Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-08-28 / 68. szám

1926. augusztus 28. Békés 3 Trianon tükre. Az erdélyi lapok sorra felpanaszolják, hogy az oláhok a kormányzópárttal fenálló választási paktumot nap nap után megszegik. Aradon a községtanácsot feloszlatták, csak azért, mert a magyarok voltak többségben. Szatmáron most választották meg a városi tanácsot, de az oláh szavazók miuden meg egyezés és adott szó ellenére kizárólag az oláhokra szavaztak, úgy, hogy a magyar je löltek sorra kibuktak. Szakasztott igy jártak el Dicsőszentmártonban, ahol az oláh szava­zók a magyarokat és szászokat egytől egyig kibuktatták a városi tanácsból. Hja, meg kell az erdélyi kisebbségeknek tanulniok, hogy az oláhokkal kötött paktum minden­kire nézve kötelező, csak éppen az oláhokra nézve nem! * Két hunyadmegyei magyar szolgabiróról szól a szomorú ének. Hég annyi bűnük sem volt, hogy a régi magyar imperiumból vette volna át őket az oláh uralom, mert ők ta­nulmányaik elvégzése után nyomban oláh közigazgatási szolgálatba léptek és működé­sükben még a magyar-barátsággal igazán meg nem gyanúsítható Bratianu-kormány sem talált kifogásolni valót. Hogy most Bratianué- kat a magyarsággal időközönként kacérkodó Avarescuék váltották fel, a dolgok termé­szetes folyamata mi más lehetett volna, mint az, hogy mindkét magyar szolgabirót min­den indokolás nélkül egyszerűen elcsapták az oláhok. így fest valóságban az u. n. ki­engesztelődés politikája Erdélyben ! * Deák Gyula, a Magyar Párt főtitkára alapos leckében részesítette a magyarfaló ked­ves testvéreket. Pompás cikkében először is megírta, hogy az offenzív szellemű oláh had­fiaknak legalább annyit illene tudniók, hogy a kisebbségi kongresszus egyéni sérelmekkel egyáltalában nem foglalkozik. Egyébként pe­dig, ha az oláh lapoknak harsonái megfelel­nek az igazságnak, hogy Romániában a nép­kisebbségeknek ideális a helyzetük, akkor miért félnek egyszerre attól, hogy ez igaz­ságot (? !) az erdélyi kisebbségek világszerte fogják hirdetni? Avagy mást nem is tételez hetnek fel, mint azt, hogy a Magyar Párt ki­küldöttei panaszkodni mennek Genfbe ? Ez a feltevésük talán meg is állhatna, csak egy kis tévedés van a dologban: a nemzetközi kisebbségi konferencia ép úgy nem panasz­biróság, amint nem végrehajtó hatalom. * Mig Szerbiában szakadatlanul dúlnak a pártharcok és a nemzeti kisebbségek riadtan megnémulva már jóformán életjelt sem mer­nek adni magukról, az orosz emigráció való­sággal diadalt ül a szerbeknél. Az emigráció még hivatalos bevallás szerint is 80 millió dinárjába kerül az országnak és valósággal állam az államban. Orosz munkanélkülit ke resve sem lehet találni Szerbiában, az emig­ráltak egytől egyig elhelyezkedtek jól a szerb állami hivatalokban. Mig Szerbiában mind­össze 3 magyar és 2 német gimzázium teng- leng valahogyan, addig a szerb állam 12 orosz középiskolát tart fenn. Radicsék igen hatásosan használják fel szerb kormány ellen azt a tényt, hogy a Csolnakon 3 megyén keresztül. 160 km. csónakon két nap alatt. Szokatlan látványban volt része azoknak, akik a meleg napsütés elől a Körös hűs hullá maiban kerestek enyhülést. Három, idegen or­szágbelinek látszó, erősen napbarnított sport­embert láthattak kik könnyű csónakban lanka­datlan buzgalommal, viz ellenében hatalmas eve­zőcsapásokkal szelték a Körös hullámait. Csak ha valaki megszólította őket, tudták meg tőlük, hogy az alföld szivéből, Kecskemét városából valók E három sportember: Koppányi Béla, Schmidt Brúnó főreáliskolai tanárok és Somlyó Endre orvosi műszerész, a „Vadevezősök Társa­ság“ ának tagjai. Elbeszélésüktől tudtuk meg’ hogy augusztus 18 án indultak Kecskeméttel egy magasságban fekvő Tiszaugról. Aznap a Tiszán lefelé és a Hármas Körösön fölfelé Kunszent- mártonig eveztek. Másnap Gyomáig jutottak és harmadnap a Sebes Körösön és Berettyón evez­ve Szeghalomnál kötöttek ki Hatalmas sporttel­jesítményüknek nyoma sem látszott meg rajtuk, a legjobb