Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-11-27 / 94. szám
1926. november 27. Békés 5 Hol fogunk ? A nyilvános szavazás községenkint az alábbi szavazókörök, szavazatszedő küldöttségek és a feltüntetett helyiségekben tog megtörténni: Gyulán: I. szavazókor: Belváros. Helyisége a belvárosi róm. kath. iskola földszinti terme. Elnök Kohn Dávid birtoknyilvántartó, helyettes elnök Soltész Béla pékmester, jegyző Piczkó József gazdálkodó, helyettes jegyző Pomucz György városi napidijas. II. szavazókor: Nagymagyarváros. Helyisége Ludvig József korcsmahelyisége. Elnök dr. Megyesy Ágoston ügyvéd, helyettes elnök Schmidt István vaskereskedő, jegyző Pleyer Ernő tanító, helyettes jegyző Katkó Imre városi napidijas. III szavazókor: Kisváros, Kisromán- város és Ujgyula. Helyisége a Magyar Király szálloda földszinti terme. Elnök Sál József butorgyáros, helyettes elnök Baranyik Ignác ipartestületi jegyző, jegyző Kohlmann László adószámvevő, helyettes jegyző Implom József városi napidijas. IV. szavazókor: Józsefváros. Helyisége a Polgári Kör. Elnök Dundler Ferenc ig.- tanitó, helyettes elnök Endrész József tanító, jegyző Török József adószámvevő, helyettes jegyző Hack Márton városi napidijas. V. szavazókor : Újváros. Helyisége az Újvárosi Olvasókör. Elnök dr. Pallmann Péter ref. vezető-lelkész, helyettes elnök Balogh János ref. tanitó, jegyző Treba István adószámvevő, helyettes jegyző ifj. Sál István városi napidijas. * VI. szavazókor: Nagy románváros J\éy\- sége az állami elemi iskola. Elnök Horti Béla várm. számvevőségi főtanácsos, helyettes elnök Toldi András gazdálkodó, jegyző Szentirmai Mihály áll. isk. igazgató, helyettes jegyző ifj. Tottál Sándor adótiszt. VII. szavazókor: Szentpálfalva, Aranyág, Törökéiig, Ajtósfalva, Bánóinkért, Máriafalva, Ökörjárás, Remete, Uláhrét, Nagyfenék. Helyisége Oszuszky J. vendéglője. Elnök Antalóczy Nándor vm. főlevéltáros, helyettes elnök Raák Mihály máv. műszaki tiszt, jegyző Kertész Lajos tanitó, helyettes jegyző Hack József adótiszt. VIII. szavazókor: Bperjes-puszta, Bicere, Siórét és Pejrét. Helyisége a gyürkehelyi iskola. Elnök Loós Lipót tanitó, helyettes elnök Góg János gazdálkodó, jegyző Konrád Jenő tanitó, helyettes jegyző Wítt- man József városi árvaszéki iktató. IX. szavazókor: Kálvária, Sándorhegy, Szabadka, Szentbenedek, Józsefbenedek, Szlányi- és Farkashalom. Helyisége a szentbenedeki iskola. Elnök Schreiber Ottó polg. iskolai igazgató, helyettes elnök Kiss Mihály gazdálkodó, jegyző Némann Géza állami tanitó, helyettes jegyző Démusz József adótiszt. Doboz községben: I. szavazókor: 1-től 500 házszámig. Helyisége a községháza. Elnök Hegedűs Gyula főjegyző, helyettes elnök Fára Sándor urad. számvevő, jegyző Gulyás Károly községi irodatiszt, helyettes jegyző Lukács Tóth József ev. ref. ig. tan. II. szavazókor: 501. házszámtól végig, valamint a külterület és majorok. Helyisége az óvoda. Elnök Marcsek György jegyző, helyettes elnök Sztankovits Lajos urad. intéző, jegyző Szász Zoltán birtoknyilvántartó, helyettes jegyző Markos Domokos áll. ig.- tanitó. III. szavazókor : Bobozmegyer puszta és tanyák. Helyisége a Községháza Dobozmegyeren. Elnök Szécsi Tamás jegyző, helyettes elnök Márton Sándor esküdt, jegyző Fekete Szűcs Sándor tanitó, helyettes jegyző Lipták János közs. esküdt. Gyulavári községben: I. szavazókor: az egész belterület. Helyisége a községháza. Elnök Vertán Emil községi főjegyző, helyettes elnök Pánczél Emil községi jegyző, jegyző Mohácsy Ambrus állami tanitó, helyettes jegyző Kovács Sándor ref. tanitó. II. szavazókor: az egész külterület. Helyisége az óvoda. Elnök Domokos Albert áll. isk. igazgató, helyettes elnök Z. Császár Ferenc gyógyszerész, jegyző, Tóth József ref. tanitó, helyettes jegyző Piukovits Antal ny. állami tanitó. Kélegyháza községben: I. szavazókor: a belterület 1—300 házszámig és a majorok. Helysége: a községháza. Elnök Hermann Gyula községi jegyző, helyettes elnök Dávid János törvény- biró, jegyző Fodor József magántisztviselő, helyettes jegyző Sülé István közs. végrehajtó. II. szavazókor: 301 házszámtól végig és az összes tanyák és telepek. Helyisége : az állami elemi iskola. Elnök Hager András nyug. ig. tanitó, helyettes elnök Hajdú Sándor malomtulajdonos, jegyző Berki István ig. tanitó, helyettes jegyző Kiss István tanitó. Ujkigyős községben: I. szavazókor: 1 - 511 házszámig és Újtelep. Helyisége: a községháza. Elnök Stiasny Ödön gazd. intéző, helyettes elnök id. Csatlós Balázs földbirtokos, jegyző Csatlós Balázs közs. főjegyző, helyettes jegyző Skaliczky Ferenc földbirtokos. II. szavazókor: 572 házszámtól végig és az összes majorok, puszták, tanyák és telepek. Helyisége: az ókigyósi nagymajor. Elnök Grämling Alajos urad. felügyelő, helyettes elnök Karcsay István urad. főszámvevő, jegyző Kender Albert községi jegyző, helyettes jegyző dr. Bukta József urad. pénztáros. A csend és rend fenntartásáról Gyula r. t. város egész bel- és összes külterületein dr. Hoffmann Károly választási elnök, Dobozon: Hegedűs Gyula, Gyulaváriban: Vertán Emil, Kétegyházán : Hermann Gyula, Újkígyóson: Stiasny Ödön gazd. int. szavazatszedő küldöttségi elnökök gondoskodnak. (1925. évi XXVI. t.-c. 58. §. 1. b., illetve 57. §. (4.) Az ajánlást a választás napját: 1926 évi december hó 10-ét megelőző 8 — nyolcadik — napon, vagyis 1926. december hó 2 — második — napján délelőtt 9 órától délután 1 óráig terjedő időben kell: dr. Korpásy Gyula kir. ítélőtáblái biró választási biztosnak a választási bizottság hivatalos helyiségében, Gyulán, a váosháza nagy tanácstermében átnyújtani. A választási biztos sem korábban, sem későbben nem vehet át ajánlást. (1925. évi XXVI. t. c. 62. §. 3. pont). A választás eredményének kihirdetése Gyulán, a városháza erkélyéről történik. Mielőtt disznóölésre vásárolna, mindenkinek saját érdeke, bogy olcsó áraimról meggyőződjön. — Tisztelettel ioné i-6 Hász Imréné. A falu útja. A falusi nép most az elé a választás elé van állítva, hogy polgár akar-e lenni, vagy pedig proletár ? Vannak, akik a régi termelési rendet ujjal akarják felcserélni. Amennyiben e szándék mögött politikai érdek lappang, nem érdemes vele vitába szállni. A politika önző, amely kész feláldozni a termelés érdekét és a társadalom békéjét, csakhogy sikert arasson. Vizsgáljuk meg e kérdést politikamentesen, kizáróan a termelés és a jólét szempontjából. Ebből kell kiindulni, mert a politika befolyása megzavarhatja a termelés rendjét s ebből nyomor és szenvedés származbatik éppen a legszegényebb tömegek hátrányára. Ha helyes kiindulással vizsgáljuk azt a kér dést: mi legyen a falusi nép társadalmi elhelyezkedésének iránya, akkor mindenek előtt azt kell tisztáznunk, hogy mi a célja a polgári rendnek és mi a szocialistáknak ? A polgári rend a magántulajdon elve alapján áll és ezt igyekszik tovább fejleszteni. Ná lünk e fejlesztés legújabb lépése a föidnélküliek jelentékeny részének földhöz és házhelyhez juttatása volt. A polgári rend nem szűkíti tehát, ha nem bővíteni akarja azok körét, akik magántulajdonnal bírnak Vagyis a proletárt is fel akarja emelni a polgárság sorába. A polgári rend nem csak gazdasági, hanem kulturális eszközökkel is emelni kívánja a proletárt. A birtokreform, a házhely akció, már több százezer kisembernek juttatott magántulajdont a haza földjéből, a most megnyíló tanyai iskolák pedig azt célozzák, hogy a nép összes rétegeit is ellássák a fölfelé emelkedéshez szükséges kulturális fegyverekkel. A polgári társadalom tehát meg akarja osztani a maga érvényesülésének és haladásának eszközeit a nép széles rétegeivel, hogy azoknak is módjuk legyen a magántulajdon megszerzésére és kifejlesztésére. Ezzel szemben a szocializmus meg akarja dönteni a magántulajdon elvét és a polgárságot is le akarja taszítani a proletárság színvonalára. A nincstelenek számát akarja odáig növelni, hogy senkinek semmije sem legyen, ezért nézi dühhel a föld- és házhely parcelláit. Attól fél, hogy ezek vele szemben a polgári társadalmat erősitik. mert kiszélesítik a magántulajdont a nagy tömegek felé. A szocialista agitáció azonban nem őszinte. Látva, hogy a nép Síéles rétegei a ma gántulajdon elvétől el nem tántoríthatok, meg fordította a lázas taktikáját. Úgy tesz, mintha a magántulajdonnak nem lenne ellensége. Kezdi lekicsinyelni a föld- és házhelyosztás eredményét, mintha ő többet, kiadósabbat és kevesebb teherrel járót osztana szét a magántulajdonból, mint a polgári rend ma teszi. A falu népét azonban ilyen ámítással megfogni nem lehet, mert Oroszország példája mutatja, mit mivel az uralomra jutott szocializmus a falusi nép vagyonával és termésével. Ha pedig valaki kételkedne abban, hogy a mi szocialistáink nem ugyanazt akarják, mint orosz elvtársaik, arra nézve is van már döntő bizonyíték A budapesti gyári munkásság köréből nemrég felszólaltak az ellen, hogy a szocialista párt eredeti programmját (mely meg akarja szüntetni a magántulajdont), a falu nápének szájaize szerint módosítják. A szocialista vezetők erre megnyugtatásul szószerint azt mondták, hogy a szó • cialista programm marad a régi — csak a köntös változik. Egyelőre . . . A szocializmus tehát továbbra sem tűri a magántulajdont. De nem tűri a nép szabad akaratát sem. Hiszen éppen most zajlott le az osztrák szocialisták kongresszusa, amelyen már odáig mentek, hogy a proletárságot legelemibb személyi és családi dolgaiban is korlátozni akarják, — persze csak akkor, ha uralomra jutnának. A szocialistáknak tehát nem kell a társadalom lassú fejlődése, a magántulajdon irányában. E túlzó irányzattal szemben a vidéki nép
