Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-08-04 / 61. szám
. L91II. évfolyam 61. szám Szerda Ctyula, 1926. angnsztns 4. Előfizetési árak: Negyedévre: Selybeit . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K lirdetési díj előre Sietendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, k iadiíhivata Gyulán, Templom-tér Doha; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendő!*. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán fis szombatonUj párt. (S.) Tiassay Károly avatóbeszédével a napokban végre megalakult a Független Nemzeti Demokrata Párt. Tulajdonképeni célja, hogy az összes baloldali polgári erőket összefogja, de a féltékenység, kicsinyeskedés s bizonyos elvi fenntartások miatt sokkal, de sokkal kisebb méretűvé zsugorodott össze, mint azt eleinte a vér- mesebb politikusok képzelték. Ami Rassai Károly beszédét illeti, stílusban, a gondolatok egymáshoz- kapcsolásában, nem tagadhatjuk meg tőle az emelkedettséget, lényegét tekintve azonban elhibázott alapokon állott, mert a mai helyzetnek megfelelő uj gondolatot nem vetett felszínre. Az egész beszéd legnagyobb hibája az, hogy nem tud a múlt kisér- tetótől szabadulni, a liberalizmust úgy értelmezi, mint atyáink tették s ahelyett, hogy erős gazdasági prog- rammot adna, a közjogi sérelmek ócska vesszőparipájára ül s úgy képzeli, hogyha ezek megoldódnak, akkor minden rendben lesz. Ha már a 67-es kiegyezés után sem volt sok értelme a „sórelmi“ politikát folytatni, mert ez csak elterelte az újjáalakult Magyarország pénzügyi és gazdasági programújáról a figyelmet, ma, amikor sokkal nehezebb kérdésekkel viaskodik a a csonkaország, természetesen sokkal elhibázottab ilyen avult alapokra építeni egy uj párt programmját. Igaza van Rákosi Jenőnek, a magyar újságírás nesztorának, mikor rámutat arra, hogy ebben a beszédben a mai viszonyok alig vannak érintve s hogy egész koncepciója úgy van felépítve, mintha Rassai Károly a Csipkerózsa álmát alndta volna s vakon, értetlenül haladt volna el a Magyar- országot rombadöntő események vihara mellett. Ma Magyarország átmeneti életet él. A pártoknak és mindenkori kormányoknak nincs egyéb kötelessége, mint az, hogy egyik napról a másikra helyesen oldják meg a problémákat s azokat a nagy elveket, amelyektől egyetlen magyar embernek sem szabad egy pillanatra is eltérni, tartsák melegen s várják a kedvező időpontot, mikor velük elő lehet lépni. Tegyük fel, hogy az egységes- párt nem a legideálisabb párt, amely- lyel kormányozni lehet, még abban az esetben is nevetséges Rassai Károly vádja, aki azt állítja róla, hogy nincs elvi alapon tagozódva. A baloldali polgári ellenzéknek állítólag közös elvi alapja van és mégis csak ilyen hitvány kis pártocskát tudtak megteremteni s az a bizonyos szét- tagozódás az ő csekélyszámu soraikban sokkal kirívóbban és élesebben érvényesül, mint azt az egységespártról Rassai Károly állította. Ahol konkrétumokba kanyarodik ez a beszéd, ott téved, ahol pedig általánosságról szól, ott nem értékes, mert hiába jelenti ki valaki, hogy a parlamentnek nagy problémákat kell megoldani, ha nem mondja meg, mik ezek a problémák. Szabadságjogokról prédikálni s terméketlen kritizálásban kimeríteni az anyagot, könnyű felMegépül Gyulán A belügyminiszter A Békés migirta annak idején, hogy a belügyminisztérium Gyulán rendőrpalotát óhajt épiteni, hogy a rendőrség által jelenleg elfoglalt iskolahelyiség fölszabaduljon. A város képviselőtestülete a múlt közgyűlésen foglalkozott ezzel a közérdekű és nagyjelentőségű kérdéssel és két ajánlatot tett a belügyi kormánynak. Az első propozició-az volt, hogy a város a régi polgári fiúiskola épületét, melyben most a rendőrség van elhelyezve — eladja az államnak 700, eset- 1 eg 500 millióért. A másik ajánlat az volt, hogy az állam építse meg .a rendőrpalotát. A város ez esetben felajánl telket, (Göndöcs- kert melletti részt) fuvart és építési anyagot. A belügyminiszter döntött a két ajánlat felett és ma közölte a város közönségével, hogy Gyulán a rendőrpalotát megépiti és elfogadja a város által felajánlott építési Már több Ízben irtunk arról, hogy a kor mány az egyes vármegyéket külföldi kölcsönhöz juttaija, melyből a vármegyék beruházásokat eszközölhetnek. A kölcsön feltételeit a bel ügyminiszter közölte a ''ármegyék alispánjaival, majd a pénzügyminiszter oly irányú utasítást adott, hogy a kölcsön felvételére törvényhatósági határozatot kell hozni. E végből dr. Daimel Sándor alispán folyó hó 10-ére rendkívüli köz gyűlést hivott egybe, melynek tárgysorozatából a következő ügyeket emeljük ki: A pénzügyminiszter rendelet» a vármegyék részére engedélyezendő külföldi kölesön felvétele tárgyában. Szabolcs és Ung vármegyék körirata a Csehszlovák államnak Magyarország gazdasági elnyomására irányuló törekvésével szemben adat, de nehéz rámutatni a hibákra s még nehezebb egészséges tanácsokat adni e hibák meggyógyitására. Ha valaki elmenne egy orvoshoz s az orvos csak azt tudná neki tanácsolni, hogy úgy viselkedjék, ahogy az egészségére nézve a legelőnyösebb, de semmi szigorú előírást nem adna, akkor nem igen hisszük, hogy ez az orvos valaha is nagy prakszisra tehetne szert. Rassai Károly egész beszéde és okfejtése hasonlít az ilyen orvos viselkedéséhez, mert mig egyik oldalon terméketlen kritikákban merül ki, a másik oldalon nem támasztja alá e kritikák erejét azzal, hogy a való helyzet valódi gyógyszereit tanácsolná. a rendőrpalota. leirata a városhoz. kedvezményeket. Ez ügyben dr. Csete József polgármester hétfőn este Budapestre utazoG, hogy a minisztériumban a további tárgyalásokat felvegye. Magunk részéről igen örvendünk a belügyminiszter döntésének, egyfelől azért, mert a város egy uj, monumentális épülethez jut, lesz munkaalkalom, másfelől, hogy a polgári iskola sokszor fölpanaszolt ügye is végre nyugvópontra kerül. Az építkezés dolgában csak egy ellenvetésünk van. Nem tartjuk helyesnek azt a tervet, hogy az uj rendőr- palotát a Göndöcs-kert egy részére építik. A kiszemelt terület nem megfelelő, de eltekintve ettől — számolni kell Göndöcs plebáuos adomáuyozó levelével, intencióival s a kert rendeltetésével. A kérdés annyira közérdekű, hogy a helyzet teljes megvilágítása szempontjából erre az ügyre még visszatérünk. való állásfoglalás. Ugyancsak a fenti vármegyék körirata a magyarországi szőlőgazdálkodás megmentése érdekében állásfoglalás. Szatmármegye körirata az útépítési anyagok vasúti fuvardíjának leszállítása végett. A közgyűlés tárgysorozatába ezeken kívül még felvettek 110 olyan ügyet, melynek letár- gyalása nein tűr halasztást. Ilyenek többek között : A vármegyei pénzintézetek kéreime a vármegye pénze után fizetendő kamat leszállítása végett. Gynla város vlgalinladója. (\ vigalmi adót a képviselőtestület leszavazta s ezt a határozatot most megfelebbezték.) Mezőberény község határozata a gróf Merán Jánosné által a község ellen indított perben létrejött egyezség A közgyűlés fontosabbb tárgyai.