kedéllyel töltötték el az egész estét és másnap reggel csónakon visszaindultak Ti- szaugra. szegény, nyomorult árvízkárosultaknak felse- gélyezésóre pénzt nem juttattak, mert nem volt már miből, amikor mindent az oroszokba tömtek. Hát hiába, Szerbia még mindig há­lás az Atyuskának, ha mindjárt azt saját népe a leghitványabb módon agyon is verte. Lelkek mohácsa. Tivornya dúl, elnémít gyönge hangot Megkongatom a zugó vészharangot: Ébredjetek, kigyult a föld s az ég! Szemem véresre marta már a füstje Mint hogyha kénkö forrna üstbe ! Bim-bam, bim-bam, ébredjetek ! Szemetekből dörzsöljetek ki álmot, Pár pillanat s már irt a vész, az álnok S termésetek lábon pernyébe ég ! A lelkek erejét már rég kikezdte E fojtó rémnek láthatatlan teste, Mely lélegzetgyilkolva elterül: Minden, mi volt már más e nagy világon S a régi csak mesébe sülyedt álom, Bim-bam, bim-bam, ébredjetek ! Nem él az élet márcsak kábulatban S miazma terjed szinte elfolythatatlan, Bódult Nyugat s bomlott Kelet felül! Ami legszentebb volt e nagy világon Kihalt vón’, elszált volna, mint az álom ? Ki gondol máma Rád szegény Hazám, Kinek megcsonkult teste kínba’ reszket? Hát elfeledtétek már a keresztet ? ! Bim-bam, bim-bam, ébredjetek: Mártír-any átok karjait kitárja, S rab gyermekeit keblére vissza várja S ti csak vigadtok szerte a hazán ?! Mert dőzsölés az, észveszett tivornya, Tűzhányón épült Uj — Bábelnek tornya, Amit ma él megrészegült valónk !! Koncot lesünk, egy napra elegendőt S hefe-hujázva töltjük meg a bendőt! Bim-bam, bim-bam, ébredjetek: Sáncot kell hányni! Két marokba fogva Ragadjatok ásót a maikotokba, Tűzvész közéig és akkor meghalunk ! S ti nők, ti festett báju tarka lepkék, Orcátokról nem sült le még a festék ? ! S habtestetek sóvár szemekre les, Mig méhetek uj magzatokra meddő ? ! Bug a harang, a sírva kongó, feddő: Bim-bam, bim-bam, ébredjetek ! Méltón a magyar hölgy feledt nevéhez, Siessetek a szent kutak vizéhez, Mert itt a tűz és minden odavesz ! Tivornya dúl, elnémít gyönge hangot, S csak kongatom a zugó vészharangot: Ébredjetek, kigyult a föld, az ég !. .. Karom ernyed, halkul harangom hangja, Hogy megszólal minden templom harangja : Bim-bam, bim-bam, ébredjetek, Mohácsnak vérben áztatott nagy ünnepére ... Óh értünk is elfolyt Krisztusnak véle, Segíts meg Isten minket, mond: elég ! IVÁNFFY TAMÁS. Katonai ünnep Gyulán. A következő sorokat kaptuk: Felhívás a volt m. kir. gyulai 2. honvéd gyalog­ezredbeli bajtársakhoz 1 A volt 2. honvéd gyalogezred és ala­kulatai elesett hőseiért, a tábori ezred első ütközetének évfordulóján, folyó hó 30-án délelőtt fél 9 órakor a gyulai róm. kath. plébánia templomban gyászmisét tart. Felkérem volt bajtársaimat, úgy a tisz­teket, mint a legénységet, hogy a gyászmi­sén minél nagyobb számban jelenjenek meg. A gyászmisén való megjelenésre tisztelettel meghívom a helybeli hivatalok és hatóságok vezetőit és hivatalnokait, az elesettek hozzá­tartozóit és minden érdeklődőt. Ugyanaznap este fél 9 órakor tiszti baj­társi összejövetel terveztetik a gyulai úri kaszinóban. Résztvenni szándékozók 29-én este 8 óráig a kaszinó vendéglősénél vagy a Dobay könyvkereskedésben levő ivet aláírni szíveskedjenek. (Vidékiek levelezőlapon a a kaszinó vendéglőssel tudassák.) Volt más ezredbeli tiszteket és bajtár­sakat felkérem, hogy az isteni tiszteleten je­lenjenek meg, a bajtársi összejövetelre pedig hazafias tisztelettel meghívom. Bajtársi üdvözlettel: Rnff Ferenc, hj. á. tábornok. HKűíMBi 82 &2 -• „KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ GYULA. Telefon 82. 4 Telefon 82. A-íj * 1926. évi augusztus hó 29-én, vasárnap délután 3/4 4, V47 és este 729 órakor MAGYAR HÍRADÓ UFA HÍRADÓ Tinta Matyi a moziban Kérek egy pofont Ufa-film ! Attrakeiós újdonság! KIVnVIIV A világító loronyőr regényes történet 6 felvonásban. Keskeny-utca 18. sz. alatt levő fél porta eladó. 687 2-2 Értekezni lehet ugyanott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom