Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-02-04 / 9. szám

1926. február 4. Békés 3 Valami a rádióról. Az eltelt háborús évtized alatt Magyar- ország jóformán légmentesen el volt zárva a külföldtől, a technika azonban e hosszú idő alatt is szakadatlanul haladt előre; uj felfedezések és találmányok egymást követték és nem egy eset­ben egészen uj munkalehetőségeket tártak fel. Ilyen friss hajtása a technikának a rádió­sport is, az a nagyarányú, népszerű technikai mozgalom, amely már a háború előtt kezdődött, de tulajdonképpen csak az utolsó két év alatt vált népszerűvé és terjedt el valóságos futótűz­ként az egész "ilágon. Sportnak joggal nevezhetjük, amennyiben nem anyira hivatásos mérnökök, mint inkább laikusok, amatőrök űzik szórakozásból és a rádió iránti lelkesedésből, kísérleteznek is vele és sportszerűen vállvetve igyekeznek elérni mi­nél jobb eredményeket, rekordokat. A rádiótelefon lényegében azonos a drót­nélküli távíróval, mind a kettőnél elektromos hullámzást állítanak elő, amely a térben tova­terjed és sok ezer kilóméternyi távolban megfelelő készülékekkel felfogva, visszaadja e készülék a leadóállomáson megadott jeleket, illetőleg han­gokat, Ezt a két fontos műszaki eszközt a nagy- közönség sokáig alig ismerte, inkább csak a posta katonaság és a tengerészet körében alkal­mazták A háború alatt azonban annyira töké­letesítették, hogy már csak egy lökés kellett általános elterjedéséhez. Ezt a lökést egy ameri­kai gyár kísérlete adta meg, 1921 nyarán. Ez a gyár egy központi leadóállomást állított fel, amely napihireket közölt és esténként zenével is szórakoztatta felvevő készülékkel biró hall­gatóságát. Az újítás a minden újdonságra éhes ame­rikai közönségnek nagyon megtetszett és egy­szerre kitört a „rádióláz“ és az uj világ közön­sége amerikai mohósággal vetette magát az uj sportra, Amerikából a rádióláz csakhamar átterjedt Angliára és onnan egész Európára. Hogy a rádió villámgyors elterjedését mi­nek köszönheti, azonnal megértjük, ha alkal­munk van működésben látni. Kétségtelenül min­denkit megkap, hogy egf az asztalunkra helye­zett készülék telefonkagylóiban, minden külső vezeték vagy más összeköttetés nélkül, a készü­lék beállító fogantyúja elcsavarásával halljuk az Eiffel-torony időjelentését, a berlini Vox Haus előadását, a londoni Broadcasting Co. operaze­néjét, sőt egy hangerősitő készülék bekapcsolá­sával akár a párisi Radiola koncert zenéjére tán­colhatunk is. Elég egyetlen ilyen előadást meghall­gatni, hogy lelkes hívei legyünk a rádiónak és ez okozza a rádióláz rohamos elterjedését. Amerikában az elnökválasztáskor a prog­rambeszédeket a szabadban felállított óriási megafónok, hangosan szóló telefonok harsogták szét városszerte, Wembleyben pedig az angol birodalmi kiállítás megnyitásakor az angol király megnyitó beszédét tették közzé drótnélküli tele­fonon. Az oktatás terén is alkalmazzák már. Londonban nyelvkurzusokat ad a Broadcasting Co., úgy hogy otthon nyelvmester nélkül tanulva is elsajátíthatjuk a helyes kiejtést. Amerikában a szétszórt farmokon élő gyermekeket tanítják rá­dión. Népszerű tudományos előadásokat, sőt részletes rádiókurzusokat is tartanak már az amatőrök részére. Ezekután nem értjük, hogy csak épp Gyulán nem tudnak boldogulni a drága pénzen megvásárolt Közművelődési egyesületi rádióval. Lapkihordó felvétetik a „BÉKÉS“ ftiadóhivalalátian. Magyarországon van Az általános leszegényedés a közgazdasági bajok, az állástalansággal együtt járó sok-sok nyomorúság mind több embernek veszi el az életkedvét. A háború előtt még csak ötödik helyen következtünk az öngyilkosok számát országonként feltüntető statisztikai kimutatásban, ma azonban, mint egy kezünkbe jutott össze­állításból kitűnik, az ötödik helyről az első helyre kerültünk az öngyilkosságok sorrendjében. A háborút vesztett ország, Magyarország, a legtöbb öngyilkos. Ausztria és Németország osztozkodik az elsőbb­ség kétes dicsőségében. A legkevesebb öngyilkosság Hollandiában, Skóciában, Norvégiában fordul elő. Feltűnő a női, valamint az idősebb élet­korban elkövetett öngyilkosságok szaporodása és ami az öngyilkossági eszközöket illeti, az ön- gyilkosságoknak körülbelül felét akasztás utján követik el. MISEK. A főispán a délvidékre utazóit. Kovacsics Dezső Békésvármegye főispánja egészsége helyre­állítása végett néhány hétre a délvidékre utazott. Mai vezetőcikkflnket Rákosi Jenő, a kiváló publicista irta és Vass József népjóléti miniszter küldte meg nekünk közlés végett. A Szózat cimü cikk az árvizveszedelmec tárgyalja és felkér min­denkit, hogy a sújtottakon tőle telhetőleg segítsen. A japán tudós Gyulán. Megírtuk volt, hogy Imaoka Dzsnicnro tokiói japán tudós, a Magyar­ság munkatársa előadást fog tartani Gyulán az árvízkárosultak javára. Tekintettel arra, hogy a Magyarság tervbe vette, hogy Gyulán müvész- estélyt fog rendezni, a japán tudós előadása ez időre marad el. Értesítés. A gyulai Tóm. kath. egyházi és iskolai adó minden vasárnap délelőtt 9—-11-ig a belvárosi fiuskolában fizethető. A népjóléti miniszter kiküldöttel. Vass Jó­zsef népjóléti miniszter közelebbről kívánt tájéko­zódni a békésvármegyei árvizpusztitásról és a hajléktalanná vált lakosság helyzetéről s kiküldte Lengyel Zsolt dr. helyettes államtitkárt és Csepelg György miniszteri titkárt Gyula város, Gyulavári és Vésztő községekbe, ahol megállapították, hegy a menekült lakosság elhelyezéséről, élelmezéséről és felruházásáról megfelelő gondoskodás történt, úgy hogy nézetük szerint további intézkedésre e téren szükség nincs. Annál szükségesebb azoa- ban az árvízkárok megállapítása, amelyeknek fel­vétele a kormánybiztos utján rendszeresen meg­indult. A végleges hatósági becslést azonban csak a viz teljes lefolyása után fejezhetik be. A viz lefolyása az áradás után beállott hideg időjárás következtében meglassult, de már most is meg­állapítható, hogy számos lakóházat melléképületei­vel együtt elsódort az áradat, számosat pedig annyira megrongált, hogy újra kell építeni, ami sok milliárd költséget jelent, amelynek előterem­tésére az állam segitőkeze mellett a társadalom megmozdulása is szükséges. s» KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1926. évi február hé 4-én, csülöflökön délután y47 és este ‘/29 órakor Corvin SlirncSő aktualitások Riaha Lujza temetése 1 fev Újdonság! Újdonság! Hej! kutya élet, kutya élet! komédia 5 felvonásban. Főszereplő: CHARLIE CHAPLIX. Szenzáció! Szenzáció! A kétszívű ember amerikai társadalmi kép 6 felvonásban Főszereplők : MARIE PREVOST és MOXTE BLUE. * Jegyző Választás. Január 30 án, a nem ré­gen alakult Gerendás községben, az adóügyi jegy­zői állás került betöltés alá s az állásra 13 pá­lyázó közül egyhangú lelkesedéssel Gőg István gyulai születésű, okleles jegyzőt választották meg. Olcsóbb lesz a énkor. A pénzügyminszter a hivatalos lap közlése szerint a cukor kincstári részesedését 6500 koronáról 5075 koronára szállí­totta le. Eanek követheztében a gyárak képviselői együttes ülésen elhatározták, hogy az adócsökken­téshez képest a cukor árát kilónként 1425 koro­nával leszállítják. A Kath. Kór bálja. Nem csak Gyulán, ha­nem a vidéken is óriási érdeklődés előzi meg a Kath. Kör bálját, mely f. bó 7-én lesz a Békés­megyei Kaszinó helyiségeiben. Minden remény megvan arra, hogy a farsang legsikerültebb mulat­sága lesz a Kath. Kör bálja. A január 3-ra ki­bocsátott meghívók február 7-re érvényesek. A kedvezményes bérletjegyek meghosszab­bítása A kereskedelemügyi miniszter a kedvez­ményes vasúti bérletjegyek érvényességét 1926. február 28 ikáig meghossz ibbitotta. Halálozás. Özv. Magda Illésné február 2-án, 8i-ik életévében Gyulán elhalt. Temetése Csabai- ut 4 számú gyászházból február 4-én délután 2 órakor lesz. A polgármester nr. A napokban kerül ki sajtó alól Oroszlány Gábor szenzációs kortörté­neti regénye, »A. polgármester űrt. A gyönyörű cimképet Ákosffy Barna rajzolta. Megrendelhető a Dobay-cégnél 50.000 koronáért. Mennyi a rokkantadó? Az állami tisztvise­lők és magáualkalmazottak február elsejétől köte­lesek rokkantellátási adót űzetni. Az adó összegét a pénzügyminiszter a következőképen állapította meg: Ha a kereseti adó bavonkint 40 ezer koro­nánál kevesebb, akkor a rokkatellátási adó ösz- szege 400 korona. 40—52 ezer koronáig 800 ko­rona, 76 ezerig 1200 korona, 88 ezerig 1600 ko­rona, 100 ezerig 2000 korona, 112 ezerig 2400 korona, 136 ezerig 3600 korona, 168 ezerig 4800 borona, 184 ezerig 6000 korona, 200 ezerig 7200 korona, 220 ezerig 8400 korona, 240 ezerig 9600 korona, 240 ezer boronán felül minden megkez­dett 40 ezer korona után 1600 korona rokkant­ellátási adót számítanak. Mentesek a rokkantellá­tási adó alól az ellátás tartama alatt a pénzbeli ellátásban részesülő vagy végkielégitett hadirok­kantuk, hadiözvegyek és hadiárvák. A rokkantel- iátá8i adó megszabott mérvének a felét tartoz­nak fizetni a Károly csapatkeresztesek is. A Szivgárda polgári leányiskolái szakasza, január 31-én tartott diszgyülése kitünően sikerült. A hallgatóságot különösen meghatotta Szabados Antal gárdavezetőnek a szülőkhöz és a tanítvá­nyokhoz intézett szép beszéde. A programúiban szereplők nagyon kedvesen játszottak, a dialógok énekszámok, toborzó és vig jelenetek sok tapsot arattak. A kereskedők estélyének visszhangja. La­punk szerkesztője dr. Schiller Ernőtől, Rákosi Jenő titkárától a következő sorokat kapta : Igen tisztelt barátom 1 Nagyon köszönöm a Békés-t, mely nem feledkezett meg az olyan jól sikerült est legkisebb mozzanatáról sem. Mondanom sem kell, hogy a Méltóságos ur mindennel nagyon meg volt elégedve és igen örült, hogy alkalma volt Gyulán az intelligens közönséget meg­ismerni. stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom