Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-05-22 / 40. szám

LVIII. évfolyam 40« szám.

Szombat

Ctyula, 19^6. májas 33

Előfizetési árak: Negyedévre:

Helyben . . . 20.000 E Vidékre . . . 40.000 K

Hirdetési dij előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁKSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba? János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendőb.

Kézirat nem adatik vissza

Egyes szám ára 1306 korona.

Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC

Megjelenik szerdán és szombaton.

Magyar pünkösd.

Irta: Oroszlány Gábor.

Az embert élete minden pillanatában ezer veszély fenyegeti. A halál ott settenkedik előtte, mögötte, bal- ról-jobbról. Fölötte, alatta. Rövid életünket a Szentlélek-Uristen óvja, védi és igy vonszoljuk törődött testünket egy életen át a nyitott koporsóig.

Pünkösd ünnepén mit óhajthat a keresztény, magyar lélek? Oltalmazzon a Szentlélek-Uristen mindenkit, a ki szereti hazáját és fajtáját. A ki jó és nemes. A ki megbocsájtó és megértő. A ki gyöngéd és áldozatra kész. A ki segiti a szegényt, védelmezi az árvát és elnyomottat, a ki kenyeret ad az éhezőnek és felöltözteti a mezitelent. A ki bizik Szent István koronájában, a ki nyugtalan és lázadozó szép országunk megcsonkítása miatt. A kinek van hite és reménye. A ki meglátja a bajt és meggátolja a veszélyt. A ki a nemzet ügyeit becsületes szivvel irányítja. A ki az elesettet felemeli, a bűnözőt jó útra'téríti. A ki alkot és épit. A ki nevel és tanít. Aki áldoz a művészetért és munkát vállal a kultúráért. A ki nem gőgös és nem képmutató. A ki minden izében, vérében, tettében, elgondolásában magyar.

A ki pedig rossz és gonosz, szívtelen és könyörtelen, istentagadó és hazafiatlan, erkölcstelen és munkakerülő — ne kisérje földi útjában a mindnyájunkat védő, örökké élő és dicsőségesen fénylő Szentlélek-Uristen.

Békésvármegye mai helyzete.

Az alispán jelentése a május 29-én tartandó közgyűlésen. Mezőgazdaság. Közlekedés. Árvízhelyzet. A közigazgatás általános menete.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, mint azt egy külön cikkünkben jelentjük — folyó hó 29-én, pünküsd ünnepe utáni szombaton tartja rendes tavaszi közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A közgyűlésen a vármegye alispánja be fog számolni a megye mai helyzetéről. Az érdekes és mindenre kiterjedő beszámolót a következőkben — szószerint alább közöljük.

Közgazdaság.

A) Mezőgazdaság.

Az időjárás márciusban és április hó közepéig általában hűvös, szeles és száraz volt, igen kevés csapadékkal. Április hó közepétől kezdődőleg az idő felmelegedett, de ugyancsak száraz jellegű maradt. Időnkint és helyenkint voltak esőzések kevés és lényegtelen csapadékkal.

A száraz jellegű hűvös időjárás nem kedvezett a vetések fejlődésének, az őszi vetések megritkultak és gyengén bokro- sodtak. A tavaszi vetések a talaj téli nedvességének felhasználásával jól keltek, de a fejlődésükben visszamaradtak. Mindezek dacára a vetések egészségesek és az időközben bekövetkezett meleg és csapadékos időjárás folytán jó termésre is számíthatunk.

Az acatolás és a kikelt kapás növények megmunkálásának megindulásával a mező- gazdasági munkások részére megfelelő munka- alkalom kínálkozott, átlagosan 25—50.000

K napszám mellett munkateljesítmény szerint.

A m. kir. földművelésügyi miniszter ur a mezőgazdasági munkások munkaerejének jogosulatlanul olcsó kihasználásának meggát- lása céljából elrendelte az orosházi és szarvasi járás egész területére, valamint a Békés és Köröstarcsa községek területén a minimáis napszámbérek megállapitását.

A munkabér megállapító bizottságok a következő legkisebb munkabéreket hozták javaslatba:

A szarvasi járásban a férfi napszám április hóra 28.000, május hóra 35.000 és junius hóra 40.000 korona, a női napszám a mindenkori férfi napszámnak 65%-a, mig a gyermek napszám a férfi napszám 50%-a.

Békés és Köröstarcsa községekben április hóra a férfi napszám 30.000 korona, női napszám 20.000 korona, gyermek napszám 12.000 korona, május hóra 40.000,

| 26.000 és 15.000 korona, junius hóra pedig

50.000, 32.000 és 20,000 korona.

Az orosházai járásban még ez ideig nem lett megállapítva a legkisebb munkabér.

Az állatállomány teleltetéséhez a takarmánykészlet elegendő volt, úgy hogy az állatállomány megfelelő állapotban került ki május hó elején a legelőre.

A legelőkön és réteken a szárazság és csapadékhiány miatt a fűnövés még nem indult meg a kívánatos mértékben, bár az időközben előfordult esőzés következtében a helyzet ezen a téren is javult.

A földbirtokrendezés a vármegye területén a befejezéshez közeledik. A földhöz jutottak Szarvas, Békésszentandrás és Öcsöd községek kivételével a többi községekben mindenütt birtokba helyeztettek és előreláthatólag a folyó év őszén a birtokbahelyezés meg fog történni a fent említett három községben is.

B) Állategészségügy.

A állategészségügyi viszonyok a februári közgyűlés óta lefolyt időszakban kielé- gitőek voltak, mert ragadós állatbetegségek csaknem minden esetben szórványos jelleggel merültek fel és sem tömegesebb elhul- lási veszteséget nem okoztak, sem pedig az állatforgalmat és a tavaszi gazdasági munkák elvégzését nem akadályozták.

A ragadós állatbetegségek közül a lép- fene 11, a veszetség 3, takonykor 1, ragadós száj és körömfájás 2, ivarszervi hólyagos kiütés 4, lórühkor 3, sertésorbánc 1 és a sertéspestis 6 községben lépett fel, mely betegségek a kellő szigorral végrehajtott óvintézkedések következtében nagyobb mértékben sehol sem terjedtek el.

A 104.300—1901 sz. F. M. rendeletben előirt évenkinti tavaszi haszonállat vizsgálatok március és április hónapokban a vármegye egész területén megtörténtek, de ragadós állatbetegség csupán Szeghalom községben észleltetett, ahol 2 udvarban a lórühesség állapíttatott meg.j;