Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-03-20 / 22. szám

LVIKI. évfolyam 22. szám Szombat Ctynla, 1926. m arc ins 20 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 R Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁBtUnALMI ÉS KÚ26AZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. Felelfis szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Közvetlen összeköttetés Gyuláról Pestre. Vészmadarak. A külföldre szökött magyar emigránsok főfószke tudvalevőleg hosszú időn keresztül Bécs volt, ahová futottak mindazok a szálak, amelyek mozgatták az emigráció magyar el­lenes akcióját. Majd időnkiut vándorútra kel­tek, áttették székhelyüket Prágába, majd Belgrádba, beutazták egész Európát, sőt mágnástagjuk, Károlyi Mihály és hitvese több rendben még Amerikát is felkeresték látogatásukkal, ahol legutóbb félreérthetetlen nyíltsággal adták tudtukra, hogy az Egyesült Államok területére beutazási engedélyt többé A májusi uj menetrend most van össze­állítás alatt. A vármegye alispánja, mint nekünk mondotta több javaslatot küldött az üzletvezető­ség utján az államvasutak igazgatóságához, hogy a vármegye székhelye, Gyula városa több és jobb vasúti összeköttetést kapjon — Különös figyelmébe ajánlották az igazgatóságnak azt a szomorú tényt, hogy Gyulának nincs közvetlen vasúti összeköttetése a fővárossal, te­hát elsősorban ezt kérelmezik. Ugyancsak több felterjesztéssel fordult Békés­vármegye közigazgatási bizottsága is az állam­vasutakhoz és ennélfogva remélhető, hogy a májusi menetrendben ezek az óhajok teljese­désbe mennek. Magyar városok Békésmegyéért. nem kaphatnak. Pár hót óta, különösen a frankhamisitási botrány kirobbanásának idejétől, nagy sür­gés forgás indult meg Párisban, ahol egy­más után tünedeztek fel alázatos dörzsölő- déssel a magyarországi emigráusok. Látták őket a kamara folyosóin, pártkörök előcsar­nokaiban 8 szélsőséges politikusok előszobájá­ban. Párisi megjelenésükkel érintkezési pon­tokat kerestek azokkal a szélsőséges francia pártokkal, amelyek, ba nem is szívesen, de meghallgatták Károlyi Mihályék rágalmait. Ilyen okokra vezethető Tissza, hogy akadt a francia szociáldemokraták között két férfiú Pontenier és Leon Blum, akik a magyar emigráusok ösztökélésére interpellálni akar­tak a frankügyben. Ez a látszólagos siker arra az elhatáro­zásra bírta az emigránsokat, hogy Bécsből Párisba tegyék át székhelyüket. Sokat pa­naszkodtak ugyanis amiatt, hogy az osztrák kormány részvétlensége miatt szervezetük sor­vadásra van ítélve. S most azt remélik, hogy a frankhamisitási botránj jó alkalmat szol­gáltat számukra, hogy a francia közvélemény szimpátiáját maguk iránt megnyerjék. Garami Ernő már össze is csomagolta bécsi háztar­tását 8 indulóban lett volna Páris felé, de hiányzott még az emigránserők átcsoportosí­tásához szükséges pénz. Azonban ezt is sike­rült előteremteniük, mert a magyarországi szociáldemokraták a magyar munkások fillér­jeiből fedezték Garami költözködési költ­ségeit. Előtte állunk tehát annak, hogy ezek a vándorló vészmadarak uj területre érve, ismét erős akciót indítanak hazájuk ellen, amikor végső elkeseredésükben, talán még a múltban tanúsított gyalázatos hazaárulá­sukra is rádupláznak. Ez az áruló pénzből és a magyar munkások fillérjeiből jólétben élő emigránstársaság az ő ördögi lelkében nem tud megbékélni azzal, hogy egy élni akaró, becsületes nemzet boldoguljon. Mert régebben beférkőztek Párisban egy társadalmi egyesület kebelébe, amelyik az Emberi Jogok Ligája hangzatos címen működik. El vagyunk rá készülve, hogy a szöke­vény emigránsok a frankhamisitási botrányt alaposan ki akarják használni bazaáruló mun­kájuk céljaira, de nyugodtan tekintünk bot­rányos működésűk elé, mert hiába repülik be Európa minden nagyobb városát, hazáju­kat felfalni nem tudják, mert itt a jövő re­ményében dolgozó nemzet áll velük szemben, amelynek nem akad egyetlen tagja sem, ame lyik vissza óhajtaná az ő átkozott uralmukat. Naponta érkeznek jelentések arról, hogy egyes magyar városok mily összeggel járultak hozzá a békésmegyei árvízkárosultak felsegitéséhez. Ezek szerint a következő adományok gyűltek egybe március hó 15 éig : Kecskeméten . ............................... 300 millió Békéscsabán Sz olnokon........................................ 425 millió Makón . . De brecenben................................... 500 millió Szegeden . Or osházán . ........................................212 millió Czegléden . 312 millió 560 millió 396 millió 77 millió Budapesten 2.8©o, 000,000 korona. A többi magyar városok gyűjtése még ismeretlen. Guttmann rokonsága letette a 600 milliót. A bankigazgató szabadlábon. Néhány nappal ezelőtt Guttmann Ernőt, a Békéscsabai Alföldi Bank egyik igazgatóját le­tartóztatták és bekísérték a gyulai kir. ügyész­séghez. A bankigazgató ügyvédje utján kérte szabadlábra való helyezését a gyulai kir. ügyész­ségtől A törvényszék oly végzést hozott, hogy a letartóztatott bankdirektort 600 millió korona óvadék mellett szabadlábra helyezi Guttmann Ernő családja a 600 millió ko­rona óvadékot letette, mely után a törvényszék a gyanúsítottat szabadlábra is helyezte. Értesü­lésünk szerint, az Alföldi Bank bukása ügyében a főtárgyalást májusban fogják megtartani. Gyulán eddig 14 kereskedő kért kényszeregyezséget. A rossz gazdasági viszonyokra, a pénzte­lenségre, az üzleti pangásra nem kell már hivat­koznunk. Minden szónál többet beszél az a szo­morú tény, hogy Gyulán a mai napig 14 keres­kedő kért kényszeregyezséget, miután fizetési kötelezettségének nem birt eleget tenni. A kereskedő rettentő erővel küzd a fekete rém, a fizetésképtelenség ellen. Nevét félti, becsü­letét, tekintélyét, hitelét, szóval mindent, ami ér­ték a kereskedő világban. Lemond szórakozásai­ról, megszorítja a háztartás kiadásait, elbocsájt alkalmazottaiból, halasztást kér hitelezőitől. Es mikor már úgy érzi, hogy enyhül a helyzet, j amikor már azt hiszi, hogy meg tudja úszni a dekonjunktúra szennyes áradatát, megjelenik az adóvégrehajtó, jön a háziúr és felbillenti a nehe­zen egyensúlyba nozott mérleget Adót kell fizetni, ha egész nap nem is jön vevő a boltba. Most hallottuk Budapesten, hogy három nagykereskedő megegyezett és a sok alkalmazottat pénz helyett különféle utalványokkal fizeti. Ezzel az utal­ványokkal az alkalmazottak a három kereskedés­ben vásárolhatnak, ha fűszerre, fehérneműre, szövetre, vagy épp fára van szükségük. Egy­előre, ez is megoldás. Rendőrfogalmazó a tábla előtt. A gyulai kir. törvényszék tárgyalta annak­idején azt a bűnügyet, amelynek egyik vádlottja Fiedler rendőrfogalmazó, a kétegyházi kirendelt­ség vezetője volt s akit súlyos testisértés bűn­tettével vádoltak. A rendőri nyomozat alatt sgy vasúti alkalmazottat kínzó eszközökkel vallat­tak s a botrányos eset következtében az őrizetbe vett vasutas felesége felakasztotta magát. A gyu­lai törvényszék 6 havi fogházra ítélte el Fiedler fogalmazót, ki az Ítélet ellen felebbezést jelentett be. Ezt az ügyet most tárgyalta a szegedi kir. ítélőtábla s a törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Érdekes, hogy a nyomozat az elveszett pénzeslévél megkeritése végett indult meg és az volt a gyanú, hogy az Erdélyből kül dött 10000 lejes levelet a vasúti alkalmazott tulajdonította el. Időközben a levél megkerült. Fiedler az Ítélet ellen semmiségi panaszszal élt a Curiához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom