Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-05-05 / 35. szám

SjVIII. éTiolyami 35. szám. Szerda Clyala, 1936. május 5 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K VMékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendő*;. Kézirat nem adatik vissz« Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FEREN5' .Megjelenik szerdán és szombaton. Lukács György városunk képviselője, mint azt már jelentettük, a parlament multheti ülé­sén nagy beszédet mondott, melyet az összes magyar politikai pártok figyelemmel és nagy tetszéssel hall­gattak végig. A nagyhatású beszéd­del a külföldi sajtó is élénken foglal­kozik, mert olyan megállapitásokat tartalmaz, melyre az egész művelt- világnak föl kell figyelnie. A kül­politikai helyzetünk legjobb ismerője szomorú tényként állapította meg, hogy Trianon nemcsak a legyőzött államok, de egész Európa halálos koporsója lesz. Lukács György beszédében ismer­tette az általános leszerelési gondo­latnak fejlődését, majd a genfi pro- tokuiumot, amely általánosságban akarja keresztülvinni a teljes lesze­relést. A katonai ellenőrző bizottság nemcsak azt tiltotta meg nekünk, hogy a mérges gázokat előállítsuk, hanem még azt is, hogy a mér­ges gázok ellen védőszereket is gyártsunk. — Ilyenformán telje­sen ki vagyunk szolgáltatva a leg- brutálisabb háborús nyomásnak. Az általános leszerelésnek a genfi jegyző­könyv szerint való keresztülvitele tehát csődöt mondott. A népszövet­ség szervezete sürgős revízióra szorul, ha azt akarjuk, hogy céljainak eleget tehessen. Egészen tarthatatlan egyéb hibák mellett is az a körülmény, hogy például a magyar kisebbségi ügyeket japáni és brazíliai delegátus adja elő, akiknek fogalmuk sem lehet a mi speciális helyzetünkről. Békés utón meg kell döntenünk a genfi pro- tokulum tizenkilencedik szakaszában adott felhatalmazással a békeszerző­dések megváltozhatatlanságának el­vét. A népszövetségi tanácsnak a kisebbségi ügyekben folytatott poli­tikája a legnagyobb aggodalomra ad okot, mert nemcsak elzárkózik a kisebbségek védelmétől, hanem ha kisebbségi ügy kerül eléje, nem veszi oltalma alá, hanem a többségek mes­terséges védőjévé, -felhívás nélküli ügyvivőjévé szegődik. Lukács György kérte a külügyi kormányt, hogy emelje fel ez ellen tiltakozó szavát. Részletesen foglalkozott ezután az elszakított magyarság állampolgársá­gának kérdésével, melyet sürgősen Az Országos Vitézi Szék a bajtársiasság ápolása céljából vitézi találkozók rendezését vette tervbe. Az első ilyen vitézi találkozó Gyulán volt, május 2-án a Békésmegyei Vitézi Szék rendezésében, melyen megjelent vitéz Siménfalvy Tihamér vezérkari ezredes, törzskapitány és több vármegyei vitéziszék kapitánya. A békésmegyei vitézek majdnem teljes számban jelen voltak az ünnepségen. Május 2 án délelőtt a Kossuth-téren tábori mise volt. Itt megjelentek az egyházakba kato­naság, hivatalok, tantestületek képviselői. Az is­kolák ifjúsága, a leventék, a cserkészek. Délben székgyülés volt a vármegyeházán, majd a ven­Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru gyár Rt. szombaton délelőtt rendkívüli közgyű­lést tartott, melyen dr. Lukács György v. b. 1.1., városunk nemzetgyűlési képviselője elnökölt s amelyen 22 részvényes jelent meg, akik a rész­vénytőke több, mint háromnegyed részét képvi selték. Az elnök a jegyzőkönyv vezetésére Scherer Benedek ügyvezető-igazgatót kérte fel. A jegyző­könyv hitelesítésére dr. Gáli Géza, a gyulai sza­natórium igazgató-főorvosa és Tar Antal, a Bé­késmegyei Takarékpénztári Egyesület vezérigaz­gatója küldettek ki. Az igazgatósági és felügyelő­bizottsági jelentések felolvasása után megindult a vita, melynek befejeztével a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta a mérlegvalódiság helyreállí­tása tárgyában kibocsátott 7000—1925 számú pénzügyminiszteri rendelet alapján készült felér­FelhiváBunk az egész városban osztatlan helyesléssel találkozik. N»pró!-napra szaporodik azon mfipártolók száma, akik a szegedi színházat óhajtják Gyulához kapcsolni. Felhívásunkat újab­ban a kővetkező színházlátogatók írták alá: Sohvimmer György, I^bovits Mór, Sally Gyula, Leitner Menyhért, Fodor Emil, dr. Gyúró József, Kovács József, Sonkovits Endre, Bálint Sándor, Tisch R-zső, Yámos György, Jueászka Ferenc, Salamon Oszkár, Daimel Mária, Kosztolnyik Jó­zsef. Sehillinger Sándor, Einer Ferenc, Gyöngyössy Sár dór, Gergely Andor, dr. Pár czél József, Mol­rendezni kell. A külföldi lapok, még- az ellen­séges utódállamok sajtója is kény­szerül elismerni, hogy a magyar par­lamentben végre egy okos beszéd is elhangzott. dégek tiszteletére dr. Kovacsics Dezső főispán ebédet adott. Vasárnap este a Göndöcs népkerti pavillonban, melyet ez alKalommal pompásan feldíszítettek banket volt, melyen 300-an vettek részt. Az első pohárköszöntőt vitéz Siménfalvy ezredes, törzskapitány mondotta a kormányzóra, mig a kormányzónét vitéz Ákosffy Barna főhad­nagy felesége köszöntötte. Hazafias és lelkes be­szédeket tartottak még dr. Kovacsics főispán, dr. Daimel alispán, vitéz Láng járásbiró, dr. Csete polgármester, Ssékely Jenő min. osztálytanácsos, Vidovszky Kálmán lapszerkesztő, Brém Lőrinc prelátus-kanonok és vitéz Szabó Jernő békés­vármegyei székkapitány. tékelt mérleget, mely a szerencsétlen békekötés következtében előállott és a vállalatot összeom­lással fenyegető nagy veszteségek után a kibon­takozás és biztató fejlődés jellegét tünteti fel, ami azért is örvendetes jelenség, mert a textil­iparban az utóbbi időben igen súlyos és nehéz helyzet következett be, mely sok textilgyárat fel­számolásra kényszeritett. A vállalat a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozik s ezidő- szerint közel 300 munkást foglalkoztat. Az alap­szabály némely szakaszának módosítása minden hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadtatott. A közgyűlés után dr. Lukács György küldöttsége­ket és kérvényezőket fogadott, melyek annyira lekötötték, hogy a debreceni szanatórium meg­vizsgálása céljából tervbevett elutazását kény­telen volt vasárnapra halasztani. nár Etelka, Oravetz Jenő, Daimel Sarolta, Schenk Józsefné, Somogyi Gyula, Hevesi Adolf, Petz József, dr. Franck Géza, Wagner Férőre, dr. Gyarmathy Béla, Horváth Iván, Dobay Jenő, Vlagyovits János, Mthalik János, Steiner Frigyes Schwartz Síijiod, Kun Béla, Gödry Ilona. (Foly­tatjuk.) Itt említjük mog, hogy Andor Zsigmond — a Szöged—hódmezővásárhelyi színházak igaz­gatója a napokban Gyulára jön, hogy szolgálatait felajánlja a városnak. Weisz Mór és Társa Részvénytársaság MGJÉGGYÁRA üzemét megkezdte. Előjegyzések eszközölhetők. Vitézek találkozója Gyulán. A gyulai kötőgyár közgyűlése. Jöjjön a szegedi színház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom