Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-04-14 / 29. szám

LTIII évfolyam 36. szám. Szerda Gyula, 1036. április 14. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁttftAlUI.MT És KÜZeiZDÁSZATI HKT1LAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: BOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. 30 százalék. (S) Nagy fontosságú értekezlet folyt le a napokban a pénzügy- miniszter vezetése alatt, mely a ma­gánalkalmazottak nyugdijának valo­rizációjával foglalkozott. — Valóban ideje már, hogy megszűnjék az a jogbizonytalanság, amely a pörök- nek egész légióját vitte a bíróság elé. A helyzet eddig ugyanis az volt, hogy a magánvállalatok nyugalomba- vonult tisztviselőik részére, nem véve figyelembe a korona romlását, ugyan­annyi papirkoronát fizettek nyug- dijgyanánt, mint amennyi aranykoro­nát kaptak a még stabil valuta ide­jében. Természetesen a vállalatoknak igazuk volt a törvény formális szem­pontjából, ellenben a nyugdíjasok­nak is igazuk volt a méltányosság és a tényleges helyzet szempontjai alapján. így indult meg azután a pörök légiója s hogy ez a kellemet­len állapot elkerültessék, hívták össze ezt az értekezletet a nyugdijak bizonyos mérvű valorizációjának megvalósítása érdekében. A helyzet ma az, hogy a válla­latok a nyugdijvalorizáció minimu­mát hajlandók 30 százalékban el­fogadni, vagyis az annak idején élve­zett aranykoronákban megállapított összegnek 30 százalékát hajlandók legalább is nyugdíjasaiknak fizetni. Mindjárt le kell szögeznünk, hogy a nyugdíjasok és a magánalkalma­zottak általában nincsenek megelé­gedve ezzel az engedménnyel s töb­bek között azt kérik, hogy ez a mi­nimum 10 éven belül két évenként fokozatosan valorizáltassék, egészen addig, amig el nem éri a 100 száza­lékot. Ezenkívül, eltekintve ettől a percentszámtól, olyan esetekre vo­natkozólag, ahol a 30 százalék nem biztosítaná a létminimumot, egy összegszerű minimumnak a meg­állapítását kérték. Valóban a kérdés olyan, hogy nehéz igazságot tenni. A magánalkal­mazottaknak igazuk van, amikor azt kívánják, hogy hűségben és becsü­letben eltöltött esztendők után öreg napjaikra ne lebegjen fejük felett a nyomorúság veszedelme, viszont te­kintve az igazán súlyos gazdasági helyzetet, az exportlehetőségek-csök­kenését, a nagyközönség minimális fogyasztóképességét, nem csodálkoz­hatunk, ha a vállalatok viszont óva­tosan kívánják kezelni a valorizáció kérdését, arra való hivatkozással, hogy ha a súlyos terhek miatt a vállalat tönkre megy, akkor még azt a normális nyugdijat sem bizto­síthatja nyugdíjasainak, ami törvény szerint megilletné őket. Annyi bizonyos, hogy ezt a kér­dést rendezni kell, mert az államnak ha csak módja van rá, gátat kell vetni mindenféle szocialista elége­A kormánynak és a hatóságoknak állan­dó gondját képezi az árvizterületeken rorn- badölt házak, tanyák helyreállítása. A vár­megye főispánja és kormánybiztosa dr. Kova- csics Dezső sorra látogatja a katasztrófával sújtott községeket és a lakossággal személyes tárgyalásokat folytat, hogy a helyreállítás mi­előbb kezdetét vehesse. A főispán-kormány­biztos a károsultakat egyénenként meghall­gatja és a segítés mérve felől csak azután fog döntés történni, ha az összes segélyre A vármegye közigazgatási bizottsága teg­nap a főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott, melyen szokás szerint az alispán jelen­tést tett a közigazgatás menetéről de egyben megemlékezett a vármegye gazdasági, pénzügyi helyzetéről is. Az alispán jelentéséből a követ­kező alábbi részleteket közöljük: A munkahiány általában nagyobb mértékben észlelhető. Ez vonatkoztatható az ipari munkásságra is, mert például az építőiparban sem nyílt annyi alkalom, melyet az érdekeltség ebben az irány­ban a beruházások tekintetében kilátásba helye­zett nagyobb munkaalkalmak révén jogosan várhatott A kisiparosság helyzete válságos, nem jut megrendeléshez és árujának nincs ke­letje ; üzletmenete annyira gyenge, hogy számos kisiparos egész héten át sem keresi meg az egy napi megélhetéshez szükséges összeget. A kiskereskedelem üzletmenete már némi javu­lást mutat, mert a nagykereskedelemi kínálat fokozódik, ami a kereskedelmi cikkek árcsök­kenését természetszerűleg maga után vonja. A fogyasztóközönség pénztelensége azonban az egész vonalon érezteti káros hatását. A gazdasági mukásoknak szerződtetése te­rén egyes helyeken panasz tárgyává tétetett, hogy a munkásság az ajánlott bérek mellett vonakodik nemcsak a tavaszi, de a nyári mun­kálatokra is leszerződni. detlenségnek, amelyek annál vesze­delmesebbek, mennél intelligensebb réteg körében ütik fel fejüket. — A nyugdijvalorizáció kényes kérdésé­vel szembe kell nézni s olyan meg­oldást kell mindenesetre találni, amely elsősorban azokat elégíti ki, akik hosszú éveken át végzett szor­galmas munkájuk jutalmául tekintik azt a csekély nyugdijat, amely meg­élhetést biztosit öreg napjaikra. szorultak kérelmüket előterjesztették. Már egy ízben jelentettük, hogy a Népjóléti mi­nisztériumhoz április 1-ig 4 milliárd korona folyt be. Ezt a jelentésünket helyreigazítjuk, amennjiben lapunk szerkesztőségének tele­fonon nem 4 milliárdot, hanem hét és fél milliárd koronát jelentettek. Ez az összeg még állandóan növekszik, mert egyes városok és községek még ezután határoznak a segítés mérvéről és a segélyösszeg nagyságáról. A közigazgatási ügyek elintézése nagy ál­talánosságban mindenütt akadály nélkül történt, jóllehet a munkatorlódás még mindig állandó. A felügyelő hatóságok vizsgálataikat foganatosítot­ták, az észlelt kisebb elmaradásokat pótoltatták, nagyobb szabálytalanságot nem észleltek. A községek életében mint jelentősebb moz­zanatot megemlítem, hogy Békésen az ügyvezető orvosi állásra dr. Körber Tivadar klinikai gya­kornokot a számvevői állásra Sitté János állam­pénztári tisztet, a gyulavári adóügyi jegyzői ál­lásra Pánczél Emilt, a segédjegyzői állásra Csat­lós József jegyzőt választották meg. Körösladány- ban Horváth Gyula községi Írnok állásáról le­mondott. A békési főszolgabíró dr. Heves Ignác községi orvost azért, mert a szabályrendeletileg megállapított orvosi dijaknál magasabb dijakat kért és szedett, fegyelmileg 50000 korona pénz- büntetésre ítélte. A közadók kivetése, behajtása és kezelése körül különösebb panaszok nem érkeztek. Az 1927. évre érvénnyel birandó nemzet­gyűlési képviselő választói névjegyzékek össze- Írási munkálatait az összeíró küldöttségek most küldik be és azoknak felülvizsgálása, amely itt a központban mintegy 5—6 hetet vesz igénybe, folyamatban van. Az eddig beérkezett munká­latokról sajnálattal kell megállapítanom, hogy azoknak nagy része a megkívánható alaposságot és lelkiismer etességet nélkülözi. A főispán az árvizieriileten. Rossz a választók névjegyzéke. Dr. Daimel Sándor alispán jelentése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom