Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-01-12 / 4. szám
UX évfolyam f ««ám. Szerda €iynla, 1937. január 13 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 f. Fidékre . . . 3 P :!0 f. hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁBKAHAI.MI És KÖZGAZDÁSZAT! HMTLAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, nova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: BOKÁT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonMegválasztották Békésvármegye felsőházi képviselőit. Tcrtcnetmi nevezetességű közgyűlés a vármegyeházán. A választás eredménye általános megelégedést keltett. (1927. január 10.) A nemes vármegye ősi tradícióktól megszentelt tanácskozási termében — egy pár rövid órára — dicső őseink hatalmas szelleme volt az ur a lelkek felett! Mintha Deák, Kossuth, Széchenyinek a távozó idők nemes patinájával bevont dicső alakjai kiléptek volna, a tanácskozó terem falát díszítő képek arany kereteiből, hogy lelkesítsék, felrázni igyekezzenek a magyart tes- pedó álmából 1 Történelmi pillanatok voltak ezek! Az ősi követküldés emléke elevenedett meg lelki szemeink előtt s a törvényhatósági bizottság mai képe élénk bizonysága volt a magyar nép alkotmányszeretetének és tiszteletének. Egy pillanatra szinte feledve volt minden nyomorúság, mit a közelmúlt reánk kimért, éltünk a pillanat nagyszerűségének, élveztük a nemzeti tradíciókból visszasugárzó fénynek melegét s bizó reménységgel álltunk a zsongó lelkek tömegében, mert éreztük azt, hogy ez volt az a pillanat, amikor a magyar nemzet rálépett arra az útra, amelynek végén ott ragyog minden magyar ember álma: a régi Nagy-Magyarorszég ! A nevezetes közgyűlésről szóló tudósításunkat az alábbiakban adjuk: Dr. Kovacsics Dezső főispán délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. A bizottsági tagok régen nem látott nagy számban vonultak fel, érezvén mindegyik a történelmi pillanat teljes nagyságát. Azért gyűltünk egybe — úgymond a főispán — hogy egy újra éledt jogot és kötelességet gyakoroljunk, hogy megválasz- szuk az országgyűlés felsőházába küldendő követeinket; nincs kétségem a felől, hogy a törvényhatóság lelkesedése a mai napot ünneppé avatja; -a mai nap nevezetes nap, mert a vármegye részt kap a törvényhozás munkájából, abból a hatalmas építő munkából, amely a hónap végén összeülő országgyűlés feladatává van téve. Meg vagyok győződve, hogy a tekintetes törvényhatósági bizottság méltó lesz önmagához, amikor eme történelmi pillanatban azok a magasabb szempontok fogják elhatározását irányítani, amelyek a múltban vezették. Történelmi időket élünk. Minden nap kötelességeket és munkát hoz számunkra. Eme kötelességek megoldása egy-egy tégladarabot ad a magyar nemzet hatalmas épületének. A vonatkozó kormányrendelet felolvasása után elnöklő főispán elrendelte a titkos szavazást először a megválasztandó 2 rendes tagra. A választási eljárás meglehetős hosszú ideig tartott. Az eredmény: Beliczey Géza kapott 185 szavazatot, Ambrus Sándor 118 szavazatot. A megválasztott két felsőházi tagért küldöttség ment s a terembe lépésük alkalmával a közgyűlés lelkes ovációban részesítette őket. Ezután elnöklő főispán üdvözölte őket a következőkben: Méltóságos felsőházi tag urak! Őszinte örömmel teszek eleget azon alkotmányos kötelességemnek, hogy közöljem Önökkel, hogy Békésvármegye közönsége bizalmával Önöket ajándékozta meg. Amidőn ezt örvendetes tudomásul közlöm, egyúttal örömmel kell megállapítani azt, hogy Békésvármegye közönsége az előbbi beszédemben hangoztatott azt az elvet emelte ismét érvényre, hogy bizalmával a vármegye közéletének régi kipróbált munkásait ajándékozta meg. Méltóságtok itt működtek, itt dolgoztak s hervadhatatlan érdemeket szereztek a vármegye közéletében. Hosszabb beszédben méltatja a megválasztottak érdemeit, majd igy folytatja : Örömmel rögzítem meg ezeket a tényeket és kérem a felsőházi tag urakat, hogy továbbra is ez utón haladni szíveskedjenek. Legyenek rajta, hogy vármegyéjük érdekeit előbbre vigyék. Minthogy azonban nemcsak e vármegyének vagyunk polgárai, hanem polgárai vagyunk ennek a sokat szenvedett hazának is, arra kérjük tehát őket, hogy legyenek mindenkor a nemzeti gondolatnak zászlóvivői, vegyék ki a részüket abból a hatalmas államépitő munkából, amelyet a kormány maga elé tűzött. Isten tartsa meg Méltóságtokat és munkájukat az Isten áldja meg. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps fogadta az üdvözlő szavakat; ennek le csillapultával előbb Beliczey Géza köszönte meg az ovációt. Méltóztassanakfmegengedni, úgymond, hogy elsősorban hálatelt szívvel mondjak köszönetét azért a kitüntető bizalomért, hogy a magyar országgyűlés felsőházába megválasztani méltóztattak. Ebben a pillanatban úgy érzem, hogy ez a kitüntetés szól annak a közéleti munkálkodásnak, amelyet elődeim ebben a vármegyében kifejtettek. Nem kívánok most azon messzemenő célok fejtegetésével foglalkozni, amelyeket az országgyűlés két házának együttesen megvalósítani kell. A sok fontos probléma körül azonban ki kell emelnem azt, hogy nekünk elsősorban és azon problémák megoldását kell ténykedésünkkel előbbre vinni, amelyeket a mindennapi élet sürgetően követel. Ezek a problémák a rohanó életnek úgy gazdasági, mint kulturális és szociális kérdéseivel vannak szorosan összekapcsolva. Ilyenek a munkáskérdések, a középosztály talpraállitása, a tisztviselőkérdés, a hadikölcsön kötvények égető problémája, egyszóval a mindennapi életből előálló ügyekkel kell foglalkoznunk. Én mint törvényhozó, azt az Ígéretet teszem, hogy ennek a kitüntetésnek méltóan akarok megfelelni azzal, hogy minden akaratommal és tehetségemmel, vármegyém, hazám és polgártársaim boldogságának előmozdítását fogom munkálni. A lelkes éljenzéssel fogadott szép beszéd után Ambrus Sándor mondott köszönetét a bizalomért. Öméltósága, a vármegye főispánja megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a felsőházról szóló törvénynek az a rendelkezése, melyszerint a törvényhatóságok a törvényhozásba is kiküldöttek utján nyernek befolyást, nem uj jog, hanem felújított jog. Nem akar bővebben kitérni azokra a ténykedésekre amelyek a régi rendi országgyűlés nemzetfentartó működésének bizonyságai, egyet azonban, — mint amely a most megválasztottak előtt követendő példaként ra- gyog — kiemel és ez az, hogy épen a vármegyék, a rendi vármegyék kiváltságos kiküldöttei voltak azok, akik a rendi alkotmány kibővítéséért küzdöttek. Hogy többet ne említsek a jobbágyság eltörlése a rendi ü K 7* A A A A/ 1927.január hó 22-én H in-* a vármegyeház dísztermében. M
