságának mintegy ötödrésze tulajdonképen nem is a városokban, hanem a tanyákon éli le családjával együtt földi életének túlnyomó részét. így például a 130 ezer lakossal szereplő Szeged városának lakói közül több mint 80 ezer a tanyákon lakik, csak vendég a városban. Békésmegyében is 50 év óta óriási méretekben szaporodott a tanyák száma, a mostani földbirtokrendezés folyamata óta pedig országszerte gomba- módra bújnak elő a földből az uj, veresfedelü tanyák ezrei. A tanyai élet rendezése tehát most már sür- getőleg követeli a kormányzati beavatkozást. E tárgyban Scitovszky Béla belügyminiszter értekezletet tartott a képviselőház delegációs termében, hol Búd János pénzügyminiszter, az összes szakminisztériumok képviselői, a nagyobb tanyai központokkal rendelkező vármegyék főispánjai, országgyűlési képviselői, alispánok és az alföldi városok polgármesterei vettek részt. A belügyminiszter nyitotta meg az értekezletet. Előadta, bogy a magyar tanyavilágnak hatmillió holdnyi területén több mint egy millió főnyi szinmagyar lakossága tengődik a közlekedés, egészségügy, hitélet, oktatás, gazdasági élet és igazgatás terén egyaránt nélkülözve a legelemibb követelményeket. Bejelentette, hogy a belügyminisztériumban tervezeteket készítenek ezen hiányok orvoslására, de hallani kívánná a megjelentek közvetlen tapasztalatait és konkrét javaslatait is. Az értekezlet a következőkben jutott egyező megállapodásokra: A tanyavilág közigazgatási szükségleteinek ellátására közigazgatási kirendeltséget, úgynevezett kitelepített jegyzöségeket kell létesíteni, amelynek hivatása az, hogy a tanyakörzet lakosságának minden irányú közigazgatási szükségleteit ellássa. — Ahol ilyen közigazgatási szerv nem létesíthető, ott vissza kell állítani a régi misztabirói intézményt. Fontos közigazgatási kérdés a tanyai temetkezés rendezése. A tanyai postaszolgálat megoldható azokkal a lovas kézbesítőkkel, akik a közérdekű hirdetményeket viszik szét. Enyhíteni kell a tanyai házépítési szabályrendeletet s meg kell szervezni a tanyai tűzoltóságot. Tanyaközpontok létesítését a jövőben csak nagyobb útvonalak keresztezésénél .kell engedni s az uj építkezéseket szigorúan ellenőrizni kell utcarendezési és egészségügyi szempontból. Az előadói javaslatok felett részletes vita indult meg, amelynek a végén a belügyminiszter örömmel állapította meg, hogy az értekezlet a kérdés megoldása szempontjából gyakorlati szempontokkal és tapasztalatokkal szolgált. Az elhangzott javaslatokból megvalósítja mindazt, ami célszerűnek mutatkozik és keresztülvihető. A kormány, ha mérsékelt anyagi áldozatokra van szükség, azokat is meghozza, de kell, hogy az önkormányzatok is támogassák a kormánvzatot e törekvésében. A magyar-olasz barátsági szerződés a Ház asztalán Walko Lajos külügyminiszter a képviselőház ülésén beterjesztette az Olaszországgal 1927. évi április 5 én Rómában kötött barát sági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat magyar szövege a következő: Barátsági, békéltető-eljárási és választod bírósági szerződés Magyarország és Olaszország között. Óíőméltósága a Magyar Királyság kor mányzója és őfelsége Olaszország királya megállapítván a két nemzet számos közös érdeke tekintetében fennálló összhangot, áthatva attól az őszinte vágytól, hogy államaik között az igaz barátság kötelékét létesítsék és gondoskodni kívánván arról, hogy a béke és a rend fentartására irányuló törekvéseiket egyesítsék avégből, hogy ilymódon a két népnek jövendő fejlődésükre nézve újabb bizto sitékot adjanak, elhatározták, hogy e célból megkötik ezt a barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést és meghatalma- zottaikká kijelölték, még pedig : Őfőméltósá ga a Magyar Királyság kormányzója gróf Bethlen István miniszterelnök ur nagymóltó- ságát és Őfelsége Olaszország királya lovag Mussolini Benito olasz miniszterelnök ur nagyméltóságát, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg: 1, cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös ba rátság fog fennállani. 2. cikk. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerülő esethez képest választott bírósági eljárás elé bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai utón megfelelő időn belül megoldani nem lehetett. Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés megkötését megelőzték és amelyek a múlthoz tartoznak. Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a magas szerződő felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást imák elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást. 3. cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a magas szerződő felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés — feltéve, bogy jogi természetű vitáról van szó — választott bírósági eljárás alá bocsáttassék. 4. cikk. A békéltető és a választott bírósági eljárás módozatai a jelen szerződéshez csatolt eljárási jegyzőkönyvben vannak megállapítva5. cikk. A jelen szerződés meg fog erő- sittetni és a megerősítő okiratok kicserélése Rómában a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számítandó 10 év tartamára köttetett. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb 10 évi időtartamra hatályban marad és igy tovább. Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták Kelt Rómában, az 1927. évi április hó 5 >k napján. Rfi/hlen
