Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-08-28 / 68. szám
1926. augusztus 28. Békés 3 Trianon tükre. Az erdélyi lapok sorra felpanaszolják, hogy az oláhok a kormányzópárttal fenálló választási paktumot nap nap után megszegik. Aradon a községtanácsot feloszlatták, csak azért, mert a magyarok voltak többségben. Szatmáron most választották meg a városi tanácsot, de az oláh szavazók miuden meg egyezés és adott szó ellenére kizárólag az oláhokra szavaztak, úgy, hogy a magyar je löltek sorra kibuktak. Szakasztott igy jártak el Dicsőszentmártonban, ahol az oláh szavazók a magyarokat és szászokat egytől egyig kibuktatták a városi tanácsból. Hja, meg kell az erdélyi kisebbségeknek tanulniok, hogy az oláhokkal kötött paktum mindenkire nézve kötelező, csak éppen az oláhokra nézve nem! * Két hunyadmegyei magyar szolgabiróról szól a szomorú ének. Hég annyi bűnük sem volt, hogy a régi magyar imperiumból vette volna át őket az oláh uralom, mert ők tanulmányaik elvégzése után nyomban oláh közigazgatási szolgálatba léptek és működésükben még a magyar-barátsággal igazán meg nem gyanúsítható Bratianu-kormány sem talált kifogásolni valót. Hogy most Bratianué- kat a magyarsággal időközönként kacérkodó Avarescuék váltották fel, a dolgok természetes folyamata mi más lehetett volna, mint az, hogy mindkét magyar szolgabirót minden indokolás nélkül egyszerűen elcsapták az oláhok. így fest valóságban az u. n. kiengesztelődés politikája Erdélyben ! * Deák Gyula, a Magyar Párt főtitkára alapos leckében részesítette a magyarfaló kedves testvéreket. Pompás cikkében először is megírta, hogy az offenzív szellemű oláh hadfiaknak legalább annyit illene tudniók, hogy a kisebbségi kongresszus egyéni sérelmekkel egyáltalában nem foglalkozik. Egyébként pedig, ha az oláh lapoknak harsonái megfelelnek az igazságnak, hogy Romániában a népkisebbségeknek ideális a helyzetük, akkor miért félnek egyszerre attól, hogy ez igazságot (? !) az erdélyi kisebbségek világszerte fogják hirdetni? Avagy mást nem is tételez hetnek fel, mint azt, hogy a Magyar Párt kiküldöttei panaszkodni mennek Genfbe ? Ez a feltevésük talán meg is állhatna, csak egy kis tévedés van a dologban: a nemzetközi kisebbségi konferencia ép úgy nem panaszbiróság, amint nem végrehajtó hatalom. * Mig Szerbiában szakadatlanul dúlnak a pártharcok és a nemzeti kisebbségek riadtan megnémulva már jóformán életjelt sem mernek adni magukról, az orosz emigráció valósággal diadalt ül a szerbeknél. Az emigráció még hivatalos bevallás szerint is 80 millió dinárjába kerül az országnak és valósággal állam az államban. Orosz munkanélkülit ke resve sem lehet találni Szerbiában, az emigráltak egytől egyig elhelyezkedtek jól a szerb állami hivatalokban. Mig Szerbiában mindössze 3 magyar és 2 német gimzázium teng- leng valahogyan, addig a szerb állam 12 orosz középiskolát tart fenn. Radicsék igen hatásosan használják fel szerb kormány ellen azt a tényt, hogy a Csolnakon 3 megyén keresztül. 160 km. csónakon két nap alatt. Szokatlan látványban volt része azoknak, akik a meleg napsütés elől a Körös hűs hullá maiban kerestek enyhülést. Három, idegen országbelinek látszó, erősen napbarnított sportembert láthattak kik könnyű csónakban lankadatlan buzgalommal, viz ellenében hatalmas evezőcsapásokkal szelték a Körös hullámait. Csak ha valaki megszólította őket, tudták meg tőlük, hogy az alföld szivéből, Kecskemét városából valók E három sportember: Koppányi Béla, Schmidt Brúnó főreáliskolai tanárok és Somlyó Endre orvosi műszerész, a „Vadevezősök Társaság“ ának tagjai. Elbeszélésüktől tudtuk meg’ hogy augusztus 18 án indultak Kecskeméttel egy magasságban fekvő Tiszaugról. Aznap a Tiszán lefelé és a Hármas Körösön fölfelé Kunszent- mártonig eveztek. Másnap Gyomáig jutottak és harmadnap a Sebes Körösön és Berettyón evezve Szeghalomnál kötöttek ki Hatalmas sportteljesítményüknek nyoma sem látszott meg rajtuk, a legjobb kedéllyel töltötték el az egész estét és másnap reggel csónakon visszaindultak Ti- szaugra. szegény, nyomorult árvízkárosultaknak felse- gélyezésóre pénzt nem juttattak, mert nem volt már miből, amikor mindent az oroszokba tömtek. Hát hiába, Szerbia még mindig hálás az Atyuskának, ha mindjárt azt saját népe a leghitványabb módon agyon is verte. Lelkek mohácsa. Tivornya dúl, elnémít gyönge hangot Megkongatom a zugó vészharangot: Ébredjetek, kigyult a föld s az ég! Szemem véresre marta már a füstje Mint hogyha kénkö forrna üstbe ! Bim-bam, bim-bam, ébredjetek ! Szemetekből dörzsöljetek ki álmot, Pár pillanat s már irt a vész, az álnok S termésetek lábon pernyébe ég ! A lelkek erejét már rég kikezdte E fojtó rémnek láthatatlan teste, Mely lélegzetgyilkolva elterül: Minden, mi volt már más e nagy világon S a régi csak mesébe sülyedt álom, Bim-bam, bim-bam, ébredjetek ! Nem él az élet márcsak kábulatban S miazma terjed szinte elfolythatatlan, Bódult Nyugat s bomlott Kelet felül! Ami legszentebb volt e nagy világon Kihalt vón’, elszált volna, mint az álom ? Ki gondol máma Rád szegény Hazám, Kinek megcsonkult teste kínba’ reszket? Hát elfeledtétek már a keresztet ? ! Bim-bam, bim-bam, ébredjetek: Mártír-any átok karjait kitárja, S rab gyermekeit keblére vissza várja S ti csak vigadtok szerte a hazán ?! Mert dőzsölés az, észveszett tivornya, Tűzhányón épült Uj — Bábelnek tornya, Amit ma él megrészegült valónk !! Koncot lesünk, egy napra elegendőt S hefe-hujázva töltjük meg a bendőt! Bim-bam, bim-bam, ébredjetek: Sáncot kell hányni! Két marokba fogva Ragadjatok ásót a maikotokba, Tűzvész közéig és akkor meghalunk ! S ti nők, ti festett báju tarka lepkék, Orcátokról nem sült le még a festék ? ! S habtestetek sóvár szemekre les, Mig méhetek uj magzatokra meddő ? ! Bug a harang, a sírva kongó, feddő: Bim-bam, bim-bam, ébredjetek ! Méltón a magyar hölgy feledt nevéhez, Siessetek a szent kutak vizéhez, Mert itt a tűz és minden odavesz ! Tivornya dúl, elnémít gyönge hangot, S csak kongatom a zugó vészharangot: Ébredjetek, kigyult a föld, az ég !. .. Karom ernyed, halkul harangom hangja, Hogy megszólal minden templom harangja : Bim-bam, bim-bam, ébredjetek, Mohácsnak vérben áztatott nagy ünnepére ... Óh értünk is elfolyt Krisztusnak véle, Segíts meg Isten minket, mond: elég ! IVÁNFFY TAMÁS. Katonai ünnep Gyulán. A következő sorokat kaptuk: Felhívás a volt m. kir. gyulai 2. honvéd gyalogezredbeli bajtársakhoz 1 A volt 2. honvéd gyalogezred és alakulatai elesett hőseiért, a tábori ezred első ütközetének évfordulóján, folyó hó 30-án délelőtt fél 9 órakor a gyulai róm. kath. plébánia templomban gyászmisét tart. Felkérem volt bajtársaimat, úgy a tiszteket, mint a legénységet, hogy a gyászmisén minél nagyobb számban jelenjenek meg. A gyászmisén való megjelenésre tisztelettel meghívom a helybeli hivatalok és hatóságok vezetőit és hivatalnokait, az elesettek hozzátartozóit és minden érdeklődőt. Ugyanaznap este fél 9 órakor tiszti bajtársi összejövetel terveztetik a gyulai úri kaszinóban. Résztvenni szándékozók 29-én este 8 óráig a kaszinó vendéglősénél vagy a Dobay könyvkereskedésben levő ivet aláírni szíveskedjenek. (Vidékiek levelezőlapon a a kaszinó vendéglőssel tudassák.) Volt más ezredbeli tiszteket és bajtársakat felkérem, hogy az isteni tiszteleten jelenjenek meg, a bajtársi összejövetelre pedig hazafias tisztelettel meghívom. Bajtársi üdvözlettel: Rnff Ferenc, hj. á. tábornok. HKűíMBi 82 &2 -• „KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ GYULA. Telefon 82. 4 Telefon 82. A-íj * 1926. évi augusztus hó 29-én, vasárnap délután 3/4 4, V47 és este 729 órakor MAGYAR HÍRADÓ UFA HÍRADÓ Tinta Matyi a moziban Kérek egy pofont Ufa-film ! Attrakeiós újdonság! KIVnVIIV A világító loronyőr regényes történet 6 felvonásban. Keskeny-utca 18. sz. alatt levő fél porta eladó. 687 2-2 Értekezni lehet ugyanott.