Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-09-08 / 71. szám
LTIII. évfolyam 71. szám Szerda Ctynla, 1926. szeptember 8, Előfizetési árak: Negyedévre: ielyken . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részéi illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonKritika az ipari tárlatról A Béí^és-nép irta: Tonelli Sándor a szegedi Kereskedelmi A magyar közgazdasági élet tavaly elhunyt nagynevű vezéralakjának Matlekovits Sándornak volt a kedves gondolata, hogy időről-időre a kézmüvesiparosságnak alkalmat kell biztosítani, hogy tudását, technikai készségét és termékeinek minőségét a nagyközönséggel megismertesse. Ezekre a bemutatásokra szükség van azonban azért is, hogy az iparosok egymásnak teljesítőképességével megismerkedjenek, egymástól tanuljanak és ezen a réven is mesterségükben tökéletesbedjenek. Matlekovits Sándor vallotta azt is, hogy az ilyen bemutatók számára a kimondott kiállítások, amelyek fényes keretek között, zajos ünnepségek kíséretében zajlanak le és hosz- szu előkészítő munkát, nagy költséget és befektetést igényelnek, ke- vésbbé alkalmasak. Gazdasági célokat csakis a gazdaságosság szempontjainak szem előtt tartásával lehet biztosítani. Ha a gyáripar világszerte rájött ennek az igazságára és mindenfelé megcsinálta a maga minta- vásárait, a kisebb egzisztenciák számára meg kell csinálni a kézműves ipari tárlatokat, lehetőleg kevés költséggel, formáktól mentesen, de úgy, hogy as iparosságnak minél nagyobb gyakorlati haszna legyen belőle. A nyolcvanhárom éves Matlekovits Sándor már halálos ágyán feküdt, mikor az Országos Iparegyesület tavaly ősszel megrendezte az első országos kézműipari tárlatot. Mikor e sorokat írom, a második kézműipari tárlat áll Budapesten s az Országos Iparegyesület tervbe vette ennek az ipari bemutatónak két esztendőnkint való megismétlését. Két tártlat tapasztalatai már elégségesek bizonyos megállapítások leszűrésére. Mindenekelőtt le kell szögezni azt, hogy sem a tavalyi tárlat nem reprezentálta, sem az idei nem mutatja be a magyar kézműipart a maga teljességében. Hogy tehát a jövőben rendezendő tárlatok céljukat igazán elérjék, ahhoz széleskörű és vidékre is kiterjedő I előzetes propaganda kell. Kisiparo- I sokról lévén szó, akik nem szívesen vesztegetik az idejüket sok ide-oda való levelezgetéssel, lehetővé kell tenni rájuk nézve, hogy odahaza elintézhessenek mindent. Hogy ez miként valósítható meg, arra példát szolgáltatott a debreceni iparosok kollektiv csoportja, amely kétségtelenül egyik legérdekesebb látnivalója a tárlatnak. Egy másik nélkülözhetetlen követelmény, hogy a tárlaton való részvétel minél kevesebbe kerüljön, illetőleg a kiadásokból minél több megtérüljön. Az áruminta- vásártól élt érői eg a kézműipari tárlat lényegéhez hozzátartozik, hogy ott minden darab eladó. Ezt azonban bele kell vinni a kiállítás látogatóközönségének köztudatába. Az idei tárlatnak van két újítása, a mesterségek utcája és a találmányok bemutatása. Az első egyes minta- műhelyeket mutat be, teljes berendezéssel munkaközben, a másik pedig alkalmat kíván nyújtani főleg a vidéki iparosoknak, hogy találmányaikat, újításaikat, ötleteiket ismertté tegyék. Az ilyen külön csoportok nagyon hozzátartoznak a tárlat sikeréhez. Nem azt mondom ezzel, hogy ugyanezeket a csoportokat kell a jövőben is megismételni. Lehet például a következő tárlatot párosítani az asztalos ipari vagy vasipari munkagépek és szerszámok bemutatásával, lehet egy következő tárlaton gyűjteményesen és Iparkamara főtitkára. bemutatni, hogy melyek azok a kézműipari cikkek, melyeket még nagyobb mennyiségben hozunk be külföldről és igy tovább. Programúiba lehetne venni azt is, hogy több szakma iparosainak bevonásával a tárlaton komplett két-három szobás lakberendezések kerüljenek bemutatásra, mint azt Londonban az Ideal Home kiállításokon már évekkel ezelőtt nagyon szépen megvalósították. Mondom, nagyon sok kell még hozzá, hogy a kézműipari tárlat tökéletes legyen. Ami eddig történt, azt csak kezdetnek lehet és szabad tekinteni. A tárlatot intézményessé kell tenni és meg kell szerettetni a magyar kézmüiparossággal. De ha ez a programra, az iparosoknak is meg kell szívlelni bizonyos igazságokat. Jó tulajdonságai mellett a magyar iparos mindig hires volt pontatlanságáról, a szállítás könnyelmű beigéréséről és a terminusok be nem tartásáról. E tekintetben a tárlat résztvevői közül is sokan nem tagadják meg magukat. Voltak, akik félórával a megnyitás előtt sebbel-lobbal rakosgatták ki árujukat, de voltak olyanok is, akik a megnyitás időpontjában kintrekedtek ládájukkal és csomagjaikkal. A standjukon természetesen üresség ásított. Ezek a tárlat gyermekbetegségei, amelyek azt mutatják, hogy a legközelebbi alkalomra, két esztendő múltával, másként kell felkészülni. Ha az ipartestületek komolyan foglalkoznak a dologgal, kezükbe veszik az előkészítés munkáját, biztosra veszem, hogy nemcsak látványosság lesz a kézműipari tárlatból, hanem igazi haszon is fog belőle fakadni a résztvevők számáraGÉ Közép és elemi iskolai U vy ü n L A n tankönyvek és iskolai felszerelések In legolcsóbban beszerezhetők Dobay János könyvárusnál fi
