Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-01-16 / 4. szám

2 Békés 1926. január 16. Dr. Daimel alispán Jelentése az árvízről, a tett Intézkedésekről, a védelmi munkálatokról és a segélyakcióról. Dr. Dairnel Sándor alispán a szombati (16-iki) rendkívüli közgyűlésen a békés­megyei árvízkatasztrófáról a következő je­lentésben fog beszámolni a törvényhatósági bizottságnak: Őszinte fájdalommal emlékeze m meg arról a rendkívüli, súlyos csapásról, a mely a vármegyének egy tekintélyes részét, a hirtelen bekövetkezett olvadás következté­ben előállott árviz-veszedelem folytán érte, amely igen nagy vagyonértéket tett tönkre, sok embert koldus-botra juttatott s általá­ban nagy nyomorúságnak és szenvedésnek lett okozója. Az árvíz lefolyásáról összefoglaló jelen­tésemet az alábbiakban teszem meg : I. A hihetetlen gyorsasággal emelkedő vízállás, a Fehérkörösnek — román elszakí­tott területen — jobb partján Székudvar és Kisjenő tájékán, bal partján pedig a Fehér- Körös és Csohosér deltája tájékán múlt évi december hó 23-án átszakitotta a gátat. Ez utóbbi átszakadás az elszakitott területen fekvő delta területet, az első helyen említett két jobb parti átszakadás pedig Gyulavári községnek és Gyula városának külterületét árasztotta el. Gyulavári határában 11800 hold föld áll viz alatt; maga a község megfeszített árvédelmi munka következtében, amelyben Gyula városából kirendelt közerő is ezerszámban részt vett, megmentettnek tekinthető. Az átszakadások következtében beözönlő vizterület lépésről-lépésre elterjesz­kedett a Gyula város körüli területeken és ottan mintegy ötezer holdat árasztott el. A hatóságoknak, a katonaságnak, csendőrség­nek és rendőrségnek közreműködése és kar­hatalmi támogatása következtében — kö­zöttük 20 utászkatona és 3 ponton igény­bevétele mellett — sikerült a tanyai lakos­ság életét és ingó vagyonának túlnyomó részét megmenteni. II. A Fekete-Körös, mely a Gyula és Gyulavári község árvizteriiletének északi határvonalát alkotja, különösebb zavart, vagy kárt nem okozott. A gátakon itt is állandó készenlét volt és a veszélyeztetett pontok a legszigorúbb ellenőrzés alatt állottak. III. A Sebes-Körösnek árja, Komáditól délre, a múlt évi december 22-én éjjel mintegy 100 m. szélességben átszakitotta merészen kanyarodó gátját és megduzzaszt- ván a belőle kihaladó és Szeghalom alatt visszatorkoló holt-körös medrét, e két töltés által határolt területeket és pedig 13250 kát. koldat — melyből kisebb birtokosoké 7750 kát. hold, nagyobb birtokosoké 5750 kát. hold — elöntötte. Itt volt a helyzet legválságosabb, mert a Holt-Körös medre közvetlen mellette fekvő biharmegyei Okátiy és a vármegyebeli Vésztő községeket hosszú időn keresztül igen erősen veszélyeztette, úgy hogy Vésztő község napokon keresztül a teljes elöntés és elpusztulás veszélyének volt kitéve. Súlyos gondot okozott a két község lakosságának pánikszerű félelme és az abból folyó, de lélektanilag megindokol­ható egyéni akció, melyek a község vesze­delmének elhárítása érdekében a gátak át­vágására irányultak. Amig tehát egyfelől az árvízveszély ellen minden erő igénybe veendő volt, másfelől meg kellett küzdeni a két község lakosságának egymással szemben indokolatlanul érzett érdekellentétjével és abból folyóan a közmunkaerő foglalkoztatá­sának nehézségével. A veszedelmek percről- percre történt fokozódása következtáben, mintegy 30 km. szakaszon kellett a gáta­kat védelemmel és megfelelő rendintézkedé­sekkel biztosítani. Az elszakitott területen a gátszakadá­sok helyének megszemlélése céljából a hely­színére kiszállt társulati igazgató-főmérnök és a gyulai főszolgabíró jelentése szerint a Kisjenő alatti gátszakadás a községtől kb. 3 km.-re a 23—24-es km. szelvények között 100 méter szélességben, a töltésen való átömlésből keletkezett. A gátszakadás helyén az árvíz 3 és fél m. mély gödröt mosott ki a terepen Itt szádfal építése fo­lyik, amely befejezés előtt áll, mert a hely­színi szemle idejében 240 ember dolgozott rajta. A szádfái 2 és fél méter magas a tereszin felett és bár az még készen nem volt, de a mederből az árterületre. viz már alig ömlött. A másik gátszakadás — a román társulat bemondása szerint — Kis­jenő fölött a 15—16. szelvény között van, mintegy 100 méter szélességben. Az ottani társulati mérnök bemondása szerint, a terep- szin szerinti magasságú szádfal teljesen ké­szen van, a földmunka folyik és az ár csak ottani területet veszélyeztet. A román ár- mentesitő társulat leadta a Fehér- és Fekete- Körösre vonatkozó árvíz keletkezése óta megállapított összes vízállásokat és ígéretet tett arra nézve, hogy a vízállást naponkint, áradás esetén pedig 2 óránkint fogja közölni. Viszonzásul a kiküldöttek a kormánybiztos nevében megígérték, hogy az ők költség- vetésükben átadott készpénz ellenében szi­vattyúkhoz szenet küldünk, mert ezzel a mi területeink ármentesitése inegkönnyittetik. A lakosság nyugalmának megvédése és egyes helyeken szomorúan tapasztalt alkalmi bűncselekmények pl. elhagyott ta­nyák csónakon való fosztogatása, árvédelmi műtárgyak megrongálása stb. megfelelő gyors megtorlásának érdekében, a kormány- biztos főispán ur előterjesztésére, a rögtön- itélő biróság (statárium) életbe lépett és ki- hirdettetett a várinegye^veszélyeztetett te­rületein. Előterjesztés történt a kormánybiztos főispán és általam is a miniszterelnök úr­hoz, hogy a szomszédos utódállamoknál diplomátiai lépéseket tegyen azért, hogy az a minden emberiséget nélkülöző eljárás megszüntettessék, hogy az árvédekezés tel­jes elhanyagolásával lehetetlenné tétetett magyar területen az árvédekezés, sőt a leg­b KIRÁLY“ MOZGÓ SZÍNHÁZ Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1926. évi január hó lT-én, vasárnap délután és este y29 órakor Alice lovagjai vígjáték 3 felvonásban, fletro-tioldwyn Mm! VilágaUrakció ! (I MII KEKSZ burleszk vílágattrakció 6 felvonásban. Főszereplő a közkedvelt : BUSTER KEATON. utóbbi időkig az áradás emelkedésére és az árvízre vonatkozó adatszolgáltatás is meg- tagadtatott. A miniszterelnök ur értesítése szerint a szükséges lépések megtörténtek, de ered­mény — sajnos — most már legfeljebb csak a veszedelem elmúltával remélhető. A vármegye kormánybiztos főispán fel­hívta a városok polgármestereit és a járá­sok főszolgabiráit, hogy az elöljáróságok ut­ján és a különböző jótékonysági, emberba­ráti, pénzügyi, kereskedelmi, gazdasági és társadalmi egyesületek bevonásával a gyűj­tést szervezzék meg és folytassák, mert az árvíz által sújtott és ártatlanul szenvedő lakosság felé az irgalom segítő karját leg­első sorban természetesen Békésvármegye polgárainak kellett nyújtania. A legújabb adatok alapján az árvízzel kapcsolatosan az alábbiakat jelentem még be : A Fehér-Körös mentén Gyula város határában 4082, Gyulavári község határában 11800 kát. hold került viz alá. Ebből az előbbi helyen 728 tulajdonos, 300 haszon­bérlő, utóbbi helyen 670 tulajdonos és 180 haszonbérlő van érdekelve. A viz alá került földekből Gyulán 876 a törpebirtokos, 152 a kisgazda. Gyulaváriban 780 a törpebirto­kos, 68 a kisgazda és 2 a nagybirtokos. A nagybirtokosok : gróf Altnásy Dénes, akinek birtokából 8600 kát. hold és József kir. főherceg, akinek birtokából 100 kát. hold került viz alá. Gyula város határában az árvíz követ­keztében 230 tanya és melléképület áll viz alatt, amelyekből összeomlott eddig 197. Gyulavári területén 41 tanya és melléképü­letet borított el az árvíz, amelyek!) ől 11 omlott össze. Gyula város területén a menekültek száma 1005, Gyulaváriban 65. Elpusztult az árviz következtében Gyula­váriban 5 szarvasmarha, 28 birka és 32 sertés, Gyulán és Gyulaváriban ezenfelül aprójószág igen nagy számban. A Sebes-Körös mentén Vésztő község határából viz alá került 14000 és Szegha­lom község határából 1221 kát. hold. Az előbbiből 927 tulajdonos, mintegy 600 ha­szonbérlő és az utóbbiból 50 tulajdonos van érdekelve. A tulajdonosok és haszonbérlők közül Vésztőn 800 a törpebirtokos, 120 a kisgazda, 5 a közép- és 2 a nagybirtokos, Szeghalmon pedig 43 a törpebirtokos, 6 a kisgazda és 1 a nagybirtokos. Ifj. gróf Wenckheim Ferenc vésztői nagybirtokos földjéből 2800, gróf Wenckheim Lajos vész­tői lakos földjéből 2700, mig Horgosi Ká­rász István szeghalmi nagybirtokos 1100 kát. hold föld van vízzel borítva. Vésztő község területén 224 tanya és melléképü­letet borított el az ár, amelyekből eddig összeomlott 210. Ezenfelül Vésztő község belterületén 380 lakóház került viz alá, amelyekből 228 omlott eddig össze. Szeg­halom község belterületén a viz alá került házak száma 10, eddig 1 diilt össze. A me­nekültek száma Vésztőn 1267, Szeghalmon 181. Elpusztult Vésztőn 10 drb ló, 100 drb szarvasmarha, mintegy 200 drb sertés és nagyobb mennyiségű aprójószág. Az árviz által elpusztult épületek tulaj­donosai közül Gyulaváriban 1, Gyulán 50, Vésztőn 100 és Szeghalmon 1 a nincstelen. Szükség jelentkezik tűzifában, burgo­nyában és takarmányban. Ezeknek beszer­zése iránt a kormánybiztos a megfelelő in­tézkedéseket a lehetőségig megtette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom