Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-10-02 / 78. szám

IAFIII. évtől jam 78. szám. Szombat €tjula, 1926. október 2 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÄBSADALM1 ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám éra 1500 korona. | Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Erdély államjogi egysége (S) A trianoni békediktátum elő­készítése idejében történt, hogy ami­kor a Bánság' sorsáról tárgyaltak a nagyhatalmak képviselői, egyesek tudni akarták, hogy merre is terül el a vitás Bánát s amikor a kiterí­tett térképen nem tudták megtalálni a kérdéses területet, földrajztudósok adtak feleletet a szomorúan mulat­ságos kérdésre. Természetes, hogy a nagyhatalmak képviselői pár perc alatt döntöttek a Bánát sorsáról s azt letépték Magyarország testéről. Hasonló tájékozottsággal kezel­ték Erdély sorsát, sőt az uj keleti kérdés gyúpontjában fekvő s sok zavart Ígérő besszarábiai kérdést is úgy intézték el, hogy a nagyhatal­mak képviselői közül többen „érdek­telenségüket“ hangoztatva, az ülés­ről eltávoztak s Oroszország tiltako­zása mellett Franciaország, Japán és egy amerikai állam jelenlétében mon­dották ki, hogy Besszarábia Romá­niához csatoltatik. Csak a beavatottak tudták eddig, hogy Loyd George és Wilson az er­délyi kérdésben nem akarták Fran­ciaország álláspontját honorálni s Loyd George egyenesen oly irány­ban tett előterjesztést, hogy Erdély külön államjogi egységként kezel­tessék s mint önálló államtest állít­tassák be a békeszerződések anya­gába. Ezek az ellenvélemények azon­ban nem váltak soha óles ütköző pontokká, mert ha az uj államok úgy akarták s Franciaország az akaratot honorálta, akkor az ellenvélemény gyorsan begöngyölte lobogóját s az érdektelenség páholyába vonult vissza. Loyd George is igy cselekedett s most, amikor a békealkotóból ellen­zéki vezér lett, most vonul fel Fran- ciaországellenes vádjaival s közöttük azzal, hogy Erdély sorsa Anglia hozzájárulása nélkül intéztetett el, mert hiszen Anglia Erdély államjogi különállását akarta. A békediktátumok kritikájával kapcsolatban nem először adunk hirt erről, de amikor maga Lloyd George szükségét látja annak, hogy ország- világ előtt feltárja az Erdéllyel el­követett „kegyes csalást“, akkor nem állhatunk mi sem szótlanul a világ fóruma előtt. Erdélyt a természet — népeinek speciális lelki különállása — a múl­tak történelme, önállóságra terem­tették s ha már megfosztották egy olyan állami közösségtől, amely ezer éves múltra tekintett vissza, akkor nem lett volna szabad egy olyan állami közösségbe tiranizálni, amely állami közösség az európai koncertet csak felborítani segíthet. Nem engedhetjük Lloyd Georget nyomtalanul elhangzani; nem enged­hetjük azt, hogy Anglia rokonszenve saját tehetetlenségünk miatt vissz- hangnélkül maradjon. Sem törvények, sem békeszerződések nem állhatnak fenn a népek tiltakozása ellenére s ha azoknak a sérelmes törvényeknek Almásig Alajos gróf, a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének békésmegyei fő- megbizottja — az alakuló közgyűlés egy­hangú határozatából hódoló táviratlevelet küldött a száműzetésben élő Zita királyné Őfelségének és táviratilag üdvözölte Károlyi József grófot — a szövetség országos elnö­két. Mint értesülünk, a királyné a gyulaiak hódoló táviratát kegyesen fogadni méltózta- t ott és megbízta Csiráky József grófot, hogy Bécsi jelentés szerint: A páneurópai kon­gresszust sajtókonferencia vezette be, ame­lyen Condenhove gróf kijelentette, hogy a pán­európai mozgalom a közvélemény mozgalma. Bejelentette, hogy egy-két állam kivételével minden európai hatalom képviselteti magát a konferencián, leszögezte a konferencia cél­ját: megakadályozni azt a szörnyű lehetőséget, hogy a háború szelleme mégegyszer feltámadjon, mint 1914-ben történt. Anglia magatartásáról a legkülönbözőbb hírek keltek szárnyra a moz­galom céljával szemben. Leszögezte, hogy Anglia nem áll ellentétben a mozgalommal. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága — mint azt már jelentettük — október 14 én vagy 15-én közgyűlést tart. A főtárgysorozatnak 151 pontja van, melyek közül kiemelkedik az alispán jelentése, az 1927 évi háztartási költség- vetés, a központi választmány újjáalakítása s az a belügyminiszteri r.endelet, melyben dr. Daimel Sándor alispán és dr. Zöldy János tiszti főorvos visszatartására vonatkozólag a következő szó­szerinti rendelkezés foglaltatik : A belügyminiszter a megye alis- pánja és tiszti főorvosa vissza­vag*y békediktátumoknak létrejötté­ben egyik-másik nemzetnek nem­csak, hogy része nincs, de ha azok az egyes nemzetek egyenes tiltako­zása ellenére hozattak: akkor azok a törvények elvethetők s a békedik­tátumok, mint erkölcstelenségek meg- változtatandók. Idáig, Erdély önállóságának kér­désénél csak igazságainkra és törté­nelmi hagyományainkra hivatkoz­tunk; most Anglia alkotmányos ér­zetére s az ő részéről kimondott szó szentségére hivatkozunk s a keresztre- feszitett erdélyi önállóságot Lloyd Georgéval együtt követeljük! a főmegbizott utján a Szentkorona Szövetség gyulai tagjainak köszönetét nyilvánítsa. Károlyi József gróf a következő távira­tot intézte Almásig Alajos grófhoz, szövet­ségünk elnökéhez: A Távollevőkhöz való hűségük jegyében küldött megtisztelő üdvözlésért fogadd és légy szives a békósmegyei Szent-Koroua szövetség előtt tolmácsolni igaz köszönetemet. Károlyi József gróf. A megoldás tekintetében azt az álláspontot képviselte Condenhove gróf, hogy a nacionaliz­must mentesíteni kell a fanatizmustól. Végül kifejtette, hogy a kongresszus színhelyéül azért választották Bécset ez alkalommal, mert az eszme itt született meg, de ez nem jelent a jövőre nézve semmiféle előjogot Becs szá­mára Nagy beszédet mondott a magyar dele­gáció vezetője, Gyula város képviselője Lukács György dr. is. Beszédében az általános európai béke mellett tört lándzsát. Beszédét nagy tet­széssel fogadták. Ennél a tárgynál több bizottsági tag fel fog szó­lalni, mert a törvényhatóság idevonatkozó, egy­hangú határozatát a belügyminiszter figyelemre nem méltatta. A törvényhatósági bizottságban 7 bizottsági tag helye van üresedésben A vármegye közönsége ezen a közgyűlé­sen fog afelett határozni, hogy ezeket a tag­ságokat választás utján mikor töltsék be. A jövő Zita királyné a gyulaiakhoz. Gróf Károlyi József köszönőtávirata. Lukács György delegátus beszéde Becsben. Nagy közgyűlés lesz a hő közepén. A főtárgy sorozat 151 pontból áll- Hét törvényhatósági tagság betöltése. Újjáalakul a központi választmány. Tíz törvényhatósági átirat. tartását a közszolgálat érdeké­ből szükségesnek nem tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom