Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-02-20 / 14. szám

2 Békés 1926. február 20. Akik kislakásokat építenek, a kormánytól ötven százalékos építési kölcsönt kaphatnak. Dr. Vas József népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletet adott ki az 1926—27. évi uj lakásépítő külön tevékenység végrehajtásáról. A rendelet értel­mében mindazok, kik a lakásínség megszün­tetését célzó bórházakat kívánnak létesíteni, 1926. március 1 ig jelentkezhetnek és ha a megkívánt feltételeknek megfelelnek, a pénz intézeti központ utján a tényleges építkezési kölcsönnek legfeljebb 50 százaléka erejéig építkezési hitelben részesülhetnek A jelent­kezéshez építkezési beadványmintát kell hasz­nálni és a jelentkezés csak abban az esetben intóztetik el érdemileg, ha igazolja azt, hogy az építkezés céljaira a telek rendelkezésére áll s az építkezéshez szükséges tőkének, a felmerülő költségeknek legalább 50 százaléká­val rendelkezik. A gyulaiakat is bizonyára érdekelni fogja, hogy a piaci árusok dolgában hogyan gondol­kozik a miniszter. Alább közlünk egy ide­vonatkozó levelet, melyet a miniszter Makó város képviselőjéhez irt. A levél igy hangzik : Kedves Barátom ! Érdeklődésed folytán értesítelek, hogy a piaci árusoknak az iparcikkeknek napi piaco­kon való árusithatása iránti kérelme ügyében egyidejűleg 87225—1925. szám alatt kiadott rendeletemmel Osanád, Arad, Torontál köz­igazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék alispánját értesítettem arról, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel hajlandó vagyok megengedni azt, hogy a makói keddi Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja szombaton, holnap este ünnepli működésének 25 éves jubileumát. Miután Rózsahegyi vármegyénk szülöttje, a törvény- hatóság kiküldöttei is részt vesznek az ünnep­ségen A vármegyét a következő törvényható­További feltételként az illetőnek a kö­vetkezőkre kell köteleznie magát: 1. Tulnyomólag kis lakásokat (3 szobás­nál nem nagyobb lakásokat) épittett, minden­féle fényüzési jelleg mellőzésével. 2. Az építkezés egész tartama alatt alá­veti magát a hivatalos ellenőrzésnek és el­fogadja azokat a határozmányokat, amelyeket a rendelet a hitelezés viszonyáról megállapít. Egy egy jelentkező csak egy b^rház építésének állami támogatásában részesülhet és a jelentkezés benyújtását megelőzően már megkezdett építkezések a kedvezményben nem részesíthetők. A jelentkezések felett a népjóléti miniszter határoz. A hitelösszeget 15 óv alatt, évi 6 és ne­gyed százalék és utólagos részletekben kell visszafizetni. napokon tartott napi piacokon az igazolt hadirokkantak, hadiözvegyek vagy hadiárva piaci árusok a normális gazdasági viszonyok elkövetkeztéig iparcikkeiket árusíthassák s felhívtam a nevezett alispánt, hogy a fennt- emlitettek közül névszerint jelölje meg azokat az egyéneket, akiknek ez a jogosultság ki - váltkópen megadható lenne. Tová'bbmenőleg a kérelem teljesíthető nem volt, mert ha ez megtörtént volna, a napi piac rendes heti vásárrá alakulna át, ami pedig az állandó üzlethelyiséggel biró és nagy, régi költséggel terhelt kereskedők érdekeit sértené. Szívélyes üdvözlettel: Walkó Lajos. sági tagok fogják képviselni: Berthóty Károly dr. ügyvéd, kormányfőtanácsos, Jeszenszky Elek kir. közjegyző és dr Major Simon ügy­véd Az ünnepeltnek ez alkalommal fogják átnyújtani Endrőd község díszpolgári ok­levelét is. Felhívás. Az elrabolt vármegyék kiüldözött és kol­dusbotra juttatott Csonkamagyarországra me­nekült lakossága megyénként már régen ósz- szefogott, tömörült és megalapította az el­veszett megyék szervezeteit. Égyedül a szi­lágyvármegyeiek vonakodtak és vonakodnak többszöri felszólítás és kísérlet dacára is szer­vezkedni A szülő földjétől távol lévő fiatalság és általában a gyengébbek felkarolása, segé­lyezése, elhelyezése és támogatásának további elmulasztása egyenlő lenne a szilágyvármegyei mivoltunk megtagadásával A szilágymegyei menekült tanulóifjúság­gal karöltve még egy utolsó kísérletet teszünk a „Szilágyvármegyei Egyesület“ megalakítására. Ezért felkérjük nemre való tekintet nélkül mindazokat, akik magukat, szilágyságiaknak érzik és vallják, hogy a „Szilágyvármegyei Egyesület“ megalapítására szükséges módo­zatok megbeszélése végett f. évi február 20 án, este fél 8 órakor a VI. Vilmos Császár-ut 55. szám alatt levő Bethlen internátus dísztermé­ben (I emelet) kivétel nélkül megjelenni szí­veskedjenek A gyűlés kezdete este fél 9 órakor lesz és ezt a Szilágy vármegyei Menekült Tanuló­ifjúság táncestélye követi. Hazafias tisztelettel az előkészítő bizott­ság nevében és megbízásából Brand Vilmos, Bókésvármegye ny. főispánja Meghívó. A Gyulai Polgári Kör folyó évi feb­ruár hó 28 án délután 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat tisztelettel meghívom. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgatói jelentés. 3. Fónztárnoki jelentés 4. Tisztujitás. 5 1926. évi költségvetés megállapítása. 6 Indítványok, esetleges kérelmek, fe- lebbezések Gyula, 1926. évi február hó 19 ón. j23 1-2 Dr. Csete József s. k. elnök. Hogy gondolkozik a miniszter? Rózsahegy! Kálmán és Békésvártnegye. koldussá. Boldogok, akiknek mindenük megma­radt, de csak akkor lehetnek igazán azok, ha szivükre ölelik azokat, akik megpróbáltattak, ha fölemelik azokat, akik elestek. Ma itt ez a szín­ház a testvériség megpecsételésének színhelye és tanúja; akik itt egybegyültünk, ünnepélyes bi­zonyságot teszünk arról, hogy e város és vár­megye minden fia egy testvér, mi nekik fáj, ne­künk is fáj, közös a könny és közös a gyász, azt akarjuk, hogy közös munkával hárítsuk el a pusztulás minden nyomát, rakjuk össze a fel­dúlt családi fészkeket, adjuk vissza az otthont ■a hontalan családoknak és csak, ha közös volt & munka, csak akkor lehet közös az újjászületés fölött érzett öröm is 1 Igaz, nem voltak ezek a rombadölt házak fényes paloták, nem is láttak talán sok kultúrát, lakóiknak talán nem sok örö met adtak : de otthont nyújtottak. Es ne mondja senki, hogy a magas kultúra embere jobban sze­reti otthonát és erősebben ragaszkodik családi fészkéhez, mint az egyszerű szegény ember. Sőt ellenkezőleg ! „Minél szegényebb az a föld, ahol születtél, minél ridegebb az égalja, minél több nélkülözéssel küzdöttél benne, annál ked­vesebb szivednek. Oh, az embert erősebben le­köti a balsors, mint a jólét: s az sajnálja legjob­ban az atyai házat, aki benne csak egy szalma­födelet veszített.“ (Chato.) Az otthonnak, ennek a magyar földnek a szeretete legősibb formájában a nép fiainál van meg, ott alant nő naggyá ez a szeretet, az élet mélységeiben, a kisemberek millióinak a rétegében, amely ott a lövőárkok között tömegerőnket, a vért, az elszántságot s a cserhalmos sirok legtöbb lakóját adta. embertársaink megvigasztalása, a szegények meg - segítése kötelesség, kötelesség a testvérnek a test - vér iránt, a magyarnak a magyar iránt. Es mikor ezt az áldozatos kötelességet teljesítjük és mindent elkövetünk, hogy az elta karodó szennyes ár helyén aratáskor ismét I aranykalászok hullámozzanak és az eltakarított ro - mok helyén boldog magyar emberek cserepes tanyái újra felépüljenek, mikor kitárul a szivünk és megnyílik a kezünk bőségés adományokkal : akkor a másik kezünk ökölbe szorul — és em lékezünk. Áldozni jöttünk és emlékezni ! Ez a vész, ez a megpróbáltatás nem Istentől, hanem az emberek gonoszságából szakadt ránk. Az ár­vizet nem az erdélyi és bihari folyók vagy he gyek indították el a magyar Alföldre. Azoknak a bihari és erdélyi folyóknak-hegyeknek magyar a szivük ma is. Magyar a szivük most is, hiszen . . . hiszen , . . Üzent az Olt, a Szamos, Maros Minden hullámuk könnytől zavaros, Hulljátok-e, ti ott túl a Tiszán Mit zug az erdő fenn a Hargitán, Mit visszhangzanak a csíki hegyek S Erdély bércein szálló fellegek ? Ez magyar föld s az is marad Tiporják lábbal idegen hadak Csaba mondája uj erőre kél Az özönvizet nem ezek indították a ma­gyar földre, Párisból ontották ránk ezt a gát- szakitó, magyarpusztitó áradatot a trianoni átok embertelen szerzői. Mig a v.zek fölött a magyar tudás, a magyar becsület őrködött, messze egé­szen a Hargitáig, addig Erdély bércei és a ma­gyar Alföld egy közös haza javának amunkálá- sáőan, nem pedig árvizveszedelemnek a szitásá­ban találkoztak. Ez az árvíz egy rettentő tilta­kozás volt a világ legigazságtalanabb békedikta- tuma ellen és a panasz, mely nyomában fakadt: kell, hogy a fellegekig felharsogjon és onnan kér­jen ; ostromolva onnan sürgősen orvoslást a vi­lágnak erre a folyton égő, nyilt sebére, onnan, ahol — erős az én hitem — minden hazug béke- diktatum fölött is örök igazságnak van elköny­velve a mi magyar igazságunk 1 Es most kezdődjék a színjáték ! A tiszta magyar levegőjű szinmü, mely a magyar szín­pad legnemesebb tradícióiból fakadt, melyben mintegy fényesen csiszolt tükörben derült lélek­kel magunkra ismerünk. Borúra derűt akarunk fakasztani ezzel a társadalmi akcióval, melynek jegyében ma összegyűltünk, a borús magyar gondolatokhoz, melyekkel ide beléptünk, csatla­kozzék most mint egy mindent áthidaló szivár­vány, Csathó Kálmán színmüvének magyaros derűje. Ha szomorú is a alkalom, melyre össze­jöttünk, de nem gyászünnepet, nem tort akarunk ülni, hanem megacélozni karjainkat, megnemesi teni sziveinket egy nagy munkához, melyet jó­kedvvel, derült lélekkel kívánunk végezni. Kezdődjék a színjáték, folytassa a poézist az elszánt munka és legyen munkánk koronája minden magyar lélek vágyának beteljesülése: Nagymagyarország feltámadása ! Az elveszett otthon üjraépitése, szenvedő Ha ember nem segít, segít a szél Segít a tűz, a viz, a csillagok De nem leszünk mások, csak magyarok Ne mulassza el Báli­Estélyi­Menyasszonyi­Ruha­Crepe de chine bevásűr- 1 Georgettek Jósánál lilrfFÄtllllÄ Kabáíseiymck selyemáruházat felkeresni Foulárdok Budapest, IV.. Hajó-u. 12-14. Belváros. Mintákat készséggel küldök. — E hirdetés felmutatója 10% engedményt kap a szabott árakból. 971-2 SELYMEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom