Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-08-28 / 68. szám
liTfilI, évfolyam 68. szám Szombat füyiila, 1926. augasztvs 28 Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 20.000 K l'íáékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HKT1LAP. Szerkesztőség, ki adéliivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 borona. Nem lesz szüret. Csüggedten függnek a fürtök a szőlőtőkéken és a széles tányérlevelek fázósan borzongatlak össze az ősz fuvallatára. Eső megverte, vihar felszántotta a magyar szőlőtelepeket és a hegyaljai gazdák most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy nem szüretelnek az idén. Nem lesz szüret. Nem érdemes. Mit szedjenek a pusztuló tőkékről, mire költsék a pénzt, amikor a szőlő édes vére megkeseredett, duzzadó szeme összefacsarodott és annyi értéket sem igér, amennyibe a munkáskéz került? Ide jutói tunk. Ide jutott a magyar bortermelés, amelynek régen világhíre volt, amelyet mint egyik legnagyobb nemzeti kincsünket ápoltuk, amely az ország nagy részének kenyeret, vagyont jólétet adott. Ha keressük az okot, amelynél a magyar bortermelés romlása kezdődik, Trianonhoz, minden magyar szerencsétlenség végső okához jutunk. Trianonban gyilkolták meg a bortermelést, ott pusztították el azokat a vidékeket is, amelyeket a régi térképen még meg hagytak nekünk. Sok lett a bor Magyar- országon. Nem volt fogyasztó, mert az országnak azokat a részeit, amelyek az itt termett bor legnagyobb részét felvették, nemcsak elszakították tőlünk, hanem hermetikusan elzárták a velük való gazdasági érintkezést is. Nem engedték meg, hogy magyar bort vigyenek a békeszerződésekben és a gazdasági szerződésekben immár külfölddé erőszakolt elszakított részekre és lezárták a sorompót azok az országok is, amelyek régen a legjobb vásárlói voltak ennek a mindig megbecsült és keresett magyar portékának. A bor ott maradt a termelő pincéjében, a hordó sohasem ürült és a múlt termés árából nem tellett a jövő évi termés megmunkálására. És elkövetkezett az emberemlékezet óta nem látott Ítéletidő. Mintha az időjárás is a magyar bor ellenséFelelős awrUsM: DOBAT FERENC gévé szegődött volna, jég megverte, zuhogó ár pusztította a virágzó, forró napra szomjas tőkéket és rettenetes nyári zivatarok sebezték halálra a gyenge ifjú fürtöket. A gazda tehetetlenül állott pusztuló termése mellett és nem tudta elhárítani a szörnyű Végzet kezét, amely a magyar borra nehezedett. Tokaj áldott földjén és Eger bortermelő vidékén ebben az évben aligha szüretelnek. A romantikát régen kiölték már a szivünkből, a szemünk már csak szárazán izzik és a szivünk megkeményedett a szenvedések kohójáHová épüljön a Minden oldalról ellenvetéssel találkozik a városnak az a terve, hogy a rendőrpalotát a Göndöcs-kertbe építsék. Miután a város a Braun-féle telket a polgári iskola részére megvásárolta és most maga sem tudja, hogy ezzel a telekkel mi történjék — ugylátszik hivatalos oldalról fölvetették az eszmét, hogy a rendőrpalota a Braun-féle telekre épüljön. Ez a terv épp oly célszerűtlen és kivihetetlen, mint az előbbi, mert az államrendőrsóget hivatásánál és szolgálati tevékenységénél fogva nem lehet a központból a város egyik végére kihelyezni. Ezt az álláspontunkat maga a belügyminisztérium is leszögezte, tehát a fölvetett gondolat kimúlt megszületése első pillanatában. Megjelenik szerdán és szombatonban. Mégis: hadd szóljon először a szív, hadd zengjen a bánat, amikor az elmaradó tokaji szüret gyászhirét halljuk. Eltűnik már lassan minden szépsége a magyar életnek, sorsunk fekete naptárába az öröm nem rajzol piros ünnepet, csak vetünk, vetünk, huzzuk a nyomorúság igáját és egyre soványabb, egyre kevesebb a szüretünk. Nincs már napsugár, reménységünk zöldelő tőkéit zivatarok mossák, szél dermeszti és szivünk mint jégverte fürt összefacsarodik, kemény lesz, keserű. rendőrpalota? A rendőrpalotát vagy a mostani helyre, vagy a szemben levő Illich-féle ház telkére lehetne fölépíteni. Ezt a helyet tartjuk legmegfelelőbbnek — nemcsak rendőri, de a városi szépészeti elvek szempontjából is. Ha a város a polgári iskola kérdésében átmenetileg úgy határozna, bogy a régi épület visszaadassék eredeti rendeltetésének, amiről már egy Ízben szóltunk, — akkor a rendőrpalota más helyre nem is kerülhet, mint a szemben levő sarokra, — az Illich- féle telekre. A polgári iskola épitését véglegesen nem lehet kiemelni a város fejlesztési programmból, mert ennek a kérdésnek megoldása is közérdekű. Gyula város iparossága nem vesz részt az Országos Kézműipari Tárlaton. A Kamara közli a Békés-sei: Augusztus 28-án, szombaton nyitják meg Budapesten, a városligeti iparcsarnokban a Kormányzó és József főherceg jelenlétében az Országos Iparegyesület által rendezett II Országos Kézműipari Tárlatot. Az idei tárlatnak két különlegessége lesz Az egyik az úgynevezett „Mesterségek utcájaamely ben mintegy 20 mintamühelyt fognak bemutatni a legtökéletesebb technikai felszereléssel, úgy hogy minden szakmabeli iparos számára okú lásul szolgálhat. A másik különlegessége a találmányok és ipari szabadalmak bemutatása, amelyre már na gyón sokan jelentkeztek, főleg vidéki kézmüipa- rosok Dóréból A kereskedelemügyi minisztérium az Országos Kézműipari Tárlat látogatói részére kedvezményes áru vasúti utazást biztosított Az igazolványok egyúttal a tárlatra is belépőjegyül szolgainak. Az igazolvány használatának módja az, hogy az odautazásnál az egész jegyet kell megváltani, Visszafelé pedig a kiinduló állomásra díj - mentesen lehet az igazolvány és az egész jegy előmutatása mellett utazni. Az igazolványok a szegedi kereskedelmi és iparkamaránál darabon- kint 20000 korona beküldése ellenében szerezhetők meg. E híradás kapcsán illetékes helyen érdeklődtünk afelől, hogy az Országos Kézműipari Tárlaton Gyuláról kik vesznek részt. Érdeklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a gyulai iparosok a mindennapi kenyérkeresettel annyira elvannak foglalva, hogy ezúttal nem gondolhattak arra, hogy egyébként remekbe készült munkájukat a tárlaton kiállítsák.
