Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-04-21 / 31. szám

HLVIII. évfolyam 31. szám Szerda Ctynla, 1930. április 31 Előfizetési árak: Negyedévre: Hely ben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. EKÉS POLITIKAI, TAIÜU HALMI ÉS KÖZUAZftiSZATI HETILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szára ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Számok sorakoznak fel előttünk egy könyv hasábjain. Mint a gyakorlatot tartó katonák, úgy változtatják a helyüket. Hol párosával, hol kettősrendekben vonulnak el előttünk. Ha sokáig forgatja az ember ezeket a lapokat és nézegeti a számokat, beleszédül­het az ember, mint a viz partján áldogáló, a kit elkápráztat a viz hullámzása. Mert a tizes egységből olyan változatai jönnek ki a számok­nak, melyek elkápráztatják még a milliókhoz szokott modern embert is. Az a könyv pedig, mely ezeket a számoszlopokat magában foglalja, az országos statisztikai hivatal év­könyve. Nem célunk az, hogy ezt a ve­szedelmes könyvet most ismertessük. Mert veszedelmesebb, izgatóbb olvas­mányt aligha tudnánk mostanában említeni, mint az a statisztikai könyv, mely számokban sorakoztatja fel és teszi közzé az ország állapotát. Na­gyon szomorú adatok kerülnek itt felszínre és nyernek megdönthetetlen bizonyítékot és támaszt a számok rideg valóságában. Gazdasági viszo­nyok, kereskedelem, ipar, közegész­ségügy, munkáskérdés mind talál itt számmal támogatott adatot arra, hogy mily nagy is nálunk a nyo­morúság és mennyi a baj minden téren. Csupán egy kérdést, csupán egy számadatot ragadunk ki a könyvből ezúttal. Ez a‘két számadat, melyre hi­vatkozunk, a földbirtokreformra vo­natkozik. A statisztika szerint kö­rülbelül hetvenötezer esetben vissza­fizették a gazdák az adósságaikat a háború folyamán. De ugyanakkor ott áll a másik számoszlop, amelyik viszont azt bizonyítja, hogy hetven- háromezer esetben ismét adósságot szedtek fel a birtokra a kommun, a forradalmak után. Ez a két szám pedig úgyszólván kiegyenlíti egy­mást. Tehát ezek szerint a teher­mentesítés után ugyanannyi számú megterhelése következett a birto­koknak. Szomorú és meg'döbbéntő tény marad azonban a számadatok és Statisztika nélkül is arra, hogy a földbirtokos osztály, amelyik pillé­rét képezi ennek az országnak, el van adósodva. Békében is volt azon- j ban adósság, tehát azt mondhatnánk erre, hogy hiszen, ha akkor kibírtuk, kibirjuk ezt most is. Ám akkor év­tizedekre volt beosztva az adósság visszafizetése, mig ma csak el­enyészően kis összeg, úgyszólván csak morzsák azok az összegek, melyeket hosszabb lejáratra kaptak a gazdák. A többi adósság függő kölcsön. Ha ezt az adósságot nem nem lehet rövid idő alatt hosszú le­járatúvá átalakítani, bizony nagyon válságos idő néz a gazdaosztályra, amely pedig most is nagyon sok bajjal és gonddal küzd. Bethlen Békés Bethlen István gróf miniszterelnököt Békés község képviselőtestülete szombaton tartott közgyűlésében egyhangúlag díszpol­gárává választotta. Az indítványt Korber Tivadar címzetes főigazgató tette. A dísz­polgári oklevelet népes küldöttség fogja át­nyújtani a miniszterelnöknek Budapesten. A küldöttség vezetésére a képviselőtestület Moldoványi János főszolgabírót kérte fel. A képviselőtestületi ülés után a következő üd­vözlő táviratot intézték a békésiek gróf Bethlenhez: díszpolgára. Nagíjméltóságu Bethlen István gróf minissterelnök Budapest. Békés nagyközség képviselőtestülete mai közgyűlésében egyhangú határozattal Nagyméltóságodat a nemzeti épitő munka körül kifejtett emberfeletti munkálkodá­sáért díszpolgárává választotta. Kérjük Nagyméltóságodat, hogy ezen hazafias lélekből jövő határozatunkat és kiváló tiszteletünk nyilvánítását elfogadni mól- tóztassók. Gyuláról 86-an, Békéscsabáról 800-an vettek részt eddig az országos árumintavásáron. A kormányzó őfőméltósága szombaton (április 17-én) nyitotta meg ünnepélyes ke­retek között az orsaágos árumintavásárt. Gyulán, a vasúti állomáson eddig 86, mig Békéscsabán 800 darab árumintavásári iga­zolványt bélyegeztek le, amiből hozzávetőle­gesen megállapítható, hogy városunkból ed­dig hányán látogatták meg a nagyszabású kiállítást. A vásáron, mint kiállító Gyuláról részt vett a Képkeretlécgyár R.-T. és ne­hány iparos. Értesülésünk szerint a ma esti és a holnap reggeli gyorsvonattal városunk­ból többen utaznak a vásárra, mely csoport­hoz az orosháziak, a békésiek és a szarvasi iparosok is csatlakoznak. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a külföldiek 1 millió ko­ronáért 3 napi lakást, ellátást, színházakba belépőjegyet és a közlekedési eszközökre 3 napra szóló bérletet kapnak. Budapesti jelen­tés szerint a vásárt eddig 70.000 érdeklődő látogatta meg. A szegedi színigazgató levele a „Békés“-hez. Lapunk más helyén megemlítjük, hogy a város főjegyzője Miskolcon tartózkodott a jövő évi színházi bérlet biztosítása ügyében. Már több Ízben kifejezést adtunk a közönség azon óhaj­tásának, hogy Gyula város intelligenciája és színházba járó publikuma legszívesebben ven­né, ha a ‘kiváló erőkkel rendelkező, Gyulához k özei fekvő szegedi színtársulat jönne Gyulára — a nyári szezonban. Kérdést intéztünk Andor Zsigmond igaz­gatóhoz, hogy e tekintetben mi a felfogása és nincs valami elháríthatatlan akadálya annak, hogy a szegedi színház belekapcsolódjék a mi kulturtörekvéseinkbe. A szegedi szinház nobilis igazgatója a következő levelet intézte ma lapunk szerkesztőjéhez: Mélyen tisstelt Szerkesztő Ur ! Igen szívesen vállalom a gyulai „Erkel Ferenc Színkör“ vezetését és ha az ügyről komolyan tárgyalható, úgy rendelkezésükre állok. Méltóztassék az ügyet b. lapjában meg­pendíteni és az illetékes körök figyelmébe ajánlani.'Ha tényleg úgy döntenének, hogy a szegedi társulatot érné a megtisztelő meghívás, úgy a részletek megbeszélése végett személye­sen odautaznék. Bizton hiszem, hogy e kötés közönségük kulturigényét kielégítené. Szeged, 1926. április 16. Andor Zsigmond, a sseged-hódmezövásárhelyi városi színházak igazgatója. E levél után most már nyilvánvaló, hogy semmi sem áll útjában annak, hogy a gyulai közönség régi óhajtása teljesüljön, — épp ezért alig értjük, hogy mit keresünk mi Miskolcon. Iparosok nagygyűlése *£££*

Next

/
Oldalképek
Tartalom