Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-11-27 / 94. szám

2 Békés 1926. november 27. Melyik pártnak hány képviselője lesz? Szécsényi szózat. (S.) Az a programmbeszéd, amit gróf Bethlen István Szócsónyben a minap elmon­dott, nemcsak ennek az egy választókerület­nek szól, mert az elejétől végig olyan nagy­jelentőségű kijelentéseket tartalmazott, ame­lyeknek visszhangja kell, hogy legyen az or­szág határain túl is. Fómotivuma volt a bé- kehirdetés, úgy belföldi, mint külpolitikai vonatkozásban. Ezt a kormányzati irányelvet gróf Bethlen István alkotó munkával akarja alátámasztani, hogy azokat az elveket, ame­lyeket már öt esztendeje hirdet és amelyek­nek jórészét már meg is valósította, még előbbre vigye. — Részletesen vázolta gróf Bethlen István ebben a beszédében a kor­mányzat külpolitikai irányelveit, feleletet ad­ván arra, hogy ezen a téren mit kell ten­nünk a jövőben. Európa külpolitikai helyzete nem tekint­hető ma még olyannak, amelyben változások ne állnának be. A győztes nyugati államok a háborúnak reájuk nézve szerencsés befeje­zése után állandóan résen vannak, hogy a békediktátumok paragrafusain őrködjenek. A másik csoport a legyőzött államok, köztük Magyarország óriási nehézségeken átgázolva keresik a lealázott sorsukból való kivezető utakat. Ugyanekkor Európa keletén kialakulat­lanul fekszik még Oroszország, mert azt a haldokló bolsevizmust, amelyik ott még bito­rolja a hatalmat, nem lehet véglegesnek te­kinteni. Hazánknak e között a három csoport között kell keresnie külpolitikai érvényesülé­sét éles szemmel megtalálva azokat az álla­mokat, amelyek a győztesek közül is szívesen látják, ha Magyarország saját erejéből s az ő támogatásukkal erőre kap, de talán első sorban külpolitikai problémánk, hogy a min két környező államokkal olyan jó viszonyt teremtsünk, hogy megoldást nyerhessenek azok a függő kérdések is, amelyek a trianoni békeszerződésből kifolyólag még elintézetlenek. Ha ezek az államok tiszteletben tartják nemzetünknek azt az óhajtását, hogy a tő­lünk elcsatolt területek három millió magyar­ját részesíthessük azokban a jogokban, ami­ket számukra a békeszerződés mondott ki, nekünk nincs okunk velük szemben az elzár­kózás politikáját folytatni. A minisztereluök meg is nevezte a Jugoszláv államot, mint egyikét azoknak, amelyekkel ezirányban már is biztató tárgyalások folynak. A szécsényi beszéd külpolitikai presztízsünket hangoz­tatta, amely téren a Bethlen-kormány elvi- tathatatlanul nagy eredményeket ért el. Köhögés, rekedtség, tüdőhurut ellen használjon valódi Kárpáti fenyő mellcukorkát. Kapható 90* 5-* Práger Frigyes Szent József gyógyszertárában (Józsefváros) Minél közelebb jutunk a választások napjá­hoz, annál nagyobb az érdeklődés a választások iránt. Ma még nem lehet biztosat mondani, hogy melyik pártnak milyenek az esélyei, a kilátásai, mert még azt sem lehet biztosan tudni, hogy kik az igazi jelöltek. Már nagyon sokan visszaléptek azok közül, akiknek a neve az újságokban sze­repelt és sok helyen uj jelöltek vannak. Az egységespárt és a keresztény gazdasági párt készen vannak a hivatalos jelöléssel. A közhangulat az egész országban a gróf Scitovszky Béla belügyminiszter újabb vá­lasztási rendeletet bocsájtott ki az országgyűlési képviselők választásánál használandó ajánlási ivek megállapításáról. Ugyancsak a hivatalos lapban jelent meg Wlassics Gyula bárónak, a Közigazgatási Bíróság elnökének hirdetménye a főrendek felsőházi vá­lasztási listájáról. A hirdetmény a következőket tartalmazza. Az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 évi XXII. t. c 13 szakasza értelmében az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott főnemesi családokról készült családkönyvbe iktatott her­cegi, grófi és bárói családoknak az előidézett törvény értelmében felsőházi tagok választására jogosult tagjai a felsőházba maguk közül fele­annyi tagot választanak, mint a vármegyei és városi törvényhatóságok. Minthogy a vármegyei Rendelet a választási A hivatalos lap tegnapi számában rendelet jelent meg a képviselőválasztásnál működő össze­író és szavazatszedő küldöttségek tagjainak, vá lasztási elnökeinek, a választási biztosoknak, vá­lasztási bizottsági tagoknak napidijáról és uta­zási költségeiről, valamint a választói névjegy­zékek és egyéb választási iratok leírási dijáról. A rendelet értelmében a választási elnökök a tisztviselői hatodik osztályába sorozott tiszt­viselők, a választásnál közreműködő többi tiszt­viselőt pedig a kilencedik fizetési osztályos tiszt­viselők napidija illeti meg Bérkocsidij felszámi tását is megengedi a rendelet. Az igy megálla­Körülbelül 400 millió pangő az az ösz- szeg, amely a törvényhatóságok, városok és községek által kivetett adókból származik. Az eddigi hiteles megállapítások szerint a törvényhatóságok és azoknak szervei által kivetett adóterhek az utolsó három eszten­dőben a békebeli adóztatás két-három- szorosára emelkedtek. Főleg a városok, de a járások és közsé­gek is az adófizető polgárok igen súlyos meg­terhelésével számos olyan beruházásokat esz­közöltek, amelyek inkább a luxust szolgálják, Bethlen István vezetése alatt álló egységes kis­gazdapárt felé fordult A fővárosban és a Dunán túl különösen a keresztény gazdasági pártnak vannak hívei. Budapesten a Káilay csoport most szervezkedik Jóslásunk szerint a Bethlen pártja 150, a keresztény gazdasági párt 35, a balpárt 10, a szociáldemokratapárt 10, a Kossuth párt 2 man­dátumot fog elnyerni, a többi kerületek man dátumai szét fognak forgácsolodni. és városi törvényhatóságok a felső házba 76 tagot választanak, a főrendi családok részéről válasz­tandó felsőházi tagok száma 38. Választásra jo­gosult az első bekezdésben megjelölt családta­goknak az a férfi tagja, aki 1. magyar állampolgár, 2 életének 21-ik évét betöltötte, amit anya­könyvi kivonattal kell igazolni, 3. aki egyedül vagy vele egy közös ház­tartásban élő felesége és kiskorú gyermekei va­gyonát is odaszámitva, a magyar állam területén olyan ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa s ha­szonélvezője, vagy életfogytiglan haszonélvezője, vagy olyan családi hitbizomány birtokosa, mely után fizetett egyenes állami föld és házadó leg­alább évi 2000 pengő (25 millió papirkorona). A választás határnapjául az 1927 január 8-ik napját állapítottam meg. bizottságok fizetéséről. pitott illetmények kifizetését a választások be­fejezését követő harminc napon belül lehet igé­nyelni. A névjegyzéktervezet elkészítésénél az ösz- szeiró küldöttség tagjai a már előre megállapított napidijakon és útiköltségeken kívül leírási dijat nem igényelhetnek. A választói névjegyzékeknek a magánfelek részére kiadott másolataiért az irás- dijat akként állapítja meg a rendelet, hogy a törvényhatóság levéltárában őrzött végleges név­jegyzékpéldányról készült másolatát minden ezer név után százezer koronát kell fizetni. mint a kényszerűség jegyében születtek. Mindezeknek véget akar vetni most a kormány azon kiadandó intézkedése, amely elrendeli, hogy a törvényhatóságok, városok és községek tartoznak a maguk költségveté­sét a pénzügyminisztériumba jó­váhagyás céljából beterjeszteni. A pénzügyminiszter a legnagyobb rész­letességgel felül fogja vizsgálni ezeket a költ­ségvetéseket és az összes, szerinte felesleges beállításokat törölni fogja és előfogja Írni a pótadók százalékának megfelelő csökkentését A felsőházba 76 tagot választanak a törvényhatóságok. Jk. belügyminiszter újabb választási rendelete. A városok kötelesek bemutatni költség­vetésüket a pénzügyminiszternek. KÖLCSÖNT olcsó kamat mellett folyósítunk NEMZETI HITELINTÉZET GYULAI FIÓKJA (Városházával szemben)- -

Next

/
Oldalképek
Tartalom