Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-02-24 / 15. szám
Di*. Daimel Sándor alispán hamisított aláírásával adományokat gyűjtöttek Borsodmegyében. A csaió adománygyűjtők iratait kézre kerítették, de a csalóknak nyoma veszett. A borsodmegyei falvakat napok óta kéttagú társaság járta be, amely az árvízkárosultak javára gyűjtött Az adománygyűjtők szabályszerű írásokkal voltak fölszerelve, többek között egy Békésvármegye alispánja által aláirt okmánnyal is, úgy hogy a gyűjtés milliókat eredményezett eddig. A hangácsi csendőrörs gyanúsnak találta az egész gyűjtési akciót s az adománygyűjtők iratait lefoglalta azzal, hogy azoknak valódiságáról akar meggyőződést szerezni. A gyűjtők erre azt kérték a csendőrörstől, hogy addig is, amig az iratokat megvizsgálják, ők tovább folytathas sák gyűjtési munkájukat a faluban. Az engedélyt erre megkapták, midőn azonban a csendőrörs később keresni kezdte őket, kitűnt, hogy as adománygyűjtőknek nyoma veszett. A lefoglalt iratokról megállapítást nyert, hogy azok hamisítványok. A vagyon- és jövedelemadó bevallási iveinek kitöltése A február 28-ig benyújtandó vagyon- és jövedelemadó bevallására vonatkozólag a pénzügyigazgatóság az alábbi tájékoztatást nyújtja : A jövedelem és vagyonadó kivetése céljára bevallást kötelesek adni a természetes személyek, amennyiben személyes adómentességben nem részesülnek, továbbá a jövedelem- és vagyonadó alá tartozó jogi személyek. A jövedelemadó bevallás kötelezettsége alól felmentetnek: a) azok, akiknek az 1925. évben csupán adómentes jövedelmük volt, adóköteles jövedelmük azonban nem volt; b) azok, akiknek az 1925. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedelmük együtt a 800 aranykor, értéket, vagyis 11 600,000 papirkoronát nem haladta meg, vagy ha meg is haladta a 800 aranykorona értéket, az adóköteles jövedelem az 500 aranykorona értéket, vagyis 7.250,000 papirkoronát nem érte el; c) a kisbirtokosok abban az esetben, ha azoknak és a velük együtt adózó családtagoknak csupán lakóhelyükön van oly birtokuk, amely együttesen 50 kataszteri holdnál nem nagyobb és más községben sem ingatlan, sem ingó vagyonuk nincs, az állandó lakóhelyükön pedig a föld és házbirtokon, valamint a g) pontban meghatározott kisipari és elárusítói foglal kozáson, vagy esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrásuk nincsen ; d) a házbirtokosok abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön van házbirtokuk és ezen, valamint az 50 kataszteri holdat meg nem haladó földbirtokon s esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelmi forrásuk nincsen ; c) általános kereseti adó bevallása adása alól felmentett kisiparosok és az utcai, piaci árusok abban az esetben, ha a c) vagy d) pontban meghatározott ingatlanokon kívül más jövedelemforrásuk nincs ; f) azok az egyházi javadalmasok és a magánszolgálati alkalmazottak, akiknek az 1925 évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2400 aranyksrona értéket, vagyis a 34.800,000 papirkoronát nem haladta meg és ezenkívül más jövedelmük nem volt, vagy más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona értéket, vagyis 7.250,000 papirkoronát nem haladta meg; g) azok az állami, törvényhatósági, községi (városi) alkalmazottak, akiknek az 1925. évben a közszolgálati illetményükön kivül más jövedelmük nem volt, illetőleg más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona értéket, vagyis 7.250,000 papirkoronát nem haladta meg. Gutmannt a rendőrok Gyulára hozták. (Saj. tud.) Békéscsabáról Írják nekünk : Megírtuk annak idején, hogy az államrendőrség bűnügyi osztálya, mely az Alföldi Bank csalárd bukásának ügyében dicséretreméltó, hatalmas munkát végzett, Gutmann Ernő, a bank volt igazgatója ellen csalárd bukás bűntettének gyanúja miatt, akinek tartózkodási helye ismeretlen volt, országos kötözést rendelt el. Értesülésünk szerint Gutmann Ernő a napokban Békéscsabára érkezett és a rendőrség nyomban gondoskodott őrizetbevételéről, majd előzetes letartóztatásba helyezte és a további eljárás lefolyása végett átkisértette a gyulai ügyészség fogházába. A Gyulai Atlétikai A Gyulai Atlétikai Club folyó hó 20 án tartotta dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző elnöklete alatt nagyszámban egybe- gyűlt tagok jelenlétében tisztujitó, évi közgyűlését. Dr. Konkoly Tihamér elnöki megnyitó beszéde után Nagy Ferenc titkár olvasta fel jelentését, majd Fodor Emil főpénztáros az egylet zárszámadásának beterjesztése kapcsán ismertette a folyó évi költségvetést. Dr. Konkoly elnök úgy a titkárnak, mint különösen Fodor Emil főpénztárosnak ügybuzgó és eredményes közreműködéséért az egyesület elismerését és köszönetét nyilvánította. Az alapszabály módosítása után a tiszt- ujitásra került a sor. Megválasztották: disz- elnökké : dr. Ssakolcsay Lajost, elnökké : dr. Konkoly Tihamért, társelnökökké: dr Csete József, Reisner Arthur, Osváth Bélát, alelnö- kökkó: Misley Elemér, Trauttvrein Gyula, dr. Keresztes Gyula, Hirmann József, ügyószszó : Club közgyűlése. dr. Tury Ferenc, ügy vezető'igazgatóvá : Pleyer Ernő, főtitkárrá: Nagy Ferenc, titkárrá : Treba Lajos, főjegyzővé: Hegedűs István, jegyzővé : Gombay Hugó, főpénztárossá : Fo - dór Emil, versenypénztárosokká: Somogyi Gyula, Vauderlich Kálmán, ellenőrökké : Petz József, Pitzkó József, pályafőorvossá: dr. Jung Géza, pályaorvosokká : ifj. dr. Follmann János, dr. Takácsy Lajos, dr. Gombkötő Ferenc, dr. Zimmer Jenő, sportintózővé: Lili Erich, pályagondnokká: ifj. Kocsondy János, szertárnokokká: Lindenfeld István, Füredy Ferencet. Football szakosztályi vezető lett; Bakos József, atlétikai szakosztályi: ifj. Kocsondy János, torna szakosztályi: Krizsán Béla, vívó szakosztályi: Ulicska Endre, ten nisz szakosztályi: dr. Hirmann József. Emellett 32 választmányi tagot választottak meg. Számvizsgálók lettek: Antalóczy Nándor, Hegyi András és Gara Pál. Épít a vármegye. A vármegye alispánja a következő jelentést tette a szombati közgyűlésnek : Az 1925. december havi közgyűlésen előterjesztett jelentés óta a múlt évi fedanyag szükséglet hátralékaképen az Apcvidéki kőbányák r.-t. 2148 köbméter kőanyagot szállított le a gyoma—körösladányi és a gyoma—end- rőd—szarvasi útszakaszokra, ahol a tavasszal, kiszélesítéssel kapcsolatos hengerlések lesznek. Megkezdette ezenkívül a bánya az 1926. évi fedanyag szükségletnek a leszállítását egyelőre Gyula és Békéscsaba állomásokra. A fenntartással kapcsolatos hengerlések, nemkülönben a Szeghalom—vésztői és békés— tarhos—vésztői útépítések a téli időszakra való tekintettel teljesen szüneteltek. A gyulavári hid feljárónál és a dobozi átkelési szakaszon vasbeton korlátok állíttattak fel. A szeghalmi u. n. gőzmalmi Berettyó hid próbaterhelését kereskedelmügyi m. kir. miniszter ur március hó 2-ára kitűzte, amikor is a hid Buday Béla államtitkár ur jelenlétében a forgalomnak is át fog adatni. A gyulai vámosutaknak Gyula r.-t. város kezelésébe való átadására a határidőt e hó 24-ére kitűztem. Az érdekeltség által kiépíteni kért békés- csaba—csorvás—orosházi vicinális utak Csor- vás és Orosháza határába eső részének kiépítésére vonatkozó t. hat. bizottsági határozat jogerőre emelkedett, miért is a kiépítéshez szükséges tervek előmunkálataira az 1890. évi I. t.-c. 55. §-ában előirt engedély megadatott. A békéscsabai határba eső útrész vonalvezetése ellen beadott felebbezést, döntés végett kereskedelemügyi miniszter úrhoz terjesztettem fel. A nem felebbezett szakaszok tervezése folyamatban van. A Sebes Körös gátszakadása folytán keletkezett árvíz a Szeghalom—vésztői újonnan épült ut egyrészét elborította; ugyan ennek az útvonalnak Vésztőhöz csatlakozó régi szakaszán a Holt Hörösön levő u. n Nérnedi- fahidat az árvízvédekezéssel kapcsolatban le kellett rombolni. A Fehér Körös gátszakadása folytán viz alá került gyula-sarkadi kiépített törvény- hatósági közutnak a Fehér Körös hidján túl fekvő szakasza, a Fekete Körös hid feljáróig; a most folyamatban levő árvíz levezetéssel kapcsolatban ez az útszakasz több helyen mesterségesen is átvágatott. Előre látható, hogy az árvizek teljes elvonulása után a fentebb említett mindkét utón és a szintén vizalá került sarkadi úti utkaparó- házon jelentékeny károk fognak mutatkozni. Az árvíz által okozott rongálások helyreállítása csak az árvíznek teljes levonulása és a szóban levő átázott útszakaszoknak telj«s ki- szikkadása után lesz foganatosítható. Már most megállapítható azonban, hogy az árvíz által a közutakban okozott kár legalább 2 milliár- dot tesz ki, vagyis olyan összeget, amely a vármegye közúti költségvetésének egyensúlyát, tekintve, hogy az 1926. évi közúti költségvetés mindössze 350 millió korona maradvánnyal zárol, teljesen felborítja.
