Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-06-16 / 47. szám

KiVIII. évfolyam 47. szám. Szerda Ctyula, 1920. janiiig 16. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben , . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A nyugat bástyája. (S.) Seypel Ausztria volt kancel­lárja Franciaország leghíresebb fő­iskolájának ünnepi termében előadást tartott, melyben Ausztria igazi képét szándékozott megfesteni. Meghajtunk az osztrák kancellár erkölcsi és poli­tikai kiválósága előtt s megtudjuk érteni azt a meleg rokonszenvet, amellyel Franciaország előkelősége ezt az előadást fogadta, hiszen Sey­pel annak az Ausztriának fia, ame­lyet a franciák mindig, mint jó fiút tolnak előtérbe, amikor a békeszerző­désnek tiszteletbentartásáról beszél­nek. Nem akarunk ennek az előadás­nak a politikai részével vitázni, nem akarunk azokkal a köszönő beszédek­kel sem foglalkozni, amelyekkel francia részről ez az előadás találko­zott, de szóvá akarjuk tenni Seypel- nek azt a kijelentését, hogy évszá­zadokon át Ausztria volt nyugat védőbástyája. Ez a kijelentés, nem fedi a tör­ténelmi igazságot s csak abban az esetben nem minősíthető tudatos fer­dítésnek, ha Seypel a Monarchia egyik integráns részét, Magyarorszá­got, mint Ausztria egy tartományát tekintette előadásában. Ez ellen a beállítás ellen azonban tiltakoznunk kell s- ennek folyómányaképen tilta­koznunk kell a nyugati kultúra vé­delméről mondott kijelentése ellen is. Nálunk minden gyermek tudja, hogy épen Magyarország volt az, amelyik évszázados hosszú és hálát­lan harcok során a török inváziót Nyugat felé feltartotta, holott tán most a történelem távlatán át nézve, sokkal okosabban tette volna a saját szempontjából, ha a török hadnak szabad átvonulást biztosit Nyugat felé, azzal a feltétellel, hogy Magyar- ország területi és ethnikai integritá­sát a török világbirodalom biztosítja. Magyarország ezt nem tette, mert visszatartotta ettől a becsülete, mely azt diktálta neki, hogy mint a keresz­ténység őre magára vegye ennek a hosszú és áldatlan küzdelemnek a súlyát és véres háborúkat viseljen a török ellen, mig a tőle nyugatra lakó államok ez alatt kultúrában, gazdag­ságban és tudományban hathatósan gyarapodhattak. Magyarország tehát mintegy a megváltó szerepét játszotta ebben a küzdelemben, épen ezért esik rosszul, hogy még azt az elismerést sem kapja meg, amelyet a történelem igazsága egyenesen parancsolólag ir elő szá­mára. Walkö Lajos kereskedelemügyi miniszter a múlt év legvégén bocsátotta ki a szegedi keres­kedelmi és iparkamara újjáalakítására vonatkozó rendeletét. A rendelet értelmében a kamarai vá­lasztások az egész kerületben megejtettek. A mi niszter úgy a székhelyen, mint az alkerületekben történt választások eredményét, a makói válasz Aás kivételével, tudomásul vette. A makói választás ellen tizenhat feleb- bezést adtak be, főleg arra az okra való hivat kozással, hogy a választás kiírása és megtartása között a 28 napi határidő nem tartatott be. A kamara első formális ülése, melyen csak az elnök és alelnökök választása történik meg, Tudvalevő, hogy a Megyeház- és a Városház utcák burkolati költségeit a városi tanács az egyes háztulajdonosokra vetette ki. A városi tanácsnak ezt a határozatát az ér­dekelt háztulajdonosok megfelebbezték. Békés- vára egye közigazgatási bizottsága ebben az ügyben a következő véghatározatot hozta: Békésvármegye közigazgatási bizottsága, Gyula r. t. város képviselőtestületének 269. kgy. 11529—1924. ikt. szám alatt kelt határozata alapján a város tanácsa 'által 3972—1925. szám alatt kiadott azt a ha­tározatot — amely szerint a Városház és a V ármegyeház utcákban — a kocsi pályák újra burkolásával felmerült kiadások fedezé­sére — a nevezett utcákban a háztulajdono­sokat hozzájárulásra kötelezte, Özv. Rónay Emilné és társai, közvetlenül érdekelt ház- tulajdonosok, gyulai lakosok részéről törvényes határidőben benyújtott felebbezósek folytán, (Saj. tud.) Értesülésünk szerint, a leg­utóbbi napokban a kormány rendeletet inté­zett a pénzügyi hatóságokhoz, amelynek ér­telmében a vagyonváltságföldek haszonbérlet hátralékaira méltánylást érdemlő esetekben három évi fizetési halasztást engedélyez­Ismeretes, hogy Csonkamagyarország cser­készei mintegy 7 ezren a jövő hó elején Buda­pest mellett nagy táborba gyűlnek össze két hétre. A nemzeti nagy tábor cserkészei között a A mi sorsunk az örök tragédia sorsa. Európa vak és nem akarja észre venni azt, amivel Magyarország­nak tartozik. Az érvényben levő 1868. évi választási ren­delet szerint ennek az ülésnek az elnökség meg­választásán kívül más tárgya nem lehet. Az el­nökök megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet is­mét a hözponti bizottság elnöke terjeszti fel jóvá­hagyás végett a kereskedelemügyi miniszterhez- Ha a jóváhagyás leérkezik, a központi bizottság elnöke úgy a régi, mint az uj kamara tagjait úgynevezett közös végülésre hívja össze melyen hivatalosan bejelenti a régi kamara feloszlását és az uj kamara megalakulását. — és hivatalból is, — az alólirott helyen és időben megtartott ülésében felülbirálat alá vette, és az ügyben a következő vég- határozatot hozta: A közigazgatási bizottság a városi ta­nács 3972—1926. számú határozatát és az ennek alapján a háztulajdonosok terhére eszközölt összes kivetési munkálatokat meg semmisiti, — az előirt hozzájáruláso­kat egyenként és összesen is — törölni rendeli, egyben a 269. kgy. 11529—1924. ikt. sz. képviselőtestületi határozat második bekezdésének felülvizsgálata és helyesbítése végett Békésvármegye törvényhatóságát meg­keresi. A véghatározatot megküldöttók az érde­kelt háztulajdonosok mindegyikének és igy a határozat terjedelmes indoklását szükség­telennek tartjuk közreadüi. hetnek olyképeu, hogy előbb a hátralékosok a folyó haszoubérfizetési kötelezettségüknek ele­get kell tegyenek. Az erre vonatkozó kérelmeket megfelelő megokolás és igazoló iratok kíséretében a pénzügyigazgatósághoz kell beadni. gyulai cserkészek is részt vesznek és most folyik a kis csapat összeállítása. Julius 10 én nyitják meg a rendkívül érdekes nagy tábort a Vérmezőn, mely után hódoló felvonulás lesz Szombaton alakul újjá a kamara. junius 19-én, szombaton déli 12 érakor lesz. Megsemmisített városi határozat. Haladékot kapnak a váltságföldek bérlői. A kérelmeket a pénzügy igazgatósághoz kell beadni. Gyulai cserkészek a nagy táborban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom