Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-09-11 / 72. szám
2 Békés 1926. szeptember 11. a rendőrségen tartózkodott s különféle, lehe- tetlenebbnél-lehetetlenebb nyomozási terhekkel molesztálta a detektiveket és a rendőröket. A rendőrségen eleinte meghallgatták, sőt komoly beszélgetésbe is elegyedtek vele, de csakhamar észrevették, hogy megzavarodott emberrel van dolguk. Aki a rendőrségre bejött, vagy valami dolga akadta hivatalban, Román mindenkire rámutatott, hogy ime, itt a gyilkos. A szerencsétlen ember rettentő dühvei beszólt össze-vissza, majd detektivnek adta ki magát és követelte, hogy neki 20 millió korona fizetést adjanak. Román Sándor betűszedőt a rendőrorvos tegnap délben megvizsgálta s miután megállapította, hogy gyógyíthatatlan paralizisben szenved, tegnap délben egy rendőr bevitte a gyulai állami kórház ideg é3 elmeosztályára. Román alig 40 éves s pár hónappal ezelőtt nagyfokú ólommérgezósben betegedett meg, miből azonban kigyógyult, de ideg- rendszerét nagyon megviselte, mely, ugv látszik, a szerencsétlen ember agyát támadta meg. Érdekes sajtőpör, Holnap, szombaton délelőtt tárgyalja a gyulai kir. törvényszék Tóth tanácsa azt az érdekes két sajtópört, melyet dr. Csige Varga Antal indított lapunk szerkesztője Oroszlány Gábor ellen két rendbeli becsületsértés vétsége címen. Az inkriminált közlemény nehány sor csak, melyben Oroszlány kijelenti, hogy diskvalifikált egyénnel nem polemizál. Érdekes Csigének a törvényszékhez . beadott feljelentése, melyben többek között a következőket mondja : Ez a cikk kettős sértést foglal magában. Először azt állítja, hogy becsületbiróság által diskvalifikált egyén vagyok. Eltekintve attól, hogy ez a tényállás nem felel meg a valóságnak, a magyar törvények nem ismernek becsületbiróságot, mely egyéneket megbélyegző határozatokat hozhatna. Az úgynevezett becsületbiróságok eldönthetnek lovagias ügyekben felmerülő vitás kérdéseket, határozhatnak abban, hogy a felek párbajozhatnak e s mily feltételek mellett, ám ezen ténykedés is ellentétben áll a büntetőtörvénykönyvvel, mely tiltja és büntetni rendeli a párbajt, sőt az előkészületeket is. Az pedig egyáltalán nem állhat meg hogy az efajta privát bíróságok megbélyegző Ítéleteket hozhatnának. Mindentől eltekintve pedig az úgynevezett becsületbiróságok tanács - kozásai és határozata szigorúan tilosak, altitok- tartást a bíróság tagjai becsületszavukkal fogadják. Amennyiben tárgyalásuk mégis nyilvánosságra kerülnének, akkor a becsületbiróság erkölcsi jogát vesztette volna el ahoz, hogy lovagias kérdésekben ítéletet mondjon. Természetes tehát, hogy a valódiság bizonyítása ebben a kérdésben a dolog természeténél fogva lehetetlen. Ámde a diskvalifikálás közönséges értelemben nem a fegyveres verekedés jussától való elütést jelenti, — amely joggal én ugysem akarok élni, mert törvény tiltja, hanem jelent nagyfokú erkölcsi fogyatkozást, jelenti azt, hogy az illető nem való tisztességes emberek társaságába. Ily értelemben kívánta használni a terhelt is, amit igazol a második sértő kifejezés, hogy t. i. Ilye n egyénnel nem polemizál. A második pörben az inkriminált kifejezés mindössze egy nyomtatott sor, hogy mit szól ehez Dr. Mindenlében kanál ? Enyhülés lesz Állami iparbankot szerveznek a Beavatott helyről nyert értesülésünk szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ az egész vonalon kifogja terjeszteni a hitel kereteket. Arról is gondos - kodni akarnak, hogy a vidéken is minden hiteligényt kielégítsenek olyan kamatozású pénzzel, amely lehetővé teszi úgy az ipari, mint a mezőgazdasági termelés nekilendülését. Búd János pénzügyminiszter már néhány hónap előtt bejelentette, hogy az ipari hitel- ellátás szolgálatára állami iparbankot fognak felállitaui. Az állami iparbank fogja kibocsátani az ipari kötvényeket és a kormány tízmillió pengőt tog az állami iparbank megszervezésére rendelkezésre bocsátani. A tárgyalások már megindultak a kötvények elhelyezéséről is, de egyelőre még nincsen remény arra, hogy az állami iparbank a legközelebbi hetekben tányleg meg is valóa pénzpiacon. magyar iparosok támogatására. süljön, mert a kötvények átvétele körül még nem sikerült megállapodást létesíteni a bankokkal és a gyáripari érdekeltségekkel. Állandóan folynak a tárgyalások a pénzügyminisztérium és az érdekeltség között. Hír szerint az állami iparbank megalakításában rósz vesz az IOKSz nak is, amelynek elnöke, Hadik János gróf is helyet fog kapni az iparbank vezelősógében. A pénzintézetek nem fogadják nagy lelkesedéssel az állami iparbank létesítésének tervét, a gyáripar azonban támogatja a pénzügyminisztert az iparbank létesítésében, mert ez az altruista vállalkozás olcsóbban bonyolíthatná le az ipari kötvények kibocsátását, mint a pénzintézetek s alkalmas lesz arra, hogy megfelelő olcsó tőkével lássa el a szorgalmas magyar kisiparosságot. Uj rendelet a repatriálásról. Megnehezítették a beköltözést Magyarországra. A népjóléti miniszter rendeletet adott ki a menekültek részére szükséges beköltözósi engedély kiadásáról és a kérelem előterjesztéséhez szükséges igazolványokról. A rendelet előírja, hogy beköltözósi engedélyt kell kérnie mindenkinek, aki megszállott területről 1921 március elseje után költözött, vagy ezután szándékozik átköltözni Csonkamagyarország területére. Kivételt képeznek azok a menekültek, akik 1921 március 1, augusztus l közötti időben a beköltözőket ellenőrző kirendeltségektől engedélyt kaptak. A főiskolai hallgatóknak és középiskolai tanulóknak, amig tanulmányaikat nyilvános tanintézetben folytatják, beköltözósi engedélyt nem kell kérniük. Az engedély kiadása iránt a népjóléti miniszterhez kell a kérvényt benyújtani. Mellékelni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a folyamodónak Magyarországon állandó lakása van. Ha lakás - sál még nem rendelkezik, akkor igazolványt kell benyújtani arról, hogy valamely háztulajdonos beköltözés esetén lakást ad számára. Hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy van annyi vagyona, vagy kereseti forrása, amelyből magát és családját eltud ja tartani. Bizonyítvány kell a folyamodó vármegyójebeli több megbízható embertől, akik megszállott területen a kérvényezőt ismerték és akik ennek erkölcsi életét és megbízhatóságát igazolják. Ha megszállott területen lakó nő csonkamagyarországi férfihez jön feleségül, akkor a menyasszonynak szintén kell beköltözósi engedélyt kérni és a férje személyére vonatkozóan kell az igazolványokat becsatolni. Tizennyolc éven felüliek, ha bár atyai felügyelet alatt állanak, külön kötelesek bekötözési engedélyt kérni. Akik megszállott területről saját ingóságaikat akarják áthozatni, azoknak külön kérvényt kell ez iránt beadniok. A Magyar Nemzeti Bank a mai nappal megbízást adott gyulai melléklielyénefe a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületnek ezüstpénzérmek bevásárlására. A beváltás az alanti árakon történik minden levonás nélkül. 1 forintos ezüst érme — — K 15.250 5 koronás „ „ — — „ 30.250 2 ,, - - „ 1' -600 1 „ „ — — * 5.800 20 filléres nikkeléi'me — — „ 200 10 „ „ n 150 10 „ alpaccaérme — — „ 60 2 „ bronzérme — — „ 80 1 „ „ - - „ 40 Ezen vételárak visszavonásig maradnak érvényben Gyula. 1926 szeptember 3-án. ni s-* Az igazgatóság. Figyelem! Az őszi szezon legszebb újdonságai megérkeztek HERMANN OLGA kalapszalonjftba (Gynla). 788 2—2 Az Otthon kávéházzal szemben. Keresik Bölönyi Zsigmondot. Néhány héttel ezelőtt hirt adtunk róla, hogy Debrecenből élénk érdeklődés nyilvánul Bölönyi Zsigmond városi alkalmazott holléte iránt. Bölönyi Zsigmond abban az időben jött Gyulára, amikor még Brandt Vilmos volt Békésmegye főispánja Csete József polgármester mondta nekünk, hogy Bölönyit a főispán kérésére vette fel a városhoz. Bölönyi megelőzőleg Debrecenben foglalatoskodott s Ajtay Gyula (Debrecen, Arany J.-u ) bankbizományos szolgálatában állott. Ajtay, mint most Gyulára küldött levelében irja, megbízta 1922-ben Bölönyit termény leelőlege- zéssel és erre átadott neki 20000 koronát, mely akkor nagy pénz volt. Bölönyi egy ideig dolgozott Ajtaynak, de mikor megkapta a 20000 koronát — egy napon Debrecenből elutazott s azóta semmi életjelt nem adott magáról. Ajtay mindenfele érdeklődött az eltűnt alkalmazottja iránt, de nem tudott hollétének nyomára jutni. Azt hitték már, hogy Bölönyi elhagyta az ország területét és visszatért Erdélybe, Zilahra, ahonnan Csonkamagyarországra jött. Most a Fodor Emil ügyével kapcsolatban belekerült neve a lapokba és igy a debreceni volt főnöke is megtudta, hogy ügynöke Gyulán "an és a városnál teljesít szolgálatot. Képzelhető a debreceniek nagy öröme (mások is érdeklődnek Utána) mikor megtudták, hogy Bölönyi él és Magyarországon van. — Valószínűleg Bölönyi Zsigmondnak is nagy az öröme, hogy régi gazdájának a tekintélyes összeget visszafizetheti.
