Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-05-01 / 34. szám
4/VIBI évtolyam 34. sasán», Szombat 4£yn!a, 1936. májas 1« Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkeszt őség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendŐk, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1580 korona. Felelős szerkesztő: BOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A magyar fürdő«. Néhány nap múlva összegyűlnek a magyar fürdők és közegészség- ügy barátai, hogy megbeszéljék a megcsonkított ország megsanyargatott népének egészségéhez annyira szükséges nyaraló-, fürdő- és pihenőhelyek ügyét. Az olvasó csodálkozva figyel fel ezekre a szavakra. A legtöbben kétkedve rázzák a fejüket, talán mosolyognak is a jámbor igyekezeten. Ugyan miről beszélhetnek azok a tudósok és rajongók, akik mostanában minálunk fürdőügyről ábrándoznak. Hol van a magyar fürdő ? Az egyik elmerengve gondol feketehegy sötét fenyveseire, a iátra örökszép vidékeire, a másiknak ökölbe szorul a keze, ha Püspök fürdő forró vizében pompázó tündérrózsájára emlékezik. Herkulesfiirdő, Tusnád, Borszék, Pöstyén és a többi sokszáz csodatevő magyar hely, ahol borviz fakadt a földből, ahová gyógyulni zarándokoltak az emberek, ahol hó- ' napokon át igazi gondtalan magyar j élet folyt a régi jó világban, mind eltűntek. Más szedi le róluk az élet virágát. Nekünk nem maradt belőlük más, csak a keserű emlékezés. Most ujjainkon számoljuk a magyar fürdőket. Párád, Pléviz, Lillafüred, a Balaton környéke és még egy- kettő. Ezzel bezárodik a fürdők és nyaralók sora, a melynek felsorakoztatására azelőtt a vasúti útmutatónak apró betűkkel is oldalakra volt szüksége. Mégis van fürdőnk, van üdülőhelyünk, vannak és lesznek nyaralóink. Elraboltak tőlünk minden szép és jó helyet, elszedték, amit drága pénzzel és verejtékkel naggyá tettünk, de nem vehették el azokat a természeti kincseket, amelyeket a megmaradt kicsiny ország határai rejtegetnek magukban. Itt maradt az ország- szivében a Balaton, a maga festői szépségével, pompás strandjával, pótolhatatlan vizével. Ott vannak a Mátra enyhe bércei, susogó lomberdőivel és csalogató szépségű völgyeivel. Mindenekelőtt pedig megmaradt számunkra a frissen haladó Duna, ezer gyönyörűségével és változatos vidékeivel. Van tehát elég hely és alkalom, ahol a fáradt magyar munkás pihenőre vonulhat vissza, ahol minden rendű és rangú ember megtalálhatja üdülését, szórakozását. Volna itt helye mindenkinek, az anyagi gondoktól mentes gazdag osztályoktól lefelé a mindennapi élet nehézségeivel küzdő szegény emberig. De ahhoz, hogy A Békés szerkesztősége akciót indított atekintetben, hogy Gyula városa a sziuház- kerdésben megállapodást létesítsen Szegeddel, az ország legelső vidéki színtársulatával. A közérdekre való tekintettel felkerestük a város polgármesterét, ki a tervet szívesen fogadta s oda nyilatkozott, hogy a napokban fogadja a szegedi színigazgatót s a kérdésben személyesen fogja magát tájékoztatni. Felhívásunkat, hogy Gyula város Szegeddel teremtsen kapcsolatot, eddig 150 gyulai müpártoló irta alá, köztük dr. Daimel Sándor-, dr. Konkoly Tihamér, dr. Szilágyi László, dr. Kovalszky Róbert, Tanezik Lajos, Garay János, dr. Megyessy Ágoston, dr. Keresztes Gyula, Dobay Ferenc, dr. A községek a vármegyei hozzájárulásokat minden évnegyed 8-ik napjáig tartoznak közvetlenül a vármegyei háztartási .alap javára befizetni. Ennek a kötelezettségnek sok község csak késedelmesen tesz eleget és amiatt több törvény- hatóság felirt a miniszterhez, hogy ily esetben számithatnak-e fel késedelmi kamatot ? kelőképen ápolni tudják a mieink egészségűiket, hogy a gyerekek egy kis időre kiszabaduljanak a rideg városi falak közül, hogy a tüdőbajok és egyéb nemzetpusztitó betegségek ellen sikerrel vehessük fel a harcot, újra fel kell fedezni az országot. Ma még nein divat a magyar nyaralóhely. Nem keresik, mert nincs hangzatos nevük és nem alkalmas beszédtéma a dicsekvésre A fürdőügyi tanácskozások feladata, hogy megtalálják a módját a magyar fürdők népszerűsítésének és fejlesztésének. Márki Barna, dr. Gábor Imre, dr. Készt ZoltáD, Sándur Dénes, Reisner Ede, Reisner István, Zuzmann János, Hász Imre, dr. Feld- mann Ignác, Békés Dezső, dr. Oláh Emil, Schillinge!’ Lipót, dr. Keppich Frigyes, Sá- rossy Gyula, Barna Sándor, Király Ernő, Antaióczy Nándor, Czógényi István, Papp Gyula, Bakós József, Braun Vilmos, Neumann Márton, Fräukel Imre, Erdélyi Sándor, Király Lajos, Stern László, Reisner Endre stb. stb. Eddig 150 müpártoló kéri Szegedet annál a régi nexusnál fogva, amely Gyulát természetszerűleg Szegeddel összeköti. Mindenesetre megvárjuk a város határozatát, mert lehetetlennek tartjuk, hogy a város ellökje magától a kinálkozó alkalmat. Ezt a kérdést tisztázta most a belügyminiszter egy rendelete. mely megállapítja, hogy a késedelmesen fizetett vármegyei hozzájárulások után a községek uggano/gan késedelmi kamatot tartoznak fizetni, mint aminő a kózadók után van megállapítva. Wefsz Mól* és Társa Részvénytársaság Mfijég«vára Üzemét megkezdte. Előjegyzések eszközölhet ők. Lukács György nagy beszéde. A politikai élet nagy meddőségébe erőt és szint vitt bele — városunk képviselőjének — Lukács György dr. nak csütörtöki nagy beszéde, melyben külpolitikai helyzetünkkel és az utódállamokban élő magyarság sorsával foglalkozott. A nagyhatása, négyórás beszédet a parlament minden pártja nagy érdeklődéssel hallgatta és többször megszakított zajos tetszéssel fogadta. Bethlen miniszterelnök külön kifejezte gratulációját. A beszédet — lapunk szűk tere miatt — csak kivonatosan közölhetjük — a Békés legközelebbi számában. Eddig 150 gyulai müpártoló óhajtja a szegedi színházat, Késedelmi kamatot kell pzetni Békésvármegyének is
